Az energiateljesítményt tartalmazó dokumentum az épület kihasznált tereinek éves energiaigényén alapuló kalkulációval világosan meghatározza az energiaosztály szerinti besorolást.
Minden eladó vagy bérbe adandó épület esetén kötelező az energiatanúsítvány elkészítése. Az abban szereplő adatok érezhető különbséget generálnak az alacsonyabb és magasabb minőségű ingatlanok megállapított bérlési/eladási költségében/árában. A tanúsítvány birtokában a bérlő/vásárló hiteles képet kapva ítélheti meg, hogy a rendelkezésére álló költségkerethez viszonyítva mi éri meg jobban: egy drágább és energiahatékonyabb ingatlan, vagy pedig egy olcsóbb, ám felújításra szoruló.
Ezen felül az összes régi épület energiaigényének felmérése is feltétlenül javasolt, mert a kapott eredmények nemcsak arra használhatók, hogy lássuk az épület energiahatékonyságát és CO2-kibocsátását, hanem segítenek abban is, hogy megtaláljuk az energiafogyasztás csökkentésének módjait, köztük például a fűtés energiahatékonnyá tételét is.
Az energiatanúsítvány ajánlásai alapján az épület tulajdonosa képet kap az adott épület várható üzemeltetési költségeiről, valamint fel tud állítani egy listát a szóba jöhető javító intézkedésekről, melyeket a rendelkezésre álló egyéni keretekből finanszírozni tudna. Fontossági sorrendben nagyjából így listázhatók az energiahatékonyság javítása érdekében megtenni szükséges lépések: padlásfödém vagy magastető hőszigetelése, ablakok és ajtók cseréje, homlokzati szigetelés, fűtési rendszer cseréje… és a többi.
Az épületek felújításával – az eredményhez, azaz a jól szigetelt ház teljesítményéhez képest viszonylag kis beruházással – akár 60 százalékkal is lehet csökkenteni az adott épület energiafogyasztását, amely gyakorlatilag a szigeteletlen házak tetőjén és a falakon át kiszökő, elveszített energiamennyiségnek felel meg.
Fontos adalék, hogy már régen nemcsak a fűtési és hűtési energiafogyasztási költségek csökkentése a cél! A klímaváltozás okozta káros természeti hatások gyakoribbá válását megtapasztalva egyre több beruházó számára kap kiemelt szerepet a döntésben az a tényező, hogy az épületbe szigetelésként beépített termék megfelelően környezet- és egészségbarát-e.
A már jól ismert kiváló minőségű sárga URSA BiOnic üveggyapot paplanok után kézenfekvő, 21. századi megoldásként kínálja magát az építőipari piacon a zöldesbarna URSA TERRA BiOnic szigetelőanyag család is. A TERRA nemcsak multifunkciós, hanem nevével is egy jobb minőségű jövő előtt tiszteleg: TERRA, azaz életet adó anyaföld. A nem éghető URSA TERRA termékek „földközeliségükkel” magukban hordozzák az ásványgyapotok minden előnyét. Messzemenően kielégítik nemcsak a modern kornak megfelelő építőipari és szigetelési igényeket, hanem energetikai és akusztikai szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak teljes életciklusuk során. A kiváló minőségű ásványgyapot táblák ráadásul egy teljes mértékben újrahasznosítási szempontokon nyugvó technológiával készülnek.
KITEKINTÉS A MÚLTRA
A hazai épületek hőátbocsátási tényezője érdekes változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Magyarországon, egészen 1991-ig visszanézve az adatokat, külső fal tekintetében 0,7 W/m2K, tető és padlásfödém esetében 0,4 W/m2K, talajon fekvő padlóknál pedig 0,85 W/m2K hőátbocsátási értékek voltak jellemzők. Ennek fő oka, hogy az 1970-es évek energiakrízise előtt épült házak alig voltak ellátva hőszigeteléssel: 5 cm vastag szigetelőanyagnál többet nem találni, azt is leginkább csak a padlásfödémen vagy a homlokzaton. A 20. század vége felé – köszönhetően az energiaárak robbanásszerű növekedésének – kezdtek végre több figyelmet fordítani az épületek fűtésére használt energia racionalizálására. Ebben az időszakban a vásárlási kedv is elég erős volt, a gazdaság pedig stabil, aminek eredményeképpen egyre gyakrabban építettek be az épületekbe hőszigetelést, ráadásul növekvő vastagságban. Az állam is szigorúbban kezdte szabályozni az épületek energiahatékonyságát, és ezeket a kezdeményezéseket pénzügyi alapokkal is megtámogatta.
Az első igazán energiatakarékos épületek akkor tűntek fel, amikor az épületek felújítása során plusz szigetelő rétegeket kezdtek beépíteni a szerkezetekbe. A megépült szerkezetek megbízható eredményekkel alátámasztották, hogy a megfelelő szigetelőanyagok és technológiák használatával a meglévő épületek felújítása során kiemelkedő eredmények érhetők el. Valós ténnyé vált, hogy meglévő épületeink felújítása nemcsak a külcsínt teszi esztétikusabbá, hanem élhetőbbé teszi a jövő generációinak életét is, tehát megfellebbezhetetlenül kifizetődik.
ERŐTELJES SZAKHATÓSÁGI SZABÁLYOZÁS
A szigetelőanyagoknál a hővezetési tényező és a szigetelési vastagság a legfontosabb tényezők. A hazai építőipari szabályozások kötelezően előírják a felújításoknál és hozzáépítéseknél vagy új építéseknél a hűlő épületszerkezetek hőátbocsátási képességét (max. U = 0,17 W/m2K). A szerkezet optimális hőszigetelő képességének eléréséhez a hővezetési tényező ismeretében meghatározott szigetelési vastagság tetőnél minimum 25 cm, homlokzaton minimum 15 cm kell legyen. Mára már a beruházók is megértik, hogy ezek saját érdekükben hozott szabályok, amelyek elutasítják a „minimál megoldásokat”, dinamikusan a korszerű és energiahatékony irány felé terelgetve a háztulajdonosokat, egyre erősebb kézzel.
Már energiatakarékos a tető- vagy födémszerkezet, amennyiben az U-érték nem megy a 0,17 W/m2K hőátbocsátási képesség fölé, de a hosszú távú célokat illetően: ideálisan inkább a passzív házakat jelölő 0,15 W/m2K felé próbálunk konvergálni. Lassan, de biztosan.
| Épülethatároló szerkezet | 1991-től W/m2K | 2006-tól W/m2K | 2021-től (közel 0) W/m2K |
| Külső fal | 0,7 | 0,45 | 0,24 |
| Beépített magastető | 0,4 | 0,25 | 0,17 |
| Padlásfödém | 0,4 | 0,3 | 0,17 |
| Alulról hűlő födém, áthajtó feletti | 0,25 | 0,17 |
MINDEN TETŐSZERKEZET SZIGETELENDŐ
Beépített tetőtérnél az URSA BiOnic ásványgyapot szigetelőpaplanok kiválóan alkalmazhatók mindenféle szerkezeti rétegrend kialakításban. Lehet az akár szarufák közötti és alatti vagy a szarufák közötti és feletti szigetelőanyag elhelyezés (lsd. XPS bakkal hőhídmentesített speciális rétegrendű „URSA tető”), szarufa vagy vasbeton koporsófödém feletti szigetelőanyag elhelyezés, vagy éppen kívülről történő tetőfelújítás. Energetikailag mindenképp az a kedvező, ha a teljes szarufamagasság ki van töltve ásványgyapot szigeteléssel, azaz nincs beiktatva hőszigetelési légrés. Elengedhetetlen azonban ilyen esetben a tetőfedő anyag alá páraáteresztő tetőfólia beépítése, és fontos, hogy a fedési átszellőztetett légrés is kialakításra kerüljön. Gondosan előre megtervezett, komplett rétegrendi kialakítással érhető csak el a tetőszerkezet optimálisra redukált hőátbocsátása.
ELÉRHETŐ A MINŐSÉG
A szigetelőanyag-gyártók leütötték a feldobott labdát. Nem okoz gondot számukra korszerű szigetelőanyagokat gyártani és a hozzá legalkalmasabb beépítési technológiákat kidolgozni. A szakemberek és a beruházók dolga csak annyi, hogy nyitott szemmel járva felfedezik az újdonságokat, és bátran kalkulálhatnak az ásványgyapot szigetelőanyagok évről évre lineárisan növekvő teljesítményével. Legyen az sárga vagy zöldesbarna, tekercs vagy tábla: helyes választással hővezetési képességben a legvadabb álmokat is felül tudják múlni. A könnyen kezelhető URSA BiOnic szigetelések épületeinkbe beköltöztetve vitathatatlanul javítják az életminőséget: gondoljunk akár a jó közérzetet biztosító kiváló hőszigetelési szerepre, akár a tökéletes hangszigetelés adta nyugalomra.
Az alapvető energiatakarékosságon felül garantálnak egyfajta környezettudatos választást is, mivel rendelkeznek a Blue Angel környezetvédelmi minősítéssel, valamint szavatolják a velük szigetelt lakóterekben a jó minőségű beltéri levegőt. Az épületek szigetelésére fordított pénz, mintegy grátiszként, a benne tartózkodók egészségében is megtérül.
