Egy új épületnél gyakran csak a lakók beköltözése után derül ki, hogy valójában mennyire komfortos a mindennapok során. A tapasztalatok szerint javítanivaló folyamatosan akad, emellett pedig energiahatékonysági szempontból mind a kor szellemének, mind pedig az egyéni igényeknek való megfelelés is folyamatos kihívások elé állítja a szakembereket és a háztulajdonosokat is.
Az épületek külső teherhordó falszerkezetének kialakításához – statikai okokból – többféle anyagot használunk fel. Falazott falban vasbeton pillér kerül elhelyezésre, az ablakok felett pedig szintén vasbeton szerkezeteket alkalmazunk a nyílás áthidalók kialakításához. A födémek síkjában elhelyezkedő vasbeton koszorú szintén statikailag szükséges épületszerkezeti elem és az épület síkjából kiálló erkélyek, teraszok szintén vasbeton tartószerkezetűek. Épületfizikailag, ha egy szerkezeti síkon belül eltérő hővezetési tényezővel rendelkező építőanyagokat illesztünk egymás mellé, ott hőhíd jön létre. Hőtechnikailag a vasbeton monolit szerkezetek – áthidalók, koszorúk, pillérek, kilógó vasbeton szerkezetek – többlet-hőveszteséget okoznak. A belső felületi hőmérséklet eltéréséből adódóan kialakulhat nedvesedés, penészesedés is, amelyek következtében hosszabb távon az épület állagvédelmi szempontból is komolyabban károsodhat.
HŐHIDAK MEGSZÜNTETÉSE
Érdemes minden részletre figyelve törekedni az épületben a hőhidak megszüntetésére, ennek érdekében pedig extrudált polisztirol táblákat beépíteni a vasbeton szerkezetek bentmaradó zsaluzataként, például egy falazott falban elhelyezkedő vasbeton pillér vagy vasbeton áthidaló elé. A konkrét célkitűzés a beépített vasbeton szerkezetek belső felületi hőmérsékletének közel azonosra hozása a falazat belső felületi hőmérsékletével. Ezt kell figyelembe venni a hőhídszigetelések vastagságának meghatározásánál.
A szerkezeteket megfelelő vastagságú és minőségű hőszigeteléssel kell ellátni, melyet egészen pontosan a betonozás előtt, a zsaluzatban kell elhelyezni. A megtámasztó zsaluzat elkészítése után, tüskék segítségével lehet rögzíteni a zsaluzatba a méretre vágott URSA XPS PLUS, URSA XPS PLUS MAK, esetleg URSA XPS N-R-I táblákat. (A termékek közötti különbség, hogy az XPS PLUS termékek ostyás felületűek, az XPS N-R-I azonban sima felületképzésű, egyenes élkialakítású.) A szigetelőlapok elhelyezését követően – a homlokzatképzéstől függően – vagy kap a teljes homlokzat még egy összefüggő hőszigetelést, vagy máris következhet a homlokzat vakolása.
LÁBAZAT SZIGETELÉSE
A lábazat szigetelése a következő fontos lépés az épület energiahatékonyságának elérése irányába. Elkészítéséhez a lábazati fal falazása vagy betonozása után a vízszigetelés aljzataként dörzsvakolattal kell ellátni a felületet. Fontos tudni, hogy a talajmenti nedvesség elleni szigetelést alápincézett és földszintes épület esetén is fel kell vezetni az elhelyezendő lábazati XPS szigetelés alá, a járda vagy talaj szintjétől mérve körülbelül 30–50 cm magasságig. A beépítésnél a felületképzés többnyire üvegszövethálós, úgynevezett „vékonyvakolatos” kialakítású, azaz a ragasztóhabarcsba (tapaszrétegbe) teljes felületen üvegszövetháló kerül beágyazásra, melynek átlapolásai min. 10 cm szélességűek kell legyenek. Az ostyás kiképzésű URSA XPS PLUS valamint 10 cm vastagság felett alkalmazandó URSA PLUS MAK keményhab lapok rendkívül praktikusak az épület lábazatának szigeteléséhez, mert strukturált felületi kialakításuk lehetővé teszi a könnyű és tartós cementalapú vakolást, mely az üvegszövet hálót fogadja. Az alapozó réteg felhordása és a lábazati fedővakolat elkészítése zárja a komplett szigetelési rétegrendet.
Praktikus az előrelátás. Az épület bármilyen formájú hőveszteségének minimalizálása érdekében, azaz gyakorlatilag az épület energiafogyasztásának optimalizálását illetően érdemes minden megrendelőt arra biztatni, hogy komplexen előre gondolkodjon. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy ne csak a talaj feletti épületszerkezeteket, hanem a talajban lévőket is felületfolytonosan körbeszigeteljük.
EXTRUDÁLT POLISZTIROL HŐSZIGETELŐ TERMÉKEK
A szigetelés jellemzően konkrét fizikai terhelésnek és közvetlen nedvességnek is ki lehet téve. Az ideális megoldást ilyen szerkezetekben is valamelyik URSA XPS keményhab beépítése jelentheti. Ezek olyan halványsárga színű, zártcellás extrudált polisztirol hőszigetelő termékek, amelyek különlegessége a táblák nagy terhelhetőségében rejlik, és abban, hogy nedves környezetben is csekély a vízfelvételük. Alacsony hővezetési tényezővel rendelkeznek – tehát egyben kitűnő hőszigetelők is – és speciális egyenes vagy lépcsős élkialakításuk révén az illesztéseknél a különböző hőhídhatásokat is hatékonyan ki lehet velük küszöbölni.
Számos olyan épületszerkezet van, ahol a hőszigetelésnek speciális tulajdonságokkal is rendelkeznie kell, úgymint: ellenállás a talajból eredő nyomásnak és az épület terheinek. A pincepadlónak, pincefalaknak és a földszintes épület talajon fekvő padlójának ellen kell állnia a környezet nedvességének is, azaz a talajpárának, talajnedvességnek, talajvíznek és a téli fagyhatásoknak.
Messzemenően teljesítik a felsorolt kritériumokat az URSA XPS N-III-L, N-V-L, N-VII-L vagy N-III-I termékek. A termékek könnyebb osztályozása érdekében a nevük a nyomószilárdságukat is mutatja: az XPS táblák 10%-os összenyomódásánál a III, V, illetve VII számok jelölik, hogy 30, 50 illetve 70 tonnával terhelhető az adott szigetelőlap négyzetméterenként. A polisztirol lapok nevének L vagy I betűje pedig a termékek lépcsős vagy egyenes szélképzésre vonatkozó tulajdonságára utal. Pincék külső falaihoz történő alkalmazás esetén ez a különleges termék a vízszigetelés felületi védelmét is remekül ellátja. Pince szigeteléséhez javasolt a pince falazását vagy betonozását követően a felület dörzsvakolattal való ellátása a vízszigetelés aljzataként. Erre kerül elhelyezésre a talajnedvesség elleni vízszigetelés, majd annak külső oldalára az URSA XPS hőszigetelő táblák. A polisztirol táblák rögzítésénél az adott ragasztóanyag gyártói utasításainak betartásával is ügyelni kell arra, hogy a szakma szabályainak és az alkalmazástechnikai előírásoknak megfelelően a talajnedvesség elleni szigetelés sértetlen maradjon. Az XPS hőszigetelés külső felületére kerül a szivárgó-drén lemez (amennyiben szükséges), majd végül következhet a föld visszatöltése, tömörítése.
A lapostetők esetében műszakilag sok szempontból előnyös a fordított szigetelési rétegrend, azaz amikor a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el. Nem alakul ki páratechnikai probléma és a vízszigetelés élettartama is növekszik, ha a lépcsős élkialakítású URSA XPS N-III-L, N-V-L, és N-VII-L hőszigetelések védik meg a szerkezetet a hőmérséklet okozta káros behatásoktól. Hasonlóan előnyös ezek alkalmazása a szintén lapos kialakítású terasztetők és zöldtetők – kishajlású lakóépület tetők – építésekor. Ezek a tetők már csak azért is „kifejezetten zöld” döntést képviselnek, mert a szigetelési rétegrendbe beépített élő zöld vegetáció, ha csak makroszinten is, de pozitívan járul hozzá a környezet levegőminőségének javításához a tető amellett, hogy a csapadékdúsabb hónapokban élénk zöldben pompázik.
Az URSA extrudált polisztirolja hasznos összetevője lehet összetett szigetelési rendszereknek is. Ahhoz, hogy az épület energiahatékonyan üzemelve a lakótérben tartsa a hűtési és fűtési energiát, beépített tetőteres családi házaknál a ferde tetőt, földszintes épületeknél pedig a padlásfödémet kell komplexen leszigetelni. A szigetelési rétegrendben felhasználva az URSA ásványgyapot és URSA SECO tetőfóliák mellett az URSA XPS táblákat, egy egyszerűen és költséghatékonyan megvalósítható, jól terhelhető és a 21. századi kívánalmaknak tökéletesen megfelelő szigetelési teljesítmény érhető el.
A hőszöktetésben világbajnok tetők és az utólagosan gyakorlatilag esélytelenül javítható talajba kerülő épületszerkezetek minden igényt kielégítő szigeteléséhez nem is találhatnánk az URSA XPS-nél komplexebb megoldást.
