A tudatos digitális beavatkozások nyomán az ingatlanpiaci ágazat egyre hatékonyabbá, a felhasználók élete pedig kényelmesebbé, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik. Létrejött egy munkacsoport, amelynek célja a digitális ingatlanstratégia alapjainak lerakása. Langbein Valentint és Balogh Lászlót arról kérdeztük, hol tartanak a munkában.

Langbein Valentin,
Facility Concept Kft., az IVSZ Proptech munkacsoport vezetője

– Mikor, hogyan és miért az IVSZ keretei között jött létre a Proptech munkacsoport?

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdasá­gért (Informatikai, Távközlési és Elektro­nikai Vállalkozások Szövetsége) Proptech munkacsoportja 2018 májusában alakult azzal a céllal, hogy lerakja egy ingatlan­piaci digitális ágazati cselekvési terv alap­jait. A digitalizálódó ingatlanpiac tuda­tos digitális beavatkozásokat igényel, amelytől jobb és hatékonyabb lesz az ága­zat, illetve a felhasználók élete kényelme­sebbé, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik. Megítélésünk szerint ehhez egy digitális ágazati cselekvési terv elkészíté­sére van szükség. Az IVSZ több ágazatban is kidolgozott már hasonlót, megvan hozzá a tapasztalata és tudása, hogy az ingatlan­piac digitalizációs stratégiáját megalkossa, vállalva a két ágazat közötti szakmai pár­beszéd kialakítását.

Balogh László
vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com,
az IVSZ Proptech munkacsoport vezetőhelyettese

– A proptech kifejezést elég gyakran hasz­náljuk, de az az érzésünk, hogy min­denki kicsit mást ért alatta. A közös nyelv használata miatt érdemes lenne megfo­galmazni, hogy a munkacsoport mit ért „proptech” alatt?

2018-ban kezdtünk el ingatlanpiaci infor­mációs technológiákkal foglalkozni, a proptech (Property Technology) foga­lommal is akkoriban találkoztunk, amely végül a munkacsoportunkra is rára­gadt. Az elmúlt időszakban a digitális technológiák penetrációja egyre maga­sabb az ingatlan iparágban is, miközben a különböző ingatlanpiaci szakági fogal­mak is megjelentek, mint például contech (construction technology), realtech (real estate technology). Munkacsoportunk a teljes ingatlanpiaci értéklánc mentén sze­retné beazonosítani a digitális beavat­kozási pontokat a készülő cselekvési tervben, amelyet négy csomópont köré csoportosítunk:

  1. előkészítés, tervezés,
  2. kivitelezés, felújítás,
  3. értékesítés, hasznosítás,
  4. működtetés, üzemeltetés.

Ezen csomópontok köré szakmai bizott­ságokat szerveztünk, és ezekben a kiscso­portokban is zajlik az alkotó munka.

– Milyen célokat fogalmaztak meg az ala­pítók, és ezek változtak-e az elmúlt idő­szakban?

Célunk a digitális ingatlanstratégia alapja­inak lerakása. A munkacsoport megalaku­lásával létrehoztunk egy digitális ágazati kerekasztalt, ahol intenzív párbeszéd kere­tében az ingatlanszektor és a technológiai szektor szakértői keresik a megfelelő vála­szokat az ingatlanpiac digitalizációjára. Feladatunknak tekintjük egy reális hely­zetkép és vízió kialakítását, azaz hol tart a magyarországi ingatlanpiac digitalizációja, és hová szeretnénk eljutni a következő években. Ehhez pedig meg kell fogalmaz­nunk, milyen eszközökkel katalizálhatjuk az ágazat digitalizációját.

– Kik vesznek részt a munkában, hogy szerveződik a napi munka a munkacso­portban?

Mára 60 tagunk van, a munkacsoporthoz való csatlakozás teljesen nyitott, örömmel várunk mindenkit, akit a téma érint vagy érdekel. Jelenleg ott tartunk, hogy a mun­kacsoport megbeszélései mentén, illetve szakmai kérdőívekre adott válaszok alap­ján kidolgoztuk a stratégiai dokumentum szerkezetét. Lefedve a fenti négyes tago­zódást, igyekeztünk olyan szervezeteket és szakértőket bevonni, akik legjobb tudá­sukkal és tapasztalatukkal járulhatnak hozzá a munkához.

Külön öröm, hogy a csoport tevékeny­ségében egyszerre vesznek részt társa­dalmi szervezetek képviselői (mint például a LEO FM), valamint piaci szereplők és állami cégek, intézmények is (pl. Lechner Tudásközpont, Városliget Zrt.)

– Ha már a Magyar Építéstechnika hasáb­jain vagyunk, felvetődik a kérdés: hogyan segíti a munkacsoport a kivitelezőket? Milyen feladatok várnak megoldásra a kormányzati, az építőipari, az oktatási szektorban vagy a civil szférában, hogy nemzetközi értelemben is versenyképes legyen az építőipar?

Az ingatlanfejlesztés legfontosabb része, az értékteremtés megvalósulása maga a kivitelezés. Ezért is hozunk majd létre külön almunkacsoportot a szakágnak. Addig is fontos, hogy a kivitelezéssel kap­csolatos legfontosabb digitalizációs felada­tokat beazonosítsuk és beépítsük a készülő stratégiai dokumentumba. Ezeket beavat­kozásokat, változtatással kapcsolatos igé­nyeket a kivitelezésben érintett piaci és állami szereplők tudják megfogalmazni, akiket úgyszintén várunk a munkacso­portba. Ahogyan azt a korábbi ágazatok digitális stratégiáinál láttuk, a kormányzat nyitott az IVSZ javaslataira.

– Ebben a témában gyakran előforduló kifejezés a BIM. Először is definiáljuk a Proptech és BIM viszonyát. Létezhet-e a Proptech a BIM nélkül?

Az ingatlanpiac digitalizációjának kiemelt célja nyilvánvalóan egy (vagy több egy­mással kapcsolatban álló) jól működő, fel­használóbarát ingatlan-adatbázis, ahol az ingatlanok digitális modelljei (akár BIM 3D) és a hozzájuk tartozó digitális folya­matok szabályozása (akár BIM 4D, 5D, 6D, 7D) az ingatlanok fizikai rendszerének a leképzése. Ezen adatok nélkül a Proptech nem tud megvalósulni, és ha már kellenek az adatok, akkor célszerű azokat egysége­sen, strukturáltan kezelni, ez pedig a BIM. Így, összekapcsolásokkal, az automatiz­musokat kihasználva kevesebb erőforrással jutna adatokhoz az ingatlanipar, és ezáltal nagyobb biztonsággal lehet majd fenntar­tani az ingatlanpiacot.

– Az ingatlanszakma mennyire vesz részt a digitális átállásában?

Ez a digitalizációs folyamat valahogy belülről kezdődött: gondoljunk csak bele, a tervezők már pár évtized óta számítógépen terveznek, pár éve 3D modellekben (BIM) gondolkodnak/terveznek, a szakági tervek ütközésvizsgálatát már ezen adatok/model­lek szerint végzik, ami jelentősen csök­kenti a kivitelezési hibák számát. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon az ingat­lanpiaci folyamatok digitalizációja már zajlik, több élő és jól használható digitá­lis adatbázis és folyamatszabályozás segíti az ingatlanpiac működését. Ezek a folya­matok többnyire az ingatlan életciklusának elején nyújtanak hatékony megoldást.

Ezzel szemben a másik oldalon az ingat­lan-nyilvántartás papíron van – manuáli­san használható adat formájában. Az óri­ási társasházi ingatlanvagyon kezelése kevéssé átlátható, az ingatlanok üzemelte­tése során felmerülő kötelező, akár életvé­delmi, felülvizsgálatok nehezen követhe­tőek és még sorolhatnánk. Az ingatlanpiac szempontjából fontos, hogy a digitalizáció a teljes ingatlan életciklust és a teljes ingat­lanpiaci értékláncot lefedje.

Van tehát bőven helye az Információs Tech­nológiának, nekünk pedig tennivalónk, hogy az ingatlanpiaci értéklánc digitális ágazati cselekvési terv alapjait lerakjuk.

– Melyek a közeljövő feladatai?

Az elmúlt hónapok munkája alapján össze­állt egy kép, amely leírja a jelenlegi álla­potokat és egy általános jövőképet. Ezt a dokumentumot kell véglegesíteni és letenni a kormányzat asztalára, és mivel az ingatlanszakma számos kormányzati szereplőt érint, ezért egy viszonylag hos­szabb folyamatban kell ennek diskurzu­sát lefolytatni. A munkacsoport hosszabb távon kíván dolgozni, így az eszmecsere eredményeként egy olyan cselekvési prog­ramot kíván összeállítani, amely feladato­kat határoz meg minden szereplőnek, hogy elősegítse az egész ingatlanszakma haté­konyságának növelését.

 

Kuczogi László
„Az építőipar digitális átállása” rovat vezetője