Korszerű építészeti módszertanok hatásának vizsgálata

Jelen cikk a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Tudományos Diákköri Konferenciájára készült, „Korszerű építészeti módszertanok hatása a tervezési folyamatra” című dolgozatot mutatja be, mely a XXXIV. OTDK Műszaki Tudományi Szekciójának Építészeti Tervezés Tagozatában III. helyezést ért el.

A Lechner Tudásközpont szervezésében megvalósult „Lechner Kiválósági Prog­ram” utóéleteként a magyarországi épí­tészképzés több intézményében is jelentős eredményeket értek el diákok. A korszerű építészeti módszertanokat bemutató kur­zusok nagy népszerűségnek örvendtek, a tananyag nyomán több hallgató is tudo­mányos diákköri kutatómunkába kezdett, ezek egyikéből született ez az írás.

A KUTATÁS INDÍTTATÁSA, CÉLKITŰZÉSEK

A kutatásunk során a korszerű építé­szeti-mérnöki technológiák alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk. Célunk volt fel­térképezni, hogy a magyarországi építész­képzésekben a kutatás időpontjában kevés kivétellel még csak szabadon választható kurzusként megjelenő, épületinformá­ciós modellezéssel (Building Information Modelling – BIM), illetve számítógéppel segített tervezéssel foglalkozó tantárgyak keretében elsajátítható tudás miként befo­lyásolhatja az építészhallgatók tervezési munkafolyamatait.

A különböző tervezőszoftverek, interne­tes és térinformatikai adatforrások, inno­vatív módszertanok jelentősége a képzé­sek ideje alatt még nem, vagy csak nagyon ritkán tudatosul a hallgatókban.

A szak­mába kikerülő frissdiplomások tudása nem kellően gyakorlatias, az oktatás folya­mán csak kevés esetben tapasztalják meg az építőipai folyamatok valós lefolyását. Pedig a hallgatók a megfelelő munkafo­lyamatok megválasztásával a tervezési fel­adataik teljesítése során, valamint az egye­temről kikerülve is számottevő értékes energiát takaríthatnának meg. Fontosnak tartjuk ezért, hogy időben megismerkedje­nek a rendelkezésünkre álló technológiák, módszertanok és szoftverek nyújtotta lehe­tőségekkel. Fő célunk a hallgatók jelen­legi ismereteinek és az általuk alkalmazott módszertanoknak a feltérképezése volt.

A TÉMA FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

A kutatás előzményeként definiáltuk a vizsgálni kívánt korszerű építészeti mód­szertanokat és eszközöket. Felkutattuk a nyilvános platformon elérhető építésügyi és településügyi adatforrásokat, például az Országos Területfejlesztési és Területren­dezési Információs Rendszer (TeIR), vagy a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezé­sünkre álló adatbázisait [1], [2].

Elemeztük, hogy milyen korszerű adatkeze­lési technológiákat használhatunk, ez alap­ján meghatároztuk a térinformatikai rend­szerek (Geographic Information System – GIS) és a távérzékelés (Remote Sensing – RS) építészek számára is releváns eszközeit és módszertani elemeit [3], [4], [5].

A pécsi építészhallgatók nagyjából képzé­sük időtartamának felét töltik digitális mun­kakörnyezetben. Ezért a legoptimálisabb munkamódszerek megválasztásához fontos­nak gondoltuk az épületinformációs model­lezés alapfogalmainak tisztázását is [6].

A kutatás során a Pécsi Tudományegye­tem Műszaki és Informatikai Karának 2018 őszi szemeszterében aktív hallga­tói jogviszonnyal rendelkező építész, épí­tészmérnök és építőművész szakos hallga­tóinak mindennapi gyakorlatára voltunk kíváncsiak. Kvantitatív módon gyűjtöttünk információt az általuk alkalmazott terve­zési módszertanról, az egyetemi projektek során felmerülő problémákról, valamint jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatos elképzeléseikről.

A KÉRDŐÍV FŐBB EREDMÉNYEI

Kérdéseinket négy fő kategóriára bontva tettük fel. A kitöltők anonim alapadatai­nak felmérése után információt kértünk az általuk feldolgozott egyetemi tervezési projektek felépítéséről, az ezek során fel­merülő nehézségekről, valamint a problé­mák megoldásaként alkalmazott hallgatói munkamódszerekről.

A tervezési feladatok feltérképezése során összegyűjtöttük a diákok körében általános­ságban felmerülő teendőket, majd elemez­tük, hogy tapasztalataik szerint milyen mér­tékben várják el oktatóik egy félév során ezeknek a tevékenységeknek az elvégzését.

Kikértük a hallgatók véleményét arról is, hogy ők mennyire látják szükségesnek eze­ket a feladatrészeket saját tervezési mód­szertanuk fejlődése és terveik megalkotása szempontjából. A két különböző aspek­tust grafikonon ábrázoltuk, majd ezeket összevetve figyeltük meg az eredményeket, melyek kivonatát az 1. ábrán mutatjuk be.

A digitális tervdokumentáció előnyben részesítése a manuális eszközök alkalmazá­sával szemben mindkét szemszögből egyér­telmű volt, viszont a hallgatók a digitális 3D modellek készítésére jelentősen több hang­súlyt fektetnének, mint ahogyan azt – elkép­zelésük szerint – oktatóik elvárják tőlük.

Az egyetemi tervezési projektek során a hallgatók által felvetett problémák megér­téséhez a feladatok teljesítéséhez rendel­kezésre álló félévet három fő periódusra bontottuk: a koncepcióalkotás, a félévközi tervezés, valamint a tervek prezentációjá­nak időszakára. Ezekre vetítve fogalmaz­tunk meg állításokat, majd rögzítettük a hallgatók reakcióit.

A koncepcióalkotás időszakában a terve­zési helyszín, valamint az ahhoz kapcso­lódó épített környezet felmérésével járó feladatok okozták a legtöbb bonyodalmat a diákok számára (2. ábra). Nehezen jutnak hozzá pontos geodéziai adatokhoz, ezek hiánya pedig hátráltatja a terepmodellek és a helyszínrajzok elkészítését.

A félévközi tervezés szakaszában lényeges hátrányt jelent az az idő- és energiaveszte­ség, ami a hallgatók sokszor hiányos szoft­verismeretéből adódik (3. ábra). A terv­dokumentációk grafikai kidolgozása, a tervezett épületek szemléletes bemutatása a rosszul megválasztott munkamódsze­rek miatt a kelleténél jóval több energiát vesz igénybe a hallgatók szerint. A válasz­adók harmada jelentette csak ki, hogy tel­jes magabiztossággal használja az általa előnyben részesített tervezőszoftvert. Álta­lánosságban a diákok sokkal magabizto­sabban bánnak a programok 2D-s eszköze­ivel, mint a 3D-s elemekkel.

A harmadik fázisban, a prezentációk során, a félév közben történő változtatások miatt lemorzsolódó adatok okozzák a leg­több problémát (4. ábra). Felmerül a hall­gatókban az automatizálhatóság igénye, hiszen ezeknél a munkafolyamatoknál sok ismétlődő feladatot végeznek el, melyek alatt a helyesen megválasztott módszerek­kel szintén időt spórolhatnának.

ÉPÍTÉSZIRODÁKKAL KÉSZÍTETT INTERJÚK EREDMÉNYEI

A hallgatói oldal ellenpólusaként felke­restünk három különböző érdekeltséggel és szervezeti felépítéssel rendelkező pécsi építészirodát, és interjúk keretén belül megkérdeztük véleményüket többek között

az általuk alkalmazott pályakezdő fiatal építészek kompetenciáiról és a velük szem­ben támasztott elvárásaikról. Mindhárom irodánál jellemző volt, hogy az új kollégák szerteágazó ismeretanyaggal rendelkez­nek, viszont a tudásuk nem kellőképpen gyakorlati és projektorientált. A szoftve­res ismeretek kérdésében eltérőek voltak az álláspontok. Egyesek úgy érezték, hogy 75–80%-os tudással kerülnek ki a friss diplomások az egyetemről, mások viszont alig adták meg a 10%-ot. Abban viszont egyetértettek, hogy a szoftverismeret­nél fontosabb, hogy a felhasználók értsék azok működési logikáját, nyitottak legye­nek az új programok elsajátítására és ren­delkezzenek megfelelő tanulási készség­gel, hiszen csak így tudják elsajátítani az irodában alkalmazott munkamódszereket és eljárásokat. A technológia fejlődésével és a megrendelői igények módosulásával ugyanis bármikor indokolt lehet egy-egy újabb (cél)szoftver bevezetése. Emellett az emberi értékrendet és a munkához való hozzáállást hangsúlyozták mint kiemelten fontos tulajdonságot.

Kíváncsiak voltunk továbbá az irodák munkamódszereire, adatcsere-folyamataira és az új technológiák iránti nyitott­ságukra. A megkérdezettek jellem­zően állandó szakági csapattal dolgoznak együtt, ahol eltérő az adatszolgáltatás módja. A 2D rajzok mellett egyes sze­replők már alkalmazzák az IFC- és 3D modell-alapú adatcserét is, viszont a szak­ági partnerek hajlandósága az átállásra nagyon különböző. Az irodák pozitívan nyilatkoztak az új technológiákról, érdek­lődtek például a pontfelhő előállítása iránt, de az új módszertan elsajátítása helyett inkább külön szakágként tekintenek a táv­érzékeléssel történő felmérésre, és eze­ket jellemzően alvállalkozókkal végezte­tik el. A megkérdezettek hallottak már a BIM módszertanról, amely még nem része a napi rutinjuknak, de érzik a benne rejlő lehetőséget, és nyitottak a bevezetésére. Egyetértettek abban, hogy az átállás egy komplex folyamat része, amelyhez az épí­tőipari beruházás minden szereplőjének a hajlandóságára és felkészültségére szük­ség van, és tisztában vannak azzal, hogy komoly változáshoz fog vezetni irodájuk életében.

ÖSSZEFOGLALÓ

A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a hallgatók úgy gondolják, hogy a korszerű eszközök, módszertanok és tech­nológiák megismerésével, valamint ezek alkalmazásával javulhat hatékonyságuk egyetemi feladataik teljesítése során. Ezt alátámasztja az is, hogy a válaszadók 80%-a hallott már a BIM módszertanról és a tudását szívesen mélyítené ilyen jel­legű ismeretekkel. A félév során különféle szoftvereket használnak feladataik elké­szítéséhez, és fontosnak tartják, hogy több tervező- és egyéb célszoftver megismeré­sére legyen lehetőségük. Emellett kiemelt figyelmet szentelnének a virtuális térben történő együttműködésre, illetve a projekt­orientált, csoportos hallgatói munkavégzés gyakorlására.

A PTE Műszaki és Informatikai Karán a szabadon választható tárgyak mellett a kutatás kezdete óta tovább bővültek a kor­szerű ismereteket nyújtó kötelező kurzu­sok is, aminek köszönhetően lassan kike­rülhetetlenné válik a hallgatók számára a legújabb technológiák megismerése. Ilyen kurzusok például a „Digitális prezentá­ció” és a „Digitális építészet”, amelyek­ben több, BIM modell készítésére és keze­lésére alkalmas tervezőszoftver gyakorlati ismerete mellett elméleti képzést is kap­nak a hallgatók. Részletesen megismerked­nek a módszertan nyújtotta lehetőségekkel és alkalmazási területeivel, illetve a BIM alapú projektek során felmerülő kihívások­kal. Az egyetem célja, hogy a folyamato­san bővülő, elméleti és gyakorlati tudásra egyaránt fókuszáló képzéspaletta segít­ségével a közeljövőben végző hallgatók kivétel nélkül rendelkezzenek az alapvető BIM-es ismeretekkel.

A dolgozat teljes terjedelmében a következő linken érhető el:

https://mik.pte.hu/20182019-akademiai-ev-dijazott-dolgozatai