Az utóbbi évtizedekben az energiatakarékosságnak, a környezettudatosságnak és a fenntartható fejlődésre való törekvésnek köszönhetően az épített környezetünk létrehozásához felhasznált anyagok összetétele és a technológiák száma ugrásszerűen megnőtt. Érdekes és tanulságos vállalkozás megvizsgálni, hogy a komfortérzetünket és az egészségünket milyen módon és mértékben képesek befolyásolni a „modern” embert körülvevő belső terek anyagai.

Az átlagos városi ember életének 90 százalékát beltérben tölti. Éppen ezért nagyon fontos megvizsgálni, hogy a lakótereinket, illetve munkahelyünket határoló épületszerkezetek anyagai befolyásolják-e azokat a paramétereket, amelyek az egészségünkre is hatással vannak.

A VIVA KUTATÓPARK

Ezt a kérdést kezdte el vizsgálni a Baumit Kft. osztrák anyacége 2015-ben, és egy év alatt Európa egyik legnagyobb kutatóparkját építették fel a cég wopfingi központjában.

Rail Cargo banner

A kutatóparkban a fő cél, hogy pontosan mérjék és értékeljék az Európában szokásos, különböző falszerkezet-típusokra kifejlesztett Baumit termékrendszerek hatásait az optimális lakóklíma feltételeinek meghatározása érdekében, támogatva a további termékfejlesztéseket.

Viva kutatópark

A kutatóparkban 10 darab, alaprajzában, tájolásában és elrendezésében megegyező mintaépületet építettek fel, amelyek csak a határolószerkezetek rétegrendjében térnek el egymástól. A 12 négyzetméter alapterületű mintaházakban az energiafelhasználás, a belső hőmérséklet és a páratartalom mellett a levegő ionkoncentrációját, az illatokat, szagokat, a zajterhelést, a por- és pollentartalmat, a határolószerkezetek nedvesség- és párafelvételét is mérik.

A projekt első három évében több mint 5 millió mérési adatot rögzítettek, melyek elemzését a Baumittól független, külső intézetek végzik folyamatosan.

A KÜLSŐ FALSZERKEZET HŐSZIGETELÉSE

A vizsgálati eredmények alátámasztották a külső falszerkezet hőszigetelése mellett szóló, már jól ismert érveket. A hőszigetelő rendszerek a kisebb energiafelhasználás mellett hozzájárulnak a kellemesebb beltéri klímához, hiszen a határoló falak belső oldali hőmérsékletét a beltéri léghőmérséklet közelében tartják, a beltéri páratartalom hirtelen változásait pedig csillapítják.

Megszüntetik a penész- és algaképződés veszélyét a fal felületén, védik az épületszerkezetet, hiszen a falakat télen melegen, nyáron hűvösen tartják, s ezzel azok hőmozgását jelentősen csökkentik.

A HŐTÁROLÓ ANYAGOK TÖMEGE ÉS ENNEK TOVÁBBI ELŐNYEI

Az eredményeket értékelő szakemberek felhívják a figyelmet a teherhordó szerkezetek tömegükből adódó hőtároló képességének kihasználására. A masszív, nagy tömegű falak és födémek – amennyiben a külső oldalról hőszigetelést kapnak – jelentős hőtároló képességgel rendelkez(het)-nek. Ezen szerkezetek további előnye, hogy akusztikai szempontból nagyfokú védelmet jelentenek a zajterhelések egyik fajtája, a léghangok ellen.

BELSŐ FALSZERKEZET FONTOSSÁGA

A belső tereket határoló szerkezetek közül kiemelt jelentősége van a belső falfelület anyagának, hiszen ezzel a legközvetlenebb a kapcsolatunk.

A vizsgálatok azt igazolták, hogy a beltéri meszes vakolatok (Baumit Klíma termékcsalád) a hagyományos mész-cement és gipszes kötőanyagú vakolatokhoz képest jóval több párát képesek raktározni magas páratartalom esetén. A tárolt páramennyiséget száraz beltéri klíma esetén pedig újra a belső térbe juttatják, ezzel hozzájárulhatnak a relatív páratartalom egészséges határok (40–60%) közt tartásához.

KUTATÁSI AJÁNLÁSOK

A kutatás első fázisának eredményei alapján három fő ajánlás máris körvonalazódik: a külső oldalfal hőszigetelésének szükségessége, az akusztikailag is hasznos hőtároló tömegek növelése és a beltéri meszes vakolatok páraszabályozó hatásuk miatti alkalmazása.

A kutatás alapján ezen feltételek megléte egyértelműen hozzájárul az egészséges lakóklíma kialakításához és fenntartásához.

 

 

Kékesy Péter
alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.