Zártcellás műanyaghabok alkalmazása

2051

Kiemelt igénybevételek az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése során

Az OMRRK számára kialakított négy szint mélységű pincetömb és a benne raktározott értékes műtárgyak védelme kiemelkedő minőségű és biztonságú, teljes szárazságot (porszárazságot) biztosító szerkezet tervezését követelte meg.

Az építési terület talajvízviszonyai miatt a munkagödör megtámasztása, illetve víztelenítése csak vízzáró, monolit vasbeton résfallal volt biztosítható. A tervezett fokozott biztonságú szigetelési rendszer a legnagyobb teljesítményű lemezes szigeteléseket, vízzáró tömegszigeteléseket, bevonatszigeteléseket és szivárgó rendszereket egyesítve valósult meg, négyszeres védelmi szintet kialakítva.

Négyszeres védelmi szint

ELSŐ VÉDELMI SZINT

A vízzáró monolit vasbeton résfal belemélyed a vízzáró talajrétegbe. A résfal kizárja a talajvizet, a rajta átjutó csurgalékvizet a felületén kialakított dombornyomott lemez felületszivárgó és az ellenlemez alsó síkján kialakított paplanszivárgó vízgyűjtő aknákba vezeti, ahonnan szivattyúk emelik át a csatornarendszerbe, így megakadályozva a talajvíznyomás kialakulását.

MÁSODIK VÉDELMI SZINT

A visszatapadó szigetelések rögzítése közvetlenül a hőszigetelő táblákra.

A résfalas munkatér lehatárolása miatt a külső oldalról készített szigetelési technika nem volt alkalmazható, így a résfalról befüggeszthető, a bélésfalak külső oldalán a betonnal együttdolgozó lemezes szigetelés készült, amely a rendszer porszáraz minősítését biztosítja. Visszatapadó szigetelések esetén nincsen szükség segédszerkezetek megépítésére, építés közbeni szigetelésvédelemre, azok közvetlenül a „zsaluzatra” fektethetők, jelen esetben a 10 cm vastag hőszigetelésre (RAVATHERM XPS 300 SL). A mélyépítés során fellépő mechanikai igénybevételek olyan jelentősek voltak, hogy a résfalra helyezett, kibetonozás nélküli felületszivárgó domborulatait a földnyomás összepréselte volna, tönkretéve a szivárgó rendszert.

Emiatt a felületszivárgót ki kellett betonozni, egy köztes szigeteléstartó falat létrehozva. Az extrudált polisztirolhab táblákat erre a felületre rögzítették, majd elé függesztették a lemezes szigetelést. A határoló vasbeton falak kiöntése után a szerkezeti betonhoz kötött szigetelő lemez és a beton közé a víz talajvíznyomás esetén sem tud bejutni, vagyis a szigetelés esetleges sérülése esetén nem lép fel „vízvándorlás”[1], a hiba helye könnyen lokalizálható és injektálással a belső oldalról lezárható.

A mechanikai igénybevételek az alkalmazható hőszigetelés kiválasztásának lehetőségeit is leszűkítették. A résfal által közvetített jelentős földnyomás miatt a statikai terveken jelölt helyeken a terheket csak extra nagy nyomószilárdságú hőszigetelő anyaggal, extrudált polisztirol habbal (RAVATHERM XPS) lehetett közvetíteni.

A nagyszilárdságú RAVATHERM XPS termékek nyomószilárdságukat tekintve tartós terhelés esetén (hosszú távon maximum 2%-os összenyomódás mellett) 180–250 kPa feszültségre vehetők igénybe. Ez megfelel kb. 18-25 tonnás négyzetméterenkénti földnyomásnak, ami általában (talajszerkezettől, víznyomástól függően) 5–10 méteres mélységben tapasztalható. Az épület nem terhel rá a résfalra, így a hőszigetelés a pinceszint hővédelmén kívül a résfal és a bélésfal közötti csúsztatórétegként is funkcionál.

HARMADIK VÉDELMI SZINT

Az épület pinceszintjeinek határoló szerkezetei, a lemezalap és a bélésfalak vízzáró monolit vasbeton szerkezetként készültek, duzzadó bevonattal ellátott vízzáró munkahézag lemezek alkalmazásával. Az alaplemez által közvetített terhek és a résfal által közvetített földnyomás miatt a bélésfal  külső oldalán az alaplemez magasságában szintén csak extra nagy nyomószilárdságú extrudált polisztirol habot (RAVATHERM XPS) lehetett beépíteni.

NEGYEDIK VÉDELMI SZINT

Az alaplemez belső felületén a hátoldali nedvesedésre is méretezett cementbázisú bevonatszigetelés készült, amely képes felvenni akár a ráható talajvíznyomást is. A pinceszinten kialakítandó helyiségek porszárazsági igénye miatt a cementbázisú bevonatszigetelésen bitumenbázisú bevonatszigetelés készült.

Összehegesztett hőszigetelés fektetése fordított rétegrendű lapostetőn

TETŐSZIGETELÉS

A földszint feletti födémszakaszok esetében a rétegrend kialakításánál a zöldtető, a járható tető és homlokzatburkolat készítésének technológiájából adódó mechanikai igénybevételek elleni védelem fordított rétegrendű tető kialakítását tette szükségessé.

Általános felületen két réteg bitumenes vastaglemez szigetelés készült. Fordított rétegrendű lapostetők esetében az aktuális irányelvek szerint [2] csak egy rétegben lehet hőszigetelést fektetni. A jelenleg hatályos rendelet [3] középületekre 0,17 W/m2K felületi hőátbocsátási tényezőt határoz meg lapostetők esetén. Ez fordított rétegrendben ezen az épületen a hőhídkorrekciókkal és egyéb biztonsági tényezőkkel számolva 28 cm-es hőszigetelési vastagságot jelent. Az egyrétegű zártcellás műanyaghabok gyártástechnológiája csak maximum 20 cm vastag termékek elkészítését teszi lehetővé, ami nem elégíti ki a jogszabályi követelményeket. Így a rétegrend összeállítása során több lehetséges kialakítást mérlegeltünk.

Eredetileg kivitelezői kérés volt, hogy a friss szigetelési felületről történhessen a homlokzatburkolat szerelése, így duó tető épült (egyenes rétegrendű tető vízszigetelésének külső oldali hőszigetelése): a teljes felületén forró bitumenbe ragasztott habüveg táblák beépítésével, majd a szigetelés külső síkján extrudált polisztirol hab (RAVATHERM XPS 300 SL) elhelyezésével.

Fordított rétegrendű lapostető a burkolati rétegek elkészítése előtt

Alternatív lehetőség a több rétegben alkalmazott hőszigetelés elhelyezése fordított rétegrendű tetőn, de a csapadékvíz jelentős része a táblák alatt folyik el, ami azon túl, hogy fűtési időszakban további hőveszteséget okoz, jéglencsék és tócsák kialakulásához is vezethet, ennek megakadályozására alkalmazható a vízterelő fólia beépítése az alábbi kötöttségek figyelembevételével: az alsó szigetelés minimum azonos vastagságú a felső réteggel és a rétegrend páratechnikai szempontból kifelé nyitott (a gyakorlatban csak kavics leterhelésű tető készíthető). Mivel elsősorban hasznosított tetőfelületekről beszélünk, ezt az alternatívát nem használhattuk.

A kiviteli terv elkészítése után lehetőség adódott a RAVATHERM XPS 300 SL hőszigetelő táblák gyári teljes felületű összehegesztésére, melynek segítségével az előírt szigetelésvastagság elérhető.

Így az irányelveknek megfelelő, egy rétegben beépítendő hőszigetelés is teljesült, továbbá a kivitelezés egyszerűsödése mellett jelentős mértékben nőtt a költséghatékonyság. A hegesztett technológia lényege, hogy forró ék segítségével, az anyag felületének hirtelen megolvasztásával majd összepréselésével lehet a táblákat teljesen homogén módon egymáshoz kapcsolni. A különleges hegesztési eljárás során megmaradnak az anyag eredeti anyagszerkezeti tulajdonságai és a többrétegű technológiának köszönhetően a táblák műszaki paraméterei – a jobb hővezetési tényezőn túl – megegyeznek az egyrétegű extrudálással gyártott táblákéval.

 

Kovács Károly Lehel
okleveles építészmérnök
FRT Raszter Építésziroda Kft.

 

Irodalom

[1] Andriska Fanni – Dobszay Gergely – Heincz Dániel – Kovács Károly – Nemes Rita – Reisch Richárd: Mélyépítési szigetelések értékelemzése. In: Dr. Adorján Borosnyói (szerk.): Építőanyag – Journal of Silicate Based and Composite Materials 2015/2. Vol. 67, No. 2. Gta-Verlag, Budapest, 2015. 51.

[2] Horváth Sándor (szerk.): Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei (második, átdolgozott kiadás). Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége, Budapest, 1999. 19.

[3] 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.