Energiahatékonyság – korszerű anyagokkal

229

Az egyre szigorodó energetikai követelmények és állami támogatások várhatóan hatékony eszközök lesznek abban, hogy valóban energiatakarékos otthonokat építhessünk.

2021-et írunk. Lassan tényleg eljön a közel nulla energiaigényű épületek éve, bár úgy néz ki, 2022. június 30-ig még kaptak az építtetők haladékot az új energetikai követelményeknek is megfelelő használatba vételi engedély megszerzésére.

ÚJ SZABÁLYOZÁS

A jelentős felújításon átesett és az újépítésű házak rövidesen akkor kaphatnak csak használatbavételi engedélyt, ha energiaigényük teljesíti a „közel nulla” követelményszintet, amelynek való megfelelést egy úgynevezett energetikai tanúsítványban kell lefektetni. Minimum „BB” szintet kell a kész épületnek teljesítenie – de persze a magasabb energetikai szint elérését még jobb szemmel nézik. Az épületek energetikai besorolását korábban egy karakterrel jelölték, 2016-tól viszont már két karakterrel különböztetjük meg az egyes követelményszinteket.

 

A közel nulla energiakövetelménynek való megfelelés alapját egy elég összetett szabályozás képezi, amely rögzíti a követelményeket arra vonatkozóan, hogy a maximális energiahatékonyság elérése érdekében milyen épülethatároló szerkezeteket és milyen épületgépészeti megoldásokat érdemes – vagy kell – az épület kivitelezése során alkalmazni. Figyelembe veszik a különböző fűtési rendszereket, a fűtött és a hűlő épületszerkezetek paramétereit, azok arányát, az épület elhelyezkedését és tájolását.

Alacsony hőveszteségű épületszerkezeteket írnak elő, amelyeket úgy lehet létrehozni, ha megfelelő vastagságban alacsony hővezetési tényezőjű szigetelőanyagokat építünk be a szerkezetbe. Meghatározzák, hogy a KNE épületeknél az energiafogyasztás 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, máskülönben az épület nem sorolható a CC kategória fölé még abban az esetben sem, ha arra egyéb paraméterei érdemesnek mutatnák.

Mivel jelenleg a 300 m2-nél nem nagyobb összes hasznos alapterületű épület esetében az építés úgynevezett egyszerű bejelentés alapján végezhető, ezért a tervezés során az energiafogyasztásra vonatkozó paramétert senki nem ellenőrzi automatikusan.

Erre ajánlott az építtetők figyelmét felhívni: a későbbi meglepetések elkerülése érdekében – épületenergetikai szakmérnök véleményét kikérve – már a tervezés fázisában gondoskodni kell arról, hogy a kész szerkezet teljesítse majd a közel nulla energetikai szintet. A használatbavételi engedély megkérésekor készül el a konkrét energetikai tanúsítvány, a „zöldkártya” is, amely igazolja, hogy az épület energetikai teljesítménye eléri a minimum BB-szintet, azaz teljes energiafogyasztása nem haladja meg a 100 kWh/m2/évet.

KORSZERŰBB ANYAGOKKAL A ZÖLDEBB ÉPÜLETEKÉRT

Számos gyártó elkötelezett a személyi jólét és komfort biztosítása, valamint a bolygó élhetőségének védelme iránt is. Az új iránymutatások megkönnyítik mind a szakembergárda, mind a háztulajdonosok számára az anyagminőségek közötti válogatást.

Az épületek átlagosnál is „zöldebbé” – azaz maximálisan energiahatékonnyá – tételéhez, a tetőkbe és válaszfalakba egyaránt a szálas URSA BiOnic ásványgyapot szigetelőanyagok beépítése javasolt. Ezek a kiemelkedő tűzbiztonság mellett nemcsak magas szigetelési teljesítményt nyújtanak – különösen hőhídmentesítő zártcellás polisztirollal kombinált megoldásokban –, de a várakozásokat felülmúlva javítják a beltéri levegő minőségét is.

PADLÁSTÉR KIALAKÍTÁSA

Amennyiben egy ház korszerű szigeteléssel van ellátva, az épület állagvédelmi romlásán és a penészesedés elkerülésén túlmenően a fűtésszezonban is számottevően alacsonyabb költségekkel kell majd a lakóknak számolni. Ez a tény általában már sokat nyom a latban a tervezett beruházások latolgatásánál.

Ebben az évben úgy tűnik, elérkezik az idő, hogy mindenki valóra válthassa lakályos padlástérrel kapcsolatos álmait. A fokozatosan szigorodó előírások sok háztulajdonos számára megkönnyítik a döntést, hogy végre belevágjon nemcsak háza meglévő helyiségeinek korszerűsítésébe, hanem új lakrészek létrehozásába is.

Elsőként nyilvánvalóan azt kell eldönteni, vajon szükséges-e az épületen a térdfal magasítása. A padlástérből kialakítani kívánt lakótér akkor lesz igazán komfortos, ha belmagassága „nem nyomja agyon a lakót”. Ez nyilvánvalóan plusz költség mind építőanyagban, mind munkadíj tekintetében, ráadásul az építés idejét is meghosszabbítja, de nagyságrendekben mérhető az elkészült helyiségek használata során a pozitív különbség.

A ráfordítást lehet kissé csökkenteni azzal, ha az eredeti szarufák kerülnek vissza a tetőbe, ám fel kell hívni a tulajdonosok figyelmét, hogy ekkor is feltétlenül szükséges a faanyagok statikai állagvizsgálata. Faipari szakember tud megnyugtató választ adni a szerkezetet esetleg károsító farontó (gomba, penész) állapotokról, melyek indokolhatják a szarufák cseréjét. Jellemző egyébként, hogy amikor a kényelmes belmagasság elérése érdekében a háztulajdonos a térdfalak magasítása mellett dönt, az esetek döntő többségében a szarufák cseréje is megtörténik, még akkor is, ha a szarufák állapota nem feltétlenül indokolta volna.

Az optimális végeredmény biztosítása érdekében elengedhetetlen nemcsak a komplett tetőszerkezeti rétegrend gondos megtervezése és kivitelezése, hanem különös gondot kell fordítani a hőszigetelő – és egyben hangelnyelő – ásványgyapot kiválasztására, valamint a jóminőségű és speciális tetőfóliák alkalmazására. Az épület fűtési költségeinek minimalizálása érdekében ajánlatos a 0,032–0,035 W/mK hővezető képességű anyagok felé orientálódni, de természetesen kiváló hatásfok érhető el az ennél valamivel magasabb deklarált lambdájú ásványgyapotokkal is – amennyiben azok megfelelő vastagságban kerülnek beépítésre.

ALKALMAZÁS

Akár épül új tetőszerkezet, akár nem, szigeteléskor a szarufákra felül először az URSA SECO 0,02 külső páraáteresztő tetőfóliát kell elhelyezni, az átlapolásoknál a gyárilag felhordott ragasztósávval kialakítva a szélzárást. A szerkezetet kívülről cserépfedés zárja le, közte és a fólia között minimum 5 cm magas átszellőztetett légrés beiktatásával. Belülről a minimum 15 cm tartómagasságú szarufaközökbe kell beszabni a lehetőség szerint minél alacsonyabb deklarált lambdájú URSA ásványgyapot szálas szigetelőpaplant, mely szarufák közé való tökéletes befeszülését 1,5–3 cm ráhagyással kell biztosítani, és ügyelni kell a szigetelőanyag toldásainak szoros egymáshoz illesztésére is. Rozsdamentes „Z” alakú huzalozással csak a 0,037 vagy nagyobb hővezetési tényezőjű terméket kell ellátni, mert a többi termék „öntartó”.

Az elkészült szigetelőanyag-rétegre – konkrétan a szarufák alá – a vízszintes fa vagy fém tartóvázak közé, javasolt még egy további, második réteg hőszigetelést is elhelyezni, minimum 10–15 cm vastagságban. A rétegrendet belül a vázszerkezetre felületfolytonosan és légtömören rögzített URSA SECO PRO 100 belső téri pára- és légzáró fólia fedi, amelyet az áttöréseknél URSA SECO PRO KA öntapadó ragasztószalaggal kell körbegallérozni.

Az energiahatékony URSA tetőszigetelő rendszerrel történő felújítás után a hőátbocsátási tényező értéke gond nélkül megfelel az U = 0,17 W/m2K értéknek, amely az építőipari szabályozásban jelenleg meghatározott minimum követelmény.

Az URSA megoldása tehát egy valóban komplex rétegrendet fémjelez, amelybe hosszú távra helyezheti a bizalmát az építtető, ha fenntartható és energiatakarékos otthonra vágyik.

 

Ursa Salgótarján Zrt. 
www.ursa.hu