Tavaly év végén olyan rendeletek jelentek meg, amelyek nem csak a KNE határidőt tolták ki, de több érdemi változás is bekövetkezett az energetikai követelményekben. A HuGBC január 28-án tartott GreenTalk online rendezvényén sorra vették a főbb, közel nulla energiaigényű (KNE) épületeket érintő változásokat.

Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy az Európai Parlament és Tanács 2018/844 irányelve, ami az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010-es és az energiahatékonyságról szóló 2012-es irányelvet módosította, kimondta, hogy a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2020. március 10-ig megfeleljenek. Több mint két éve zajlik a munka ehhez az irányelvhez kapcsolódóan, az elmúlt évben számos apróbb TNM rendeletmódosítás történt, de sajnos az energetikai rendeletünk még a mai napig nem készült el.

A TNM rendelet 2020 végi módosításait Kurucz Regina okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök ismertette. Ezek célja a 2018-as irányelv egyes cikk 5. pontjának a magyar jogszabályba ültetése, ami 3 témakörre tér ki: az egyik az épület technikai rendszereinek energiafelhasználás optimalizálása érdekében szükséges rendszerkövetelmények, a második az elektromos közlekedéshez kapcsolódó kérdéskörök és a harmadik az okos épület mutatószámítási módszertanhoz kapcsolódó témák.

Váratlanul és azonnali hatállyal

2020. december 29-én és 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy több pontban változik a TNM rendelet, és a tanúsításról szóló rendelet.

Kurucz Regina 12 plusz 1 pontban foglalta össze a változásokat. Kiemelte a fenntarthatóság három pillérét – a környezeti fenntarthatóság, az emberi kapcsolatok fenntarthatósága és a gazdasági fenntarthatóság – melyek a bemutatásra kerülő 12 plusz 1 ponthoz is erősen kapcsolódnak. A megvalósításnál ez a három terület viaskodik vagy egészíti ki egymást, attól függően, hogy melyik pontról van szó.

Véleménye szerint a számítási metódusban nem történt nagy változás, ami egyelőre megnyugtató az épületenergetikai számításokat végzők számára. Inkább azok a keretek módosultak, amelyek a közel nulla energiaigényű épületek bevezetéséhez kapcsolódnak, mert ahogy elérkezett a december 31-i határnap, a rendeletalkotó látta, hogy bizonyos ponton finomítani kell az erre vonatkozó előírásokat.

A három legfontosabb változás:

1. A határnap eltolódott, és fél év haladékot kaptak azok az épületek, amelyek nem felelnek meg a közel nulla energiaigény (KNE) követelményeinek. Tehát ha december 31-ig voltak olyan épületek, amelyek megkockáztatták, hogy 2020-ban még nem feleltek meg a KNE követelményeinek, és költségoptimalizált szinten készültek el, és még nem kaptak december 31-ig használatbavételi engedélyt vagy használatbavételi tudomásulvételt, akkor ők fél év haladékot kaptak június 30-ig. De július 1-től már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, amelyek a közel nulla energiaigényt teljesítik.

2. Abban az esetben, ha a logisztikai és ipari épületek alacsony energiaigényűek, akkor január 1-től nem kell teljesíteniük a KNE követelményeket. Az alacsony energiaigény két módon határozható meg: fűtés esetén a belső hőmérséklet nem haladja meg a 12 C-ot, illetve az épületek maximum négy hónapig kerülnek fűtésre és maximum két hónapig hűtésre. Míg korábban csak a mezőgazdasági épületekre vonatkozott ez a pont, mostantól ezen épületeknél nemcsak épületre vonatkozik, hanem épületrészre is. Ez azt jelenti, hogyha az épületnek két része van: egy olyan része, ami nem fűtött, illetve egy fűtött, akkor kettébontható, és csak a fűtött részt kell tanúsítani, és ennek kell megfelelnie a KNE követelményeinek. Például a raktárrésznek, a nem fűtött résznek nem kell megfelelni.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a teendő azokban az esetekben, hogyha egy fűtetlen épületben van például egy szociális helyiség vagy egy kamionos pihenő, ami mégis fűtött. Ilyenkor az épületet, mint egy egységet kell kezelni, és megnézni a fő funkcióját. Ha ez egy kis területet érint, akkor nem kell külön tanúsítani. Viszont ha van egy többszintes, fűtött fejépület, egy irodaépület, akkor azt az épületrészt tanúsítani kell és meg kell felelnie a követelményeknek, míg a fűtetlen raktárnak nem.

3. A harmadik legfontosabb változás, amit szintén sokan várhattak, akik nem tudták teljesíteni a közel nulla energiaigényű épületek 6. követelménycsoportját, a 25%-os megújuló energia igényt: megjelent egy új teljesítési mód, amely szerint, ha igazolni tudják, hogy a 25%-os megújuló energiaigényt nem tudják gazdaságosan és műszakilag megvalósítani, akkor lehetőség van egy második opcióra, hogy egy megnövelt energiahatékonyságot biztosítsanak. Hogyan? Egy fokozottan hőszigetelt épületburokkal vagy az épületgépészeti rendszerek hatékonyságának növelésével.
Ebben az esetben is használható megújuló energiaforrás, de lehet, hogy az nem éri el a 25 százalékot. Ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen új épületeknél és jelentős felújításoknál, el kell készíteni az alternatív energia vizsgálatot, melyet dokumentálni kell, az új épületeknél be kell tenni a műszaki leírásba, a jelentős felújításoknál is a dokumentáció részét kell, hogy képezze. Mit jelent a fokozott energiahatékonyság? Az összesített energetikai jellemző követelményértékét kell figyelni, és annak egy javított, az eredeti érték 76%-ánál jobb értéknek kell lennie. Ez a kiemelt rendeltetéseknél (lásd táblázat) lakóépületek, szállás, iroda és oktatási épületek, és az egyéb épületekre is igaz, ahol a referenciaérték összesített energetikai jellemzőihez viszonyítjuk az új követelményszintet, hogyha ezt a módot szeretnénk választani.

 

Megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető a közel nulla energiaigényű épület minimális megújuló részarány követelménye
FONTOS! Csak ha az alternatív energia vizsgálat ezt indokolja!
RendeltetésEp követeleményérték KNE épület és minimális megújuló energia részarány teljesítése esetén (kWh/m2/a)Ep követelményérték KNE épület és megnövelt energiahatékonyság esetén (kWh/m2/a)
Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt)10076
Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helyiséget magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)*9068
Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve)8565
*hűtés esetén további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett

 

EP méretezett < 0,76 * EP referencia

Hangsúlyozni kell, hogy ezek nem egyenrangúak, és nem választható önkényesen, hanem először meg kell vizsgálni azt, hogy alternatív rendszeren lehet-e biztosítani a megfelelést.

További változások

4. A talajon fekvő padló esetében visszatért a peremszigetelés. 

A passzív hőveszteségek csökkentésére vonatkozó rendelkezés az épületburokhoz kapcsolódóan 2018 óta az új épületekre és jelentős felújításokra is vonatkozik. Itt egy változás történt: a talajon fekvő padló esetében visszatért a perem-hőszigetelés kritériuma, mely 2021. január 1-től használható. Eddig követelmény volt, hogy a padló teljes vastagságában kell hőszigetelni, lakás és ipari épületek esetében is. Most megjelent az a lehetőség, hogy a hőszigetelést a peremzónában az épület külső kerületéhez képest másfél méteren belül biztosítsák, és arra is van lehetőség, hogy nem vízszintes felületen, hanem a lábazat külső oldalán azonos ellenállással.

A másik terület, ahol az épület energiahatékonyságát szintén fokozni lehet, a passzív hőnyereség növelése. Erre vonatkozóan most nem, de 2019 novemberében volt változás: megszűnt az ablakokon keresztül érkező passzív szoláris nyereség megújuló energiaként történő beszámíthatósága, mert ezzel a számításban duplán szerepelt ez a nyereség.

5. Új definíciók a TNM rendeletben

Az aktív rendszerek hatékonyságának növelése a harmadik terület, ahol az épületek energiahatékonysága növelhető, mely magába foglalja az energiatermelés és az energiafelhasználás módját. Ehhez a témakörhöz hat változás kapcsolódik január 1-től.

A sok változás lekövetése érdekében elengedhetetlen, hogy a definíciók ugyanazt jelentsék mindenki számára. Ennek érdekében új definíciók kerültek a TNM rendeletbe. A korábbi épületgépészeti rendszerek épülettechnikai rendszerekké bővültek. Finomításra került például a melegvízellátás fogalma, helyette használati melegvíz ellátás került be, a világítás helyett pedig beépített világítás. Az épületautomatizálás és épületszabályozási rendszerek,valamint a megújuló energiaforrásokat használó rendszerek is bekerültek ebbe a fogalomba.

Épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésre, helyiséghűtésre, szellőztetésre, használati melegvíz-előállításra, beépített világításra, épületautomatizálásra és – szabályozásra, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.” 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet 1. §

Olyan alapfogalmak is definiálásra kerültek mint a kazán, hőszivattyú, hőfejlesztő-berendezés, fűtési rendszer, légkondicionáló rendszer, szellőzőrendszer.
Ami még szintén fontos változás: a lakóépület és a nem lakás célú épület megkülönböztetése. Két új változásnál is használják ezt a fogalmat. Egyrészt az elektromobilitás terén, másrészt a szabályozási rendszereknél.

6. A helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás, ami 12 négyzetméteres helyiségmérettől kötelező. Ezzel a fenntarthatóság 3 alappillérét lehet támogatni: az emberi hőkomfort javítható, mert szabályozható helyiségenként, hogy milyen hőmérsékletet szeretnék. A környezeti fenntarthatóság is javítható, hiszen ahol nem tartózkodnak emberek, nem szükséges energiát felhasználni. A harmadik pedig a gazdaságosság, mert kevesebbet kell költeni, ha szabályozási rendszerrel van felszerelve a hőleadó berendezés.

Új épületeknél a fentiek logikusak, de hogyan lehet ezt jelentős felújításnál véghezvinni?Erre vonatkozóan egyértelműen fogalmaz a rendelet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.

7. Kötelező-e az épületek frisslevegő ellátása?

Mióta fokozott légzárású ablakokat használnak új épületeknél és meglévő épületek felújításánál, és ehhez nincs megfelelő szellőzés biztosítva, a belső levegő minősége problémát jelent. Nagyon gyorsan megemelkedik a CO2-koncentráció, ami egy jó indikátor a levegőminőségre, de megemlíthető még a páratartalom-növekedés, a CO szint és a radonszint növekedés, valamint azok az illékony szerves vegyületek, amelyek festékekből, lakkokból párolognak ki. Valamit tenni kell, annak érdekében, hogy megfelelő levegőt biztosítsunk a lakók számára.

Bekerült ezzel kapcsolatban egy módosítás a TNM rendeletbe, mely után sokakban felmerült a kérdés, hogy kötelező-e légtechnikai rendszer használata vagy sem. A rendelet nem fogalmaz egyértelműen. Sokan úgy értelmezik, hogy igen, kötelező. Valószínű, hogy ez volt a jogalkotó szándéka is, azaz hogy az épületekbe bekerüljön egy elszívásos szellőzés vagy egy hővisszanyerős szellőzés, ami még széndioxid vagy páratartalom érzékeléshez is kötött. A követelményszint magas, így érthetően keresik a választ az érintettek.

Felvetődik, hogy lehet-e a természetes szellőzést használni? Ha megfogalmazásában elemezzük a jogszabályban foglaltakat, akkor bele lehet abba kapaszkodni, hogy az előírások a légtechnikai rendszerekre vonatkoznak, mert a TNM rendeletben az 1. melléklet V. részében a 2.1-es és a 2.2-es pont úgy kezdődik, hogy légtechnikai rendszer esetén/légtechnikai rendszerrel. Tehát arra vonatkoznak a követelmények, és a következő részek pedig erre utalnak vissza.

Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő levegő bejutást a 2.1. és a 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.” 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. melléklet 2.4.

Mi történik akkor, ha gravitációs szellőzéssel számolunk? Az OTÉK is tartalmaz előírásokat a szellőzésre vonatkozóan, hogyan lehet biztosítani a légcserét légtechnikai rendszerekkel. Az OTÉK-ban szerepel a gravitációs szellőzés céljára a nyílászáró is, és egyéb alternatív megoldások is meghatározásra kerülnek:

„(1) A légcsere (a friss levegő be-, illetőleg az elhasznált vagy szennyezett levegő kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit a rendeltetésnek megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartása mellett kell tervezni (méretezni) és megvalósítani.

(2) A gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető.” OTÉK 253/1997. (XII. 20.)Korm. rendelet 69. §

A rendelet szövegezése nem egyértelmű, módosítani, pontosítani kell. Ki is kellene bővíteni, hogy több opció álljon rendelkezésre, hogy ne csak egy termék, egy megoldás legyen, hanem a tervezők tudjanak egy palettáról választani oly módon, hogy az gazdaságos, komfortos legyen, és a környezet számára se legyen megterhelő, egyúttal a fenntarthatóság 3 pillérét lehessen összehozni, mert csak akkor fog ez működni.

Kurucz Regina egy példán keresztül érzékeltette, hogy foglalkozni kell ezzel a problémával. Egy óvodában felújítást végeztek, mely során az épület egy részében természetes szellőzést hagytak műemlékvédelmi okokból, viszont egy másik, újabb részében – egy korábbi, kevésbé átgondolt felújítás során – kicserélték az ablakokat fokozott légzárású ablakokra. Ott pedig megjelent a páralecsapódás és a penészesedés. Már nem lehetett természetes szellőzéssel megoldani a problémát, mert az óvodásokra nem nyithatták rá az ablakot. A megoldás a mesterséges szellőztetés maradt, kiegészítve széndioxid érzékelőkkel.

Az épületek frisslevegő ellátása terén a következő probléma áll fenn: a belső levegő fokozott légzárású ablakok esetén 3-5-ször szennyezettebb lehet, mint a külső levegő. A megfelelő légcsere jellemzően nem biztosítható energiatakarékosan és folyamatosan ablaknyitással.

Minél hamarabb egyértelművé kellene tenni a rendeletet, hogy a folyamatban lévő épülettervezések, -kivitelezések esetén ne keveredjünk hibás értelmezés miatt jogi vitába.
A HuGBC más szakmai szervezetek támogatásával ezért a jogalkotóhoz fordul pontosabb és több lehetőséget biztosító rendeletmódosítást kérvényezve.

8. Elektromobilitást támogató intézkedések a TNM rendelet új 8. mellékletében

A rendelet megkülönböztet lakáscélú és nem lakáscélú épületeket. Hogyha nem lakáscélú az épület, akkor 10 parkolószám felett kötelező 1 „használható” töltőpontot biztosítani. Minden ötödik helyen pedig csatlakozási pontot kell kiépíteni, ahová a következő években igény szerint töltőpont létesíthető.

Lakóépületek esetén minden parkolóhelyen biztosítani kell a csatlakozópont lehetőségét, hogy igény szerint kialakítható legyen a töltőpont, ha több, mint 10 parkoló van az épületben vagy az épület mellett. A követelmény vonatkozik új építésekre és jelentős felújításokra is, ha a felújítási munkálatok a parkolóra vagy az épület elektromos infrastruktúrájára is kiterjednek, és az építési naplót 2020. december 31. után nyitották meg.

9. Új, kombinált távhőtermelési mód

Változás, hogy új primerenergia átalakítási tényező jelent meg a TNM rendeletben, a kapcsolt energiatermelés nukleáris erőművi blokkban,amelynek a primerenergia-átalakítási tényezője 0.

10. Részletesebb vizsgálat szükséges a nagyhatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazhatóságáról meglévő épületek jelentős felújítása esetén.

A jogalkotó egyértelművé teszi, melyek az alternatív rendszerek:

  • megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek
  • a kapcsolt hő- villamosenergia termelés
  • tömb- és távfűtés/hűtés
  • hőszivattyú

Ahogyan a 2-es változásnál már érintettük, az új épületeknél és jelentős felújításoknál el kell készíteni az alternatív energia vizsgálatot, és ezt dokumentálni kell. Új épületeknél be kell tenni a műszaki leírásba, és a jelentős felújításoknál is a dokumentáció részét kell, hogy képezze. A vizsgálatnak a tűzbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengés-állósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie.

 

Az intelligens szabályozás területén két kisebb változás történt.

11. Az országos építésügyi nyilvántartásból lekérhetők az energetikai tanúsítványok anonimizált adatai.

Korábban bárkinek, akinek tudtuk a címét, lekérdezhettük, hogy milyen energetikai osztályú épületben lakik, amihez valójában nem volt közünk. Ez a GDPR miatt megszüntetésre került, és most lehetőség van arra, hogy anonimizált statisztikai célú adatokat kérjünk le az e-epites.hu weboldalról vagy a Lechner Tudásközponttól. A tulajdonosnak joga van a saját épületéről lekérni az energetikai osztályt.

12. Az épületenergetikai rendszerelemek szükséges energiacímkéi és termékismertetői

Az épületenergetikai energiacímkék terén nagy változás nem történt. Megerősítésre került, hogy az épülettechnikai rendszernek, mint az energiafogyasztást befolyásoló termékek összességének a telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a megváltoztatott résznek, az épület jelentős felújításával együtt járó telepítése, cseréje vagy korszerűsítése esetén a rendszer egészének általános energiahatékonyságát az energiafogyasztást befolyásoló termék adatlapját, energetikai tulajdonságait biztosítani kell a tulajdonos számára, meg kell küldeni vagy át kell adni.

+1 Az épületfelügyeleti rendszerre vonatkozó változások

290kW effektív névleges teljesítmény lett az a határ, amely felett a nem lakáscélú és lakáscélú épületeknél is ki kell építeni a fűtési rendszerrel kombináltan a helyiség fűtőszellőztető rendszerek, légkondicionáló és kombináltan légkondicionáló valamint a szellőző rendszerek épületfelügyeleti rendszerét. Nem lakáscélú épületeknél 2025. január 1-ig, míg lakóépület esetén a rendszer következő jelentős felújítása alkalmával kell ennek eleget tenni. (Utóbbi hatályba lépése: 2022. január 1.)

Az előadás megvalósulását az epitesijog.hu támogatta.

FT

 

 

 

Avius banner