Megújuló Energia Közösség

A települések hatalmas esély előtt állnak. Ez pedig az önellátó falu lehetősége. Egy új struktúrára való átállással igen nagy összegek mozdulhatnak meg a település fejlődésének érdekében amellett, hogy a szén-dioxid-kibocsátás is radikálisan csökkenthető.

A Magyar Építéstechnika honlapján június 8-án rendhagyó cikket közöltünk az első okos hálózati létesítmény sikeres tesztjéről. Azért rendhagyó, mert profilunktól eltérve kitekintettünk a jövő épületfunkcióinak irányába. A kiváló írás bemutatta egy olyan irodaépület energetikai hasznosulását, mely során az új Európai Uniós energiatörvény, a RED 2 vonatkozását felhasz­nálva, az épület üzemeltetője képes belépni a kiegyenlítő energiapiac aggregátori szerepkörébe. Teszi ezt oly módon, hogy az épület funkcionális használati értékének csökkenése nélkül lehetőséget ad az árampiaci kereskedőnek a fogyasztói oldal igényeinek moderálására.

Nem hangzik ez túl szépen, hiszen az építőipar szakzsargonjától idegen fogalmakat használunk, sőt nem is értjük miről is beszél igazából, bár a cikk, mint mondtam, igen jól sikerült. Hozzá lehet tenni továbbá, hogy a törvény hiába él, ha a hálózati szereplő még nem készült fel ennek a képességnek a kihasználására. Továbbá a szabályozás energiaközösségekről szól, és nem egy-egy épületről.

Azonban a kísérlet gondolatisága mégis igencsak előre- és jó irányba mutató. Ezek a nagy épületek ugyanis igen komoly teljesítményű rugalmasságra képesek, ha megfelelően szabályozható és megfelelő technológiájú energiamenedzsment rendszer áll az épület szolgálatában, azaz beépítve. Láthatóan az épület egy BIM-ben tervezett és megfelelő energiatakarékossági koncepció alapján kialakított gépészettel rendelkezik. Tehát a feladat, azaz az ébren operálás, a rendszer üzem közbeni leszabályozása és újraindítása sikeres műveletként megoldható. A cikk jelzi, hogy ez akár bevételt is jelenthet az üzemeltető számára. És igen így van, egy éven belül ezek a rugalmasság igénybevételi tranzakciók a DSO (elosztóhálózat üzemetető) részéről remélhetőleg mindennaposak lesznek, és jól csengő forintokat hoznak a rugalmasság felajánlójának.

Új árampiaci rendszer települési szintű kiterjesztése

A fent említett cikk remélhetőleg rámutatott arra, hogy mind az üzemeltetők, mind a gépészeti gyártók egy paradigmaváltásba kerültek. Ezúttal a települések energetikai belső szabályozásának lehetőségét és mikéntjét mutatjuk be. Hasonlóan az előző cikkhez az új árampiaci környezet lehetőségeiből indul ki a beavatkozás, csak magasabb szintű integritást kíván, mint egy épület esetében.

A településüzemeltetés a helyi KKV-k és a lakosság bevonásával valódi kitörést prognosztizál a rendszer megindításával. A bemutatásra kerülő anyag kifejezetten közösségbe vonási szándékkal készült, és törekszik közérthetően és egyszerűen láttatva elmagyarázni a folyamatokat. Az európai megvalósulások is számtalan üzleti modelltípussal dolgoznak. Most időben lehet végre lépni, van egy lehetőség, ami a településeket és lakosait, vállalkozóit közös érdekbe tereli, és nemcsak megtakarít, hanem forrást teremt a klímaválaszra is.

Mit ad nekünk a megújuló energia közösség?

A 21. század elején számos város vállalkozott fenntartható közösségek felépítésére, de sokuk megakadt. Mostanra viszont számos ország kiérlelte a jó közösségi példáit, és így a zöldebb közösségek iránti törekvések újjáélednek – nemcsak a sűrű, városi területeken, hanem a vidéki falvakban, az egyetemeken és az üzleti parkok­ban is. Az erősödő klimatikus kitettség a lakosságot általában is a szén-dioxid-lábnyom csökkentésére ösztönzi. A klímaváltozás veszélyeinek tudatában, a multinacionális közszolgáltatókkal szembeni növekvő bizalmatlanság miatt, a „helyi vásárlás” trendje és a megosztásos gazdaság közvetlen folyamatai mind arra ösztönzik a polgárokat, hogy az EU új direktíváit kihasználva mozdítsák elő a közösségi decentralizált energetikai piacot, ezzel jelentős lépést téve egy zöldebb világ felé.

A technológiai fejlődés, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és az energiahordozók kiváltása területén alkalmazott technológiák új lendületet adnak a tényleges megvalósulásoknak. Számtalan kapcsolódó terület felzárkózott a zöldítés mellé. Ilyenek az építőipar és a közlekedés is, hiszen például az e-mobilitás és a passzív házak terén tapasztaltak alapján ma már sok információ áll rendelkezésre.

Településeink lakói elkötelezettek arra, hogy helyi szinten is kezeljék a klímaváltozás kockázatát az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével. Háztartásaikban, közlekedésük során és középületeikben megújuló energiaforrásból származó energiát szeretnének használni. Elhatározták, hogy „rugalmas fogyasztókká” válnak azáltal, hogy mind saját házaikon, mind a közösségi épületeken elhelyezett napelemekkel energiát termelnek, mely energiát akkumulátoros rendszerek révén tárol­ják. Ezáltal „okos fogyasztók” is lesznek, mivel így szabályozható, rugalmas terhelhetőséggel rendelkeznek és valós piaci szereplőkké válhatnak. A villamos energia piaci szabályozása nagy fordulatot vett az EU új szabályozóinak átvételével. Lehetőség kínálkozik a hatékony és üzletileg is megtérülő megújuló energetikai lakossági vagy kisközösségi befektetésekre is.

Lefordítva: mi a jelenlegi működési modell?

Magyarországon a nagyfeszültségű áramot egy átviteli hálózaton a MAVIR nevű állami cég kezeli (ez angolul a TSO). A nagyfeszültségű villamosenergiát pedig alállomásokon adja át az elosztónak, mint például az E.on (angolul DSO). A MAVIR, mint TSO feladata gyakorlatilag az energia beszerzése a DSO-k számára. Teszi ezt egyelőre a DSO-k által meghatározott „beszerzési keret” alapján.

Két probléma léphet fel a rendszer egyensúlyban tartásával: amennyiben a DSO-k nem jól határozták meg a szükségletüket (nem tartható menetrendet adtak meg az igényükről), a DSO kénytelen kiegyenlítő áramot venni az egyensúly fenntartásához. Vagy problémát jelent a TSO számára, hogy a klímavédelem miatt egyre divatosabbá válnak a napelemes parkok, és az így terjedő zöldáram egyre nagyobb hányadot jelent az ország teljes villamosenergia termelésében és ellátásában. A zöldáram egyre növekvő hányada persze nagyszerű hír, de ezzel felmerül az a probléma, hogy ezek a rendszerek nem képesek egyenletes, kiszámítható zsinóri áramot biztosítani. Például felhős idő esetén, mikor kisebb a napelemek energiatermelése, olyan energiaszükséglet, illetve -hiány jelentkezik, amelyet a TSO-nak kell drágán az áramtőzsdén keresztül beszereznie, amely nemzetgazdasági szinten több százmilliárd Ft-ot tesz ki. Ezt nem a lakossági fogyasztókra, hanem az ipari fogyasztókra szétterítve terheli rá.

Ahhoz, hogy a fenti két probléma nemzetgazdasági szinten kiküszöbölhető legyen, nagy mértékben hozzájárulhat a bemutatásra kerülő új rendszer. Sőt a probléma megoldódna, ha legalább 400 településen ez az új rendszer ki tudna alakulni.

Ez nemzetgazdasági szinten olyan megtakarítást eredményezne, amelyért a magyar állam az EU forrásainak célirányos bevonásával hajlandó a rugalmas rendszerre átálló települések számára adni valami kis „ajándékot”.

Kiemelendő, hogy ez a modell minden elemében holisztikusan átszövi a makrogazdaság szinte minden területét. Nem elvárható, hogy önállóan a belső eredményei tekintetében megtérítse az országos költségeket. Tehát az egy településre jutó közel 1 milliárd Ft-os költség nemzetgazdasági szinten térül meg. A településtől a tudatos részvétel az elvárható!

Miről is szól a megújuló energia közösség projekt?

Tegyük fel, hogy településünk jelenlegi adottságai lehetővé teszik, hogy a már meglévő napelemekkel rendelkező családi házak és a sűrűbb elhelyezkedésű telepszerű utcatömbök összehangolásával, valamint a vállalkozások bevonásával egy úgynevezett Micro-Hálózatot hozzunk létre. Ez még önmagában nem elegendő a rugalmas és okos fogyasztói csoport elérésére. Azonban egy pár technológiai újdonság telepítésével máris piacképes közösséggé válhatunk.

Ezek a technikai eszközök az akkumulátoros tározók, a hibrid inverterek, az okos mérők és a járműtöltési berendezések. A projekt kezdetén, a kidolgozási szakaszban a közösség a támogatás elnyeréséhez szükséges cselekvési küszöb eléréséért dolgozik. A létrejövő rendszer a középfe­szültségű hálózat trafóihoz telepített akkumulátoros tárolókkal fogja biztosítani azt, hogy a kereskedővel megállapodott tarifáért milyen mennyiségű energiát vásárolunk. De nem többet és nem kevesebbet! Sőt lehet olyan pozíciónk is, amikor mi adunk el, akár a kereskedőn keresztül vagy akár csoporton belül is. Az új rendeletek szerint ilyen rendszer birtokában akár saját magunknak is termelhetünk vagy vehetünk olcsóbban energiát. Például evvel lehetővé téve a település saját közösségi közlekedését kiszolgáló elektromos buszok töltését. Természetesen a családok és a kis­vállalkozók is igénybe vehetik ezt a kedvezményes lehetőséget.

Projektpartnerek

A finanszírozást az Innovációs és Technológia Minisztérium biztosítja pályázati úton az EU szakági kereteinek forrásából. További partnerünk az ELMŰ, azaz most már E.on, aki eddig is szolgáltatta az energiát. Tehát eddig egy kereskedőn keresztül vettük az energiát az egyetemes szolgáltatási jogosultságunk alapján kötött tarifával. Ez a kereskedő vagy akár egy új partnerünk is lehet, aki vállalja, hogy a közösség által termelt, tárolt és megosztott energia kezelését optimalizálja.

Hogy is néz ki a mi közösségünk?

A Megújuló Energia Közösség egy olyan jogi személy, amelyben a település lakosai, a helyi önkormányzat és a helyi kisvállalkozások a szereplők. Önkéntes és tényleg csak a helyi vállalkozások vehetnek részt benne.

A közösség, ami egy szövetkezet formájában alakul meg a településen a helyi lakókból és az önkormányzat részvételével, létrehoz egy kis virtuális hálózatot, amelyben megjeleníti saját fogyasztását és a termelési/tárolási képességét is. Ezzel eléri, hogy helyben legyen felhasználható és tárolható a megtermelt saját energiája, sőt a többlettermelés is továbbadható legyen magának az áramszolgáltatónak úgy, hogy az fizet érte az előállítónak.

A villamosenergia-rendszer szempontjából az így megtermelt energiát a továbbiakban ténylegesen lokálisan, zöld energiaként hasznosíthatják. Ezzel a közösség kíméli a hálózatot, mert nem utaztat feleslegesen energiát időeltolással oda-vissza. Így a hatásfok javításával óvja a környezetet, illetve minimalizálhatóak a hektikus termelés miatti hálózatfejlesztési költségek. Az energiaközösségen belül a tagok magánkereskedelmet is folytathatnak, de a saját felhasználáson túl például ezzel tölthetik az elektromos járműveiket vagy a helyi közlekedést szolgáló elektromos buszokat. Az elektromos járműveket a közösség virtuális hálózatán szabályozási célokra is használhatjuk, mobil energiatároló gyanánt. Persze ehhez a töltés időpontját, időtartamát összehangolják a közösség aktuális energiaigényével, valamint a napelemek aktuális termelési kapacitásával és persze a kereskedővel megkötött menetrendi szerződéssel. Az így végzett termelések és igények összehangolása az aggregáció. Az energiaközösség település szinten ezt a feladatot is ellátja szoros kapcsolatban az elosztói hálózatossal és a kereskedővel.

A jogi személy valóban nonprofit, viszont megtermelt eredményeit hivatalosan, adómentesen a közösség érdekeire felhasználhatja, sőt még a település rászorulóit is támogathatja, az energiaszegénység megszüntetése érdekében beruházhat.

A technikai rendszer felépítése

A lakóknál, akik részt vesznek a megosztott termelésben, egy hibrid inverter kerül a rendszerbe és egy akkumulátoros tároló. Ehhez társul még egy kis vezérlőegység, amely beavatkozó képessége mellett egyben az áram áramlási diagnosztikáját is érzékeli. Egy-egy HMKE kibővítés körül­belül 3 millió Ft nagyságrendű beavatkozást/befektetést jelent.

Milyen megtakarításokat nyújt ez a projekt a lakosság számára?

A Megújuló Energia Közösségek rugalmas fogyasztási képességükkel az Európai gyakorlatok szerint három területen tudnak megtakarítást elérni:

1. A kereskedőn keresztül a rövid határidős idősoros szerződésükön és persze a technológiai beépítettség függvényében olcsóbban veszik az áramot, vagy éppen jó pénzért adják el a közösség által pluszban termelt energiát vagy a tárolási képességet.
2. Az elosztói hálózat szolgáltatója az energiaközösség rendszerének kiegyensúlyozott terhelhetősége kapcsán hálózati veszteség megtakarítást ér el. Saját hálózati rugalmasságát a közösség eszközeivel realizálja, és ennek fejében a használatért előre megállapodott tarifát fizet. A rugalmassági szolgáltatás igénybevétele során alacsonyabb mértékű rendszerhasználati díjat számol fel. Továbbá, mivel biztosítania kell a megújuló energiatermelők rendszerszintű biztonságos fogadását, így jelentős hálózatfejlesztésre kötelezettek. Azonban a rugalmas fogyasztásra képes közösség lehetővé teszi ezen beruházások elkerülését, melyért cserébe szállítási árkedvezményt kapnak.
3. A törvény lehetővé teszi az energiaközösségen belüli közvetlen, a kereskedőtől független, úgynevezett P2P áram átadást valamely közösségen belüli tagnak (pl. akár a szomszédnak vagy az óvodának, esetleg a közösségi használatú busz töltésére). Az elszámolás egymással itt is az egész rendszer adatbázisát kezelő Energia Ügynökség szoftveren alapul, mely a forgalom és az elszámolások bonyolítója.

Eddig a HMKE tulajdonos évente egyszer számolt el az ad/vesz okos mérőjének szaldója alapján. A jelenlegi gyakorlat 2023-tól változik véglegesen, elhagyva a rendszerhasználati kedvezményt. A jelenlegi elszámolási rendszer azonban nem számol a rendszerhasználati díjjal. Ez így nagyon kedvező elszámolást produkál, hatalmas költséget róva a DSO-ra. Nevezzük ezt „bevezető árnak”.

Az energiaközösségi tagság ezzel szemben havonta számol el, mely során megjelennek a többletbevétel és a megosztott termelési/tárolási költségek, vagy a közlekedés költségeinek illetve bevételének az egyenlege. Az így megtermelt többletbevétel egyéb közösségi költségek kiváltására alkalmas. Ez nem csak megtakarítás, ez bevétel! A kapcsolódó hasznok talán legerősebbike az e-mobilitás lehetőségének megteremtése, és vele a települési busz üzembe helyezése a projekttámogatás során. Ez a busz tulajdonképpen egy vagy két 26 személyes 8 méteres elektromos Midi busz, mely egyben ellátja az iskolabusz feladatát, és napközben az igényvezérelt forgalmat bonyolíthatja a város vagy a vonatcsatlakozási lehetőség felé. Ennek költségét keressük meg például az áramszolgáltatótól a rugalmas termelésünkkel. A különlegesség, hogy ez a busz egyben egy rugalmas energiatároló, ezzel is bevételt termelve az utasszállítás mellett.

Ezek a díjcsökkenések elérhetik az első két esetben a 20%-ot is. A megosztott termelés és tárolás kereskedelme a teljes forgalom 5–10%-át is elérheti már kezdetben is.

Mit jelent ez számokban?

Vegyünk egy átlagos 4000-es lélekszámú települést, amely összességében 7,3 GWh/év fogyasztással rendelkezik, ez 383 millió forint. Ez minden lakót, vállalkozást érintő összeg. Ebből lehetne a projekttel évi 76 millió forintot megtakarítani, és akár 30 millió forintot bevételként abszolválni. Nyilván azt gondolnánk, hogy persze ez a megtakarítás csak azokat érinti, akiknél valamilyen technikai beavatkozás történik. De nem így van! Azok a lakók, akiknél nincs beépítés, ők is résztvevői a rugalmasságnak, csak nem a saját eszközükkel, hanem a közösségével. Természetesen saját termelésük és tárolásuk nincs, de a közösség tárolóit és autótöltőit igénybe tudják venni. A falubusz előnyei őket is megilletik. A Megújuló Energia Közösség alapjában egy nonprofit elszámolású szervezet, mely egyúttal egy szociális és közösségi beruházásokat is felkaroló szervezet.

Milyen kibocsátás-csökkenés érhető el vele?

A fent bemutatott megtakarítás 759 tonna CO₂-kibocsátást kerül el. Egy 50 éves fa egy idény alatt 68 kg CO₂-t épít be a szervezetébe, és 55 kg O₂–t termel. A példaként bemutatott településen ez olyan környezeti beavatkozást jelent, mintha 11 ezer nagy fát telepítene a környezetébe. Ez óriási dolog.

Összességében látni kell a külföldi gyakorlatokból, hogy ez egy fontos lépés a kibocsátás-csökkentés terén, és nagyon komoly lépés a decentralizált, akár szigetüzemű energiaellátás terén. A megújuló energiák használata az eddigi gyakorlattól eltérően valóban a település és a lakossága forrásait kíméli, és olyan munkahely-teremtési lehetőségeket hoz magával, amit eddig a magas energiaárak és a szinte lehetetlen utazási feltételek húztak vissza. Beleértjük ebbe például a helyi mezőgazdasági kistermelést is, ahol a logisztikai és a hűtőházi költségek a felére csökkenhetnek.

Azt gondoljuk, hogy a polgármesterek hatalmas lehetőség előtt állnak. Amellett, hogy láthatóan igen nagy összeget tud megmozdítani a település fejlődésének érdekében, egy sajátos fordulatot is hozhat a település életében. Ez pedig az önellátó falu lehetősége.

A javaslatunk az, hogy legyenek nyitottak, akarják megismerni az új lehetőséget és vágjanak bele, csak nyerhetnek vele. Látni kell azonban, hogy az új ötlet rendszerszemléletű, részmegoldásokkal nem valósítható meg. Egy struktúrában valósítható meg és egyszerre.

Forrás: Magyar Építéstechnika 2021/8-9. lapszám