Hogyan lehet digitális kultúrát létrehozni egy építőipari vállalkozásban?

3699

Májusban jelent meg a nemzetközi sajtóban a következőkben ismertetett véleménycikk az építőipar digitális átállásának kritikus pontjáról, a kultúraváltásról. Az itthon eddig ismeretlen téma és az írás széles spektrumú látóköre a magyar piac számára is hasznos információkkal szolgálhat.

A hazánkban is jelen levő, nemzetközileg elismert RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) szervezet publikálta Christopher Sly írását a Construction Journal 2020. 4–5. számában.

Az építőipar érdekelt felei tisztában vannak azzal a pozitív hatással, amelyet a technológia gyakorolhat a folyamatok észszerűsítésére és az eredmények javítására, az elfogadás korlátai azonban bizonyos esetekben inkább kulturális, mint technikai jellegűek.

HELYZETFELMÉRÉS

Tavaly a Zen szélessávú szolgáltató több mint 100 informatikai vezetőt, döntéshozót vizsgált az építőiparban. Jelentésük, ami „A tégla, a habarcs és a digitális átalakítás” címmel jelent meg, megállapította, hogy a nagyobb szervezetek a virtuális valóságot, a felhőalapú számítástechnikát, a szoftver által meghatározott hálózatot, a blokkláncot és a dolgok internetét látják a jövőbeni fejlődés kulcsának.

A felmérésben részt vevő építőipari vállalkozások 83 százaléka állította, hogy vagy befejezte a digitális átalakításának projektjét vagy jelenleg dolgozik rajta. Ezen projektek közvetlen előnye egyrészt a hatékonyságjavulás (válaszadók 61 százaléka említette), másrészt a működési költségek csökkenése volt (válaszadók 58 százaléka szerint).

Érdemes megjegyezni, hogy egy megoldás megvásárlásának költségeit a beruházási kiadásokba kell sorolni, mely általában előzetes és egyszeri. Az operatív kiadásokat a szoftver kiadásaitól függetlenül számítják ki, mivel a megtakarítás évről évre történik.

Egy másik jelentés, az „Építőipar digitális frontvonala” esetében a Causeway felhőalapú megoldást biztosító vállalat az Egyesült Királyság építőiparának 200 döntéshozójával folytatott megbeszéléseket, hogy megértsék, hogyan tervezik a cégek a technológiába történő befektetést az elkövetkező 12 hónapban.

A technológia elfogadásának előnyeit két szempontból vizsgálták:

  • Kereskedelmi teljesítmény (megrendelés volumen): jobb projektjövedelmezőség, jobb munkaerő-termelékenység, alacsonyabb működési költségek.
  • Működési hatékonyság: az ellátási lánc teljesítménye, projekt- és működési irányítás, emberkezelés és ügyfélkapcsolatok.

A jelentés megállapította, hogy 2020-as év egy fordulópontot jelent az új technológiák elterjedésében, a válaszadók 81 százaléka állította, hogy üzleti vállalkozása digitális fejlesztése érdekében nagyobb lépéseket tervez az elkövetkező 12 hónapban.

A digitális átállás előmozdításának kulcsfontosságú kezdeményezései a következők voltak:

  • a technológia szabványosítása az egész ellátási láncban,
  • a készségek felemelése,
  • annak biztosítása, hogy a tapasztalt csapatok elkötelezettek legyenek az innováció ösztönzése mellett,
  • az ellátási lánc együttműködésének javítása.

A négy kezdeményezés közül háromban van valami közös: az emberekről, nem pedig a folyamatokról szól. A csapatok irányítása és fejlesztése azonban gyakran az egyik legnagyobb kihívás, amely megakadályozza az új technológia sikeres alkalmazását.

Ennek ellenére a felmérés kimutatta, hogy a válaszadók 58 százaléka sikeresen vonzott és tartott meg új digitális tehetségeket.

MEGTALÁLNI A MEGFELELŐ TECHNOLÓGIÁT

Az alapkérdés tehát úgy tűnik, a következő: hogyan lehet kihozni a legtöbbet az embereinkből – és csapatainkból, egységeinkből –, miközben kihasználjuk a technológia által kínált lehetőségeket?

Az első lépés a technológia alkalmasságának meghatározása – ez nem mindig nyilvánvaló. Például a BIM alkalmasságáról az elmúlt években részletesen publikáltak. A BIM előnyei között szerepel az összes adatintegráció és -megjelenítés egységes, csoportos nézete, amely lehetővé teszi a csapat jobb döntéshozatalát.

De mi a helyzet például a projektcsapat-találkozókkal? Mikor van értelme egy virtuális találkozónak – potenciálisan költség- és időmegtakarítást eredményezve –, és mikor van szükség személyes találkozóra? És mindez milyen hatással van a csapatainkra?

Az egyik RICS tag megjegyzi, hogy sok projekttalálkozónak szemtől szemben kell megtörténnie. Vannak olyan témák, amelyek például fizikai megfigyeléseket és tervezésalapú megbeszéléseket igényelnek valós időben, emellett gyakran van értelme a projektek előtti vagy utáni virtuális találkozóknak is, ahol a szerződésekkel, az árral, a tervezés adott szakaszával és a helyszíni viszonyokkal foglalkoznak.

Vitathatatlan, hogy bár ezek a projekt előtti és utáni találkozók nem feltétlenül igényelnek helyszíni jelenlétet, ugyanakkor a projekt előtti találkozó szemtől szembeni lefolytatása lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük azokat az embereket, akik a csapatot alkotják. Ez egy jó lehetőség egy csapatkultúra felépítésére és a viselkedés meghatározására a projekt kezdetén.

A digitális megoldások integrálása kétségtelenül hatalmas előnyt jelent a termelékenység, a hatékonyság, illetve költségmegtakarítás szempontjából. Annak eldöntéséről van szó, hogy az egyes helyzetekhez mi a legmegfelelőbb. Ami a csapatok találkozóit illeti, ha helyszíni találkozóra van szükség, és mindenki a helyszínen van, akkor fontolóra kell venni, hogy milyen hozzáadott értéket jelent a technológia.

Más szavakkal: ne használjon technológiát a technológia kedvéért. Az egyik módszer annak ellenőrzésére, hogy szükséges-e, a következő négy kérdés megválaszolása:

  • Mi működik jól?
  • Min lehetne javítani?
  • Hogyan hasznosít(ja)aná a technológiát a csapatom a gyakorlatban egyéni és csoportos szinten?
  • Ki segíthet nekem a bizalom felépítésében, hogy lehetővé tegyem a digitális kultúrát?

FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS

Miután döntöttünk egy megfelelő technológiai megoldás bevezetéséről, hogyan lehetne a legtöbbet kihozni a technológiából és az emberekből?

A digitális átállás bevezetésével kapcsolatos munka részeként a fejlesztés és a működés átfogó tervét készítették el (DevOps). Ez hagyományosan egy olyan gyakorlat, amely a szoftverfejlesztést (Dev) és az IT műveleteket (Ops) mint kultúrát ötvözi, nem pedig csupán a fejlesztők és az operációs közösségek technikai eszközéül szolgál (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

Ebben az összefüggésben úgy tekinthető, hogy a Dev az építészetet és építést biztosító erőforrásokat, az Ops pedig az embereket jelenti, akik az anyagokat szállítják és koordinálják a logisztikát annak érdekében, hogy az építkezés létrejöhessen.

Az ötlet, hogy a szervezetben mindenki ugyanazt a víziót lássa a szervezetről és kapcsolódó szerepéről. A katonai nyelvben ezt sharp end-nek (éles végnek) nevezik, ahol mindenki – függetlenül attól, hogy kicsoda vagy hova tartozik – ugyanazon cél felé halad. Egy másik példa a „The Phoenix Project” című könyvben lévő magyarázat: „Ha a mellékhelyiség nem szabad, és egy mérnök 20 percet veszteget el azért, hogy egy másik emeleten használja azt, akkor a létesítménygazda/gondnok felelős a üzembe helyezés késéséért.”

A digitális vagy a technológiai kérdésekben mindenki együttműködik, azaz elszámoltatható, és megosztja a víziót, amely mindenkit ugyanabba az irányba mozgat.

A digitális technológiára való áttérés és a technológia elérhetősége az iparágakban azt jelenti, hogy a DevOps nem csupán eszközkészlet az operatív folyamatok felgyorsítására, hanem a technológia és az operatív üzletágak közötti szimbiotikus kapcsolat, mint a viselkedés megváltoztatásának eszköze.

Adam Jacob, a Chef technológiai igazgatója szerint a digitális átalakulásban segíti a szervezeteket, hogy „az általunk használt eszközök megerősítik a viselkedést; a viselkedés erősíti az eszközt. Tehát, ha meg akarja változtatni viselkedését, akkor változtassa meg az eszközöket”.

A szervezet vezető pozíciójában lévők jelentően hozzájárulhatnak az új stratégia sikeres végrehajtásához azzal, ha elismerik, hogy képzésre van szükségük, így mutatva meg az adott szervezetben lévőknek az új stratégiában rejlő lehetőségeket.

Az Európai Építőipari Berendezések Bizottsága (CECE) szerint az építkezés és az építőipar a világon a legkevésbé digitalizált szektor, különösen Európában. Számos tényező hozzájárulhat ehhez, ideértve a korlátozott költségvetést, a projektekben részt vevő érdekelt felek széles körét és az építési projektek átmeneti jellegét.

Ha azonban a felső vezetők képesek legyőzni a kulturális ellenállást, és kommunikálni tudják a digitális átalakulás értékét csapatuk minden tagja felé – és átveszik ezeket a DevOps szakaszokat az üzleti életben –, akkor ez hosszú utat eredményezhet a fenntartható és sikeres átalakulás megteremtésében, nemcsak a szervezet, de az ipar egésze számára egyaránt.

 

Fordította: Kuczogi László

 

 

Forrás: https://www.rics.org/uk/news-insight/future-of-surveying/data-technology/create-a-digital-culture/