Smart technológia a gyakorlatban – 2.

Előző számunkban a smart technológia városfejlesztési témakörét jártuk körül, a folytatásban az okos életkörülmények témakörében a személyes biztonság komplex rendszereivel ismerkedünk.

Ha okos életkörülményekről beszélünk, olyan rendszerek és intézkedések összességét értjük ezalatt, amelyek célja turisztikai, szabadidős és közösségi élmények fokozása, illetve személyes biztonság garantálása.

OKOS BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

A biztonsági szolgálatok alatt az alábbi biztonsági területtel összefüggő szolgáltatásokat értjük (összhangban az energetikai és üzemeltetési koncepcióval):

• tűzjelző rendszer;
• behatolásjelző rendszer;
• beléptető rendszer;
• portaszolgálat;
• kamerarendszer;
• adatvédelem és -biztonság.

Tűzjelző rendszer

A rendszer célja az épületen belüli tűzesetek megelőzése, az esetlegesen bekövetkező káresemények mértékének minimalizálása. Elemei a tűzjelző-, a tűzoltó berendezések és a füstelszívó ventilátorok.

Behatolásjelző rendszer

A behatolásvédelmi rendszer feladata az illetéktelen behatolás megakadályozása, vagy behatolás esetén az elriasztás, illetve a jelzésadás. Mindkét rendszer esetében akkor beszélünk smart megoldásokról, ha megvalósul az automatizált rendszerek működési folyamata: adatgyűjtés → kommunikáció → felügyelet → beavatkozás (lásd előző lapszá­munkban, cikkünk első részében a 2. ábrát).

Beléptető rendszer

A beléptető rendszer lényege a személyek és járművek mozgásának szabályozása, naplózása térben és időben. A működési elve az, hogy a védendő terület határán, az úgynevezett belépési ponton a belépni kívánt személy azonosítja magát, és a rendszer a korábban megadott szabályrendszernek, illetve jogosultsági szintnek megfelelően engedélyezi vagy elutasítja a belépési szándékot (1. ábra). A rendszer szolgáltatásai között megjelenhetnek az alábbiak:

• vagyonvédelem;
• jogosultságok kezelése;
• hozzáférések szabályozása;
• munkaidő nyilvántartása;
• személykövetés;
• a szektorban jelen lévők létszámának kontrollálása;
• helyiségkihasználtság elemzése;
• látogatószámlálás;
• liftvezérlés;
• események archiválása;
• használat alapú díjfizetés, számlázás.

Portaszolgálat

Egy személy mozgásának térben való szabályozása alatt egy, a beléptetési ponton található tereptárgy nyitásának vezérlését értjük, ami lehet:

• ajtó mágneszárral;
• ajtó síktapadó mágnessel;
• ajtó elektromos nyitó mechanikával;
• sorompó;
• zsilip;
• motoros redőnykapu;
• forgóvilla, forgókapu;
• lengőkapu;
• áthaladó kapu;
• szekrényajtók, kapcsolószekrények, rack szekrények stb.

Az egyes személyek azonosítására már sok lehetőség adott, amelyek közül a felhasználók és az alkalmazási terület speciális tulajdonságait figyelembe véve választhatunk:

• mágneskártya;
• proximity kártya;
• mobil eszközök (pl. FRID, NFC, Bluetooth) (1. kép);
• biometrikus azonosítás;
• QR kód vagy egyéb vonalkód.

Okos kamerarendszer

Az elnevezés alatt azokat a komplex rendszereket értjük, amelyeknél a kamerák valamilyen felvevő, rögzítő és elemző rendszerhez kapcsolódnak, akár közvetlenül, akár közvetett módon. Ezek a kapcsolódási módok különfélék lehetnek, jelen anyagban csak a digitális (IP alapú) megoldásokkal foglalkozunk (2. ábra).

A kamerák minőségének meghatározásánál jellemzően az objektív élessé­gét, a kamera fényérzékenységét és a jel/zaj viszonyt veszik figyelembe. Amennyiben a kamerának a sötétben is megfelelően szükséges működnie, akkor használhatunk infra ledeket is a figyelt terület megvilágításához.

A kamerákat többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk:

• kiviteli forma szerint: cső-, boksz, panel, kompakt, dóm és infra LED-es kompakt kamera;
• felhasználási hely szerint: légi, föld (kül-és beltéri) kamera;
• fókusz jellemzői szerint: egy vagy változó fókuszú (látószögű) kamera;
• mozgathatóság szerint: fix vagy mozga­ható, forgatható kamera.

Az intelligens térfigyelés lényege elsősorban a személyek (pl. gyanús mozgások), épületek, járművek (pl. tilos behajtások és parkolások) automatizált figyelése, eseményriasztás, a bűncselekmények megelőzése, gyorsabb felderítése, illetve események naplózása céljából.

A kamerás megfigyelő rendszerek az alábbi – részben intelligens – funkciókkal rendelkezhetnek:

• valós idejű mozgatás, fókuszálás távvezérléssel;
• távoli hozzáférés és élőkép monitorozás személyre szabható felületen;
• rendszámfelismerés;
• arcfelismerés (egyedi azonosító jegyek, kor, nem, érzelmi állapot detektálása);
• gyalogos, kerékpáros- és különböző kategóriájú járműforgalom érzékelése (irány, sebesség), számlálás;
• objektumkövetés;
• „elhagyott tárgy”, „hiányzó tárgy” riasztás;
• „veszélyes tárgy” riasztás;
• eseménydetektálás, helytelen mozgások riasztás;
• alaprajzos megjelenítés (az előzőekkel kombinálva);
• kameravédelem (kitakarás, fókuszvesztés, adatlopás stb.);
• skálázhatóság, bővíthetőség;
• beépített teljesítmény monitorozás és értékelő algoritmusok;
• mobilapplikáció.

Adatvédelem és -biztonság

Adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások adatkezelési eszközök és módszerek összessége. A közelmúltban komoly változást jelentett a GDPR bevezetése, amely részletesen szabályozza e kérdéskört.

Adatbiztonság az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. Az okos város alrendszerek jelentős része igen erőteljesen épít a digitális megoldások alkalmazására, emiatt a keletkező adatbázisokhoz, illetve a központosítva irányított rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása rendkívül fontos feladat. A különféle szándékos digitális támadások elleni védekezésre már a rendszer előkészítése, kiválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani. E téma az okos város rendszerek határterületén jelenik meg, részletesen külön szakági tervezési, megvalósítási és üzemeltetési szinten kell vele foglalkozni.

MEGÁLLÍTHATATLAN FEJLŐDÉS

A smart technológiák megállíthatatlanul fejlődnek. A gyártói, fejlesztői oldal lényegesen előbbre jár, mint a felhasználói vagy szabályzói oldal. Az eszközök már nagyon sok területen jelenleg is rendelkezésre állnak, azonban rendszerbe szervezve csak épület (főleg iroda- és lakóépületek) szintjén jelennek meg. A települések is próbálják a technológiai eszközeiket, fejlesztéseiket egyfajta rendszerbe foglalni, de Magyarországon ennek csak kezdetleges megoldásait fedezhetjük fel. Azonban a jövő a komplex rendszerek kialakításában van annak előnyeivel és kockázataival.