A zöldtető igazából egy olyan fordított rétegrendben épített és szigetelt, zöld növényzettel borított egyhéjú lapostető vagy kishajlású lakóépület tető, amely kívülről rendkívül esztétikus, zöld látványt nyújt, ezen felül pedig számos műszakilag és hőtechnikailag előnyös funkciót is betölt.

A városok napjainkra számottevő terü­letet hasítottak ki a természetből. Annak következtében, hogy az emberiség ráéb­redt ebbéli felelősségére, egyre nagyobb igény jelentkezik arra, hogy a lehetőségek­hez képest „visszaépítsük” a természetes zöldet. Ezen törekvések érdekében egyéni szinten is megvalósítható, ráadásul látvá­nyos megoldást jelent az úgynevezett zöld­tetők létrehozása.

HŰSÍTŐ OÁZIS

Amíg az épületek belső szerkezetei­nek szigetelése a beltéri levegő jó minő­ségét hivatott támogatni, addig egy meg­felelően kivitelezett zöldtető hozzájárul a városi levegő „tisztításához” és nagy­mértékben redukálhatja – nemcsak ráné­zésre, de valós értékekkel is – a városi túlmelegedést is a „hőszigetek” csökken­tésével, hiszen igen jelentős a csapadék­megtartó képessége. A zöldtetők a lüktető város közepén kiemelkedő épületek tetején is szerepelhetnek hűsítő oázisként – ilyet egyre többet láthatunk –, de kevés befekte­téssel debütálhatnak a családi házak bőví­tett élettereként is, hűvös zöldjükkel ked­veskedve szemünknek minden évszakban. Ráadásul nem szükséges óriási házzal ren­delkezni ahhoz, hogy valaki belevágjon egy családi ház zöldtetőjének készítésébe, annyi kell mindössze, hogy a tetőnek eny­hébb lejtése legyen.

Ezek a speciális melegtetők kiválóan ellátják a vízszigetelés mechanikai és hőtechnikai védelmét is. A komplett réteg­rend tervezése során figyelembe kell venni a kertészeti ültető közegek tulajdonsá­gait és az ültetendő növényzet szükségle­teit is. Fontos kiemelni, hogy mivel a szer­kezet felső rétegei folyamatos kertészeti tevékenységet igényelhetnek, így foko­zottan ügyelni kell mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél, hogy a vízszigete­lés és hőszigetelés sérülésmentessége biz­tosítva legyen. A komplett zöldtetős tető­szerkezetek kialakításának minden esetben meg kell felelnie a tetőszigetelési, a rele­váns szakmai és a zöldtető szigetelési irányelveknek, melyekben meghatározásra kerül mind a vízszigetelések aljzata, a lej­tés viszonyai, a vízszigetelés anyagai, a tetőösszefolyók kialakítása, átmérője és a leterhelések mértéke is.

Fordított rétegrendű lapostetőről akkor beszélünk, amikor a hőszigetelő réteg a vízszigetelés felett helyezkedik el. Az ilyen típusú rétegrend-kialakítás épületfi­zikailag és épületszerkezettan szempont­jából is kiváló megoldást jelent. Előnyös, mert megvédi a vízszigetelést a mechani­kai károsodástól az építéskor és a későbbi használat alatt, és nem áll fenn a vízszi­getelés szélsőséges hőterhelése sem: egy meleg nyári napon belső hőmérséklete csak +20–30 °C-os hőmérsékletet ér el, télen +10–15 °C-os (még ekkor is pozitív!) hőmérsékletre süllyedhet csak le. Ennél a megoldásnál a vízszigetelést nem éri UV-terhelés, és a hőszigetelést még zord idő­járási körülmények mellett is gond nélkül el lehet helyezni. A hagyományos tetők­höz képest a fordított rétegrendű lapostető csökkent rétegszámmal működik, és nem kell a páratechnikai rétegek tervezésével, kivitelezésével foglalkozni még a nagy hőtároló kapacitású vasbeton födémek esetében sem. Amennyiben a teherhordó födém könnyűszerkezetes, például trapéz­lemez, úgy a vízszigetelés alatti réteg vagy rétegek hővezetési ellenállása minimum 0,15 m2K/W kell legyen, mert a hőszigete­lés alatti vízszigetelésen elvezetett csapa­dék elfolyása közben olyan mértékű lehű­lést eredményezhet, hogy a tetőfödém alsó felületén megjelenhet a pára kicsapó­dása, ami kedvez a különböző épületfizi­kai károsodások kialakulásának. A meg­oldás további előnye, hogy egy esetleges tetőfunkció változásából adódó átépítést könnyen meg lehet valósítani. A zöldte­tők rétegrend szempontjából extenzív vagy intenzív kialakításúak lehetnek.

ZÖLDTETŐK RÉTEGRENDJE

Az extenzív kialakítású, szárazságtűrő növényekkel beültetett, locsolást és rend­szeres kertészeti gondozást nem igénylő zöldtetők nem járható tetők, mivel a felső rétegben a vegetációt biztosító drénréteg vékony, általában csak 6–12 cm vastag­ságú. A csekély vastagságú ültető közeg miatt az egy m2-re eső térfogatsúly is ala­csony, ezért gondoskodni kell a komplett rétegrend szélszívás elleni rögzítéséről.

A födémszerkezet (8) felső síkjának lejtése legalább 2,5% kell legyen ahhoz, hogy a teherhordó födém el tudja vezetni a vizet. Speciális hőszigetelő adalékos könnyű­betonból készült lejtbeton réteg is prak­tikus lehet a kialakításhoz, de épületfizi­kai méretezés szükséges a kialakításához, mert ennél a megoldásnál a vízszigetelés alá is kerül hőszigetelés, ami páratechni­kai problémákhoz vezethet.

A szerkezetben a párazárást gyökérálló vízszigetelő réteg (7) biztosítja, amelyre a kivitelezés során kötésben eltolt elren­dezéssel, szoros illesztéssel, lépcsős szél­képzésű URSA XPS táblákból (6) készül 1 rétegben hőszigetelés. (Több réteg közé víz szivároghat, és ez télen vízfilm kép­ződéshez járulhat hozzá, amelytől meg­szabadulni utólag gyakorlatilag lehetet­len.) Amikor meleg évszakban épül a tető, a hőség és az UV-sugárzás következtében fellépő károsodások elkerülése végett az XPS lapok lefektetését követően azonnal le kell rakni a védőréteget (pl. geotextíliát) és a szükséges leterhelést is. Bitumen alapú vízszigetelés esetén szükségte­len, de egyrétegű PVC vízszigetelésnél üvegfátyol réteget is kell teríteni az XPS alá. A legalább 16 cm vastag lépcsős élkialakítású (URSA XPS N-III-L, N-V-L vagy N-VII-L) extrudált polisztirol hőszi­getelő táblák fajtától függően 10%-os összenyomódásnál 30/50/70 tonna/m2, 2%-os összenyomódásnál 13/18/25 tonna/m2 maximális terhelést is elbírnak, ami arra bőven elég, hogy a tetőbe ültetett vegetá­ció időnkénti minimális gondozását lehe­tővé tegye.

Az XPS hőszigetelésre páraáteresztő és nem nedvszívó, elválasztó szűrőréte­get (5) kell fektetni kb. 140 gr/m2 súlyú geotextíliából, ragasztás nélkül, átlapolás­sal, a kétfajta szigetelés közti „lágyító ván­dorlás” elkerülése végett.

Erre egy speciális védő és szűrő drén-szőnyeg (4) kerül, majd egy szivárgó-víz­megtartó réteg, melyet egy réteg szűrő geotextíliával (3) zárunk.

Ennek a tetejére teríthető a vegetációs (kavicsos föld) réteg (2), benne a válasz­tott extenzív növényzettel (1), ami rendsze­rint varjúháj jellegű és lágyszárú száraz­ságtűrő növényekből áll.

Az intenzív kialakítású zöldtetőknél a rétegrend kialakítása gyakorlatilag meg­egyezik az extenzív tetőkével, azzal a különbséggel, hogy itt nem vegetációs réteget (6–12 cm) alkalmazunk, hanem egy számottevő vastagságú ültető közeget, amely igazodik a betelepítendő növények, bokrok, cserjék, fenyők, fák igényeihez. Ez az ültető közeg általában 15 cm vastag­ság feletti; bizonyos esetekben – ha a bete­lepítendő növényzet megkívánja – elér­heti akár a 1,5–2 méter vastagságot is. Ez a kialakítás már locsolást, és folyamatos, rendszeres, minőségi kertészeti gondozást igényel. Sok esetben az ilyen tetőkön igény az emberi és az esetleges gépkocsiforga­lom számára a burkolt (járható) felületek kialakítása is, ezért ezeket a tetőket a jár­ható kategóriába szoktuk sorolni. Mivel az intenzív tetőknél jóval nagyobb terhelések várhatók, mint az extenzív tetők esetében, így az elhelyezendő hőszigetelő anyag nyomószilárdságára különösen oda kell figyelni a tervezési munkák során.

Izgalmas elképzelni, hogy a Google tér­kép következő frissítése után rákeresve Magyarország szatelit képére, nem a meg­szokott vörös háromszögű tetők ékes­kednek majd a telkek közepén, hanem egy különféle zöldben pompázó „kockás abrosz” látványa tárul ámuló szemünk elé.

 

URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu