Kuczogi László
okl. építő mérnök, okl. mérnök közgazdász, „Az építőipar digitális átállása” rovat vezetője

Egy év halasztás után rendezik meg a tokiói olimpiát, amellyel kapcsolatban nemcsak a sportrajongóknak vannak nagy várakozásai, hanem a szakembereknek is, hiszen várhatóan a technológiai fejlődésben is mérföldkő lesz.

A japánok egy fenntartható és gazdaságos olimpiát kívántak megvalósítani, ugyanakkor a 2021-es tokiói olimpia technológiai szempontból a történelem legfejlettebb sporteseménye lesz, ahol robotok vezetik majd a résztvevőket, mesterséges intelligencia irányítja a tömegek ellenőrzését, és a biztonsági ellenőrzéseket a legújabb arcfelismerő technológiával végzik. Az idei olimpia végső soron annak a tesztje lesz, hogy az intelligens technológia mennyire tud megfelelni az elvárásoknak. Az olimpia előestéjén megjelent cikkekben tallóztunk, gyűjtöttük össze a fontosabb tanulságokat.

LÉTESÍTMÉNYEK

Tokióban 1964-ben már rendeztek egy olimpiát, amikor számos létesítmény épült. Ezek a kor építészetének csúcsát jelentették, különösen a vasbeton-építészetben. A 2020-ra tervezett és idén megvalósuló olimpián ezek közül a létesítmények közül sok ismét versenyhelyszín lesz, illetve törekedtek hasznosítani a Tokió területén meglevő helyszíneket, így például a szumósok szentélyében bonyolítják majd le a bokszeseményeket.

A létesítmények beruházási értelemben három részre bonthatók:

  • meglévő létesítmények felújítása,
  • ideglenes létesítmények építése és
  • új sportlétesítmények felépítése.

Új sportlétesítmények

  • Musashino Forest Sport Plaza (öttusa vívás és tollaslabda)
  • Yumenoshima Park Archery Field (íjászat)
  • Sea Forest Waterway (evezés, kajak-kenu gyorsasági)
  • Kasai Canoe Slalom Centre (kajak-kenu szlalom)
  • Oi Hockey Stadium (gyeplabda)
  • Ariake Gymnastics Centre (torna)
  • Ariake Arena (röplada)
  • Tokyo Aquatics Centre (vizes sportágak)

Külön meg kell említeni az Olimpiai Stadion „felújításá”-t. Az 1964-es játékok központjaként eredetileg épített stadiont (korábbi nevén Nemzeti Stadion) 2015- ben lebontották, majd újjáépítették, hogy nagyobb befogadóképességű legyen az olimpiai játékok idejére. A stadiont Kengo Kuma japán építész tervezte, és Japán mind a 47 prefektúrájából származó fa felhasználásával épített, többrétegű ereszek jellemzik.

A kikötő mentén egy nagyobb olimpiai centrum jött létre, ahol elsősorban ideiglenes jelleggel állítanak fel létesítményeket. Ilyen lesz a mászófal, a BMX- vagy a strandröplabda-pálya. A Forma-1 rajongók számára ismert Fuji International Speedway versenypályát is átalakítják, itt lesz az országúti kerékpárversenyek célja.

FENNTARTHATÓSÁG, UTÓHASZNOSÍTÁS

A Tokió 2020 szervezőbizottsága a játékok fenntarthatósági koncepcióját a következőképpen határozta meg: „Legyünk együtt jobbak – a bolygóért és az emberekért”. Egyidejűleg vállal felelősséget a játékok fenntarthatóságáért, és kíván megfelelni a globális fenntarthatósági kihívásoknak, megoldási modellt kínálva mind a japán, mind a világ minden táján élő embernek.

A fenntarthatóság egyik kulcsa az energiafelhasználás. A Tokió 2020 a játékok lebonyolításához szükséges energia 100%-át megújuló forrásokból biztosítja. A villamos energiát fából származó biomasszából előállított energiával (belföldről származó építési hulladék és fanyesedék felhasználásával), valamint a Fukusima prefektúrában található napenergia-termelő létesítmények segítségével állítják elő. Az olimpiai stadionban tetőre szerelt napelemeket is használnak, amelyek nemcsak a stadiont látják el energiával, hanem a stadiont körülvevő növények és zöldövezetek öntözőrendszerét is.

Az újrahasznosított anyagok felhasználására való törekvés számos esetben tetten érhető. Az olimpiai fáklya anyagának harminc százaléka újrahasznosított alumíniumból készült. Az ezüst- és bronzérmek szintén hulladékanyagokból készültek. Újrahasznosítható anyagokat használtak az olimpiai dobogókhoz. A sportolók ágyait a faluban nagyon erős kartonból készítik, és a játékok végeztével újrahasznosíthatók lesznek. Természetesen ezen intézkedések némelyike csak kis mértékben fogja csökkenteni a játékok környezeti lábnyomát, de jól mutatják a szervezők fenntarthatósággal kapcsolatban alkalmazott holisztikus megközelítését.

Cél egy gazdag ökológiai hálózat létrehozása és olyan kezdeményezések támogatása, amelyek javítják Tokió kényelmét és vonzerejét, valamint segítik, hogy Tokió a természettel harmóniában lévő várossá fejlődjön. Ezek a kezdeményezések magukba foglalják a verseny helyszínei körüli zöldterületek biztosítását, valamint a meglévő zöldfelületek védelmét és fejlesztését. A maratoni és a gyalogló versenyek lebonyolítására tervezett tokiói főutakat, illetve a versenyhelyszínek közelében lévő több mint 130 kilométernyi út mentén fák segítségével biztosítanak árnyékot a sportolók és a nézők számára, továbbá hőszigetelő burkolatot helyeznek el.

Ariake Gymnastics Centre

A 2020-as tokiói olimpiai játékok egyik fő témája az örökség: az 1964-es tokiói helyszínek utólagos felújításától kezdve a jövőre is gondolva a tekintetben, hogy az új és ideiglenes helyszínek hogyan szolgálhatják a várost és lakóit a következő évtizedben. Ez kulcskérdés egy olimpia fenntarthatósága szempontjából. Ennek pillérei a meglevő épületek újbóli felhasználása, ideiglenes létesítmények telepítése, de a kevés új épület sem fog az athéni létesítmények sorsára jutni. Az Ariake Torna Központot a tokiói fővárosi kormányzat kiállítási csarnokként nyitja majd meg újra. A két kajak-kenu pálya egy infrastruktúra-hiányt pótol, reményeik szerint a japán sportolók megtöltik majd tartalommal. A Oi Hockey Stadium több célú rendezvénytér lesz.

OKOS VÁROS

Tokió már számos intelligensváros-ötletet valósított meg az IoT-technológia segítségével. A világ egyik legelterjedtebb tömegközlekedési rendszerével integrált innovatív technológiai megoldások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vonatok, buszok és villamosok biztonságosan és menetrend szerint közlekedjenek.

Yamanote metróvonal: hetente 34 millió utast szállító metrónál egy IoT-alapú intelligens karbantartási rendszert vezettek be az időszakos karbantartási leállások minimalizálása érdekében.

A Yamanote metróvonalon kettő-négy percenként indulnak a vonatok, és hetente szédítő mennyiségű, 34 millió utast szállítanak. Ilyen nagy igénybevétel mellett az időszakos karbantartási leállások jelentős fennakadást okoznak, ezért egy IoT-alapú intelligens karbantartási rendszert vezettek be azok minimalizálása érdekében. A vasúti kocsikra szerelt érzékelők adatokat gyűjtenek, azonosítják a gyenge pontokat, előre jelzik a berendezések meghibásodását, és pontosan meghatározzák, hogy mikor és hol van szükség karbantartásra.

Tokió jó úton halad az intelligens energiarendszer kifejlesztése felé. A 2011-es földrengés és szökőár súlyos áramhiányt okozott, amely rávilágított az alkalmazkodóképesebb és ellenállóbb hálózat szükségességére. Itt jönnek a képbe az intelligens mérőórák és más energiagazdálkodási technológiák. Az IoT-eszközök által gyűjtött adatok máris új energiatakarékossági intézkedések alapjául szolgálnak. A tokiói környezetvédelmi hivatal szerint a rendszer 2010 és 2017 között 27 százalékkal csökkentette a CO2-kibocsátást 12.000 regisztrált létesítményben.

A Panasonic a tokiói kormánnyal együtt dolgozik egy olyan projekten is, amelynek célja a japán utcákat átszelő villanyoszlopok és vezetékek eltávolítása és föld alá helyezése. Ez lehetővé teszi olyan utcai csomópontok telepítését, amelyek digitális reklámokat és vészhelyzeti információkat jelenítenek meg, Wi-Fi hotspotként működnek, és konnektorokat kínálnak a pop-up vállalkozások számára.

Az elkötelezettség egyértelmű. A tokiói fővárosi kormány szerint 2017 és 2020 között becslések szerint 5,61 billió jent (51,4 milliárd dollárt) fordítottak Tokió területeinek és egyes technológiáinak fejlesztésére. A JLL Innovation Geographies jelentése szerint 2015–2017 között Tokióban több szabadalmat nyújtottak be, mint a világ bármely más városában.

OKOS LÉTESÍTMÉNYEK

Okos stadion

Az NTT legmaradandóbb projektjének a célja az olimpiai szurkolói élmény foko­zása, az intelligens stadionok fejlesztése. Az intelligens rendszereket vezeték nélküli összeköttetéssel látják el, amely kiváló minőségű streaminget és valós idejű méréseket tesz lehetővé a sportolók és a szurkolók számára egyaránt. A stadionalkalmazással rendelkező nézők okostelefonjukon azonnali visszajátszásokat nézhetnek, több szögből pásztázva a pályát, hogy valós időben nagyobb betekintést nyerjenek a játékba. Ugyanez az alkalmazás képes a boltok, vendéglátó egységek és a mosdók forgalmát is mérni, így a szurkolók korlátozhatják a helyüktől távol töltött időt, és akár előre is rendelhetnek ételt az ülésre történő közvetlen kiszállítással. A kiterjesztett valóság segítségével a szurkoló ráközelíthet egy játékosra, hogy megnézze a statisztikáit és az aktuális játékteljesítményét.

Arcfelismerő rendszerek

Az arcfelismerő technológiát az olimpia helyszínein fogják használni a sportolók, a személyzet tagjai és más személyek biztonsági szűrésével kapcsolatos feladatokra, amely gyorsítja az egyes folyamatokat, és hatékonyabb biztonságot nyújt. A NEC analitikai rendszereit viselkedés-felismerésre is használják majd, és a rendezvényeken a tömegeket és a járműveket is figyelni fogják.

Bár eredetileg biztonsági céllal tervezték, a világméretű COVID-19 járvány kitörése után az arcfelismerésen alapuló érintésmentes biztonsági szűrési folyamat valóban hasznos és kifizetődő a koronavírus terjedésének megakadályozásában. Az arcfelismerő kamerák lehetővé teszik a biztonsági személyzet vagy más tisztviselők számára, hogy engedéllyel rögzítsék a nézők és sportolók arcát és mozgását a játékok helyszínein, ami tovább segítené őket a lehetséges COVID-19-hordozók azonosításában és a megfelelő intézkedések meghozatalában

Robot segítségnyújtás vagy útmutatás

Pályán Segítő Robot: önjáró funkcióval ellátott robot az olimpiai standionban megrendezett dobósport (pl. gerelyhajítás) eseményeken működik majd, összeszedi és elszállítja az elhajított sporteszközöket.

A 2021-es tokiói olimpián is lesznek különböző robotok, amelyek segítik és irányítják az egyéneket, valamint különböző feladatokat látnak el. Lesznek például olyan robotok, amelyek a látogatókat segítik majd irányítással, a csomagok cipelésével, az eseményre vonatkozó információkkal. Ezeket a robotokat úgy tervezték, hogy a 2021-es tokiói olimpia képviselőiként működjenek.

Néhány robot a résztvevők által eldobott eszközöket (gerely, diszkosz) képes visszajuttatni. A jelentések szerint összességében körülbelül 8-10-féle robotot alkalmaznak a 2021-es olimpiai játékokon a folyamatok gördülékenyebbé, kényelmesebbé és hatékonyabbá tételére.

VR-edzés

A szervezőbizottság operatív felkészítésének támogatásra VR megoldásokat vezettek be. A versenyek helyszínein a kulcsfontosságú irányítók számára magával ragadó tanulási élményt teremtenek a virtuális valóság alapú képzéssel. A VR képzési rendszer javítja az oktatás hatékonyságát, mivel a pontosabb/objektívebb visszajelzéssel valósághűbb élményt nyújt a tanulók számára. A képzés magában foglalja a digitális verziók építését is, amelyet „digitális ikerként” is ismerünk, és amely számos lehetőséget nyithat meg az adatok felhasználásával a képzés, a tervezés, a szimuláció terén és egyéb célokra.

DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK AZ OLIMPIÁN

Toyota Human Support Robots és a Delivery Support Robots a kerekesszékkel közlekedő nézőket segíti az Olimpiai Stadionban.

Önvezető járművek

Az önvezető járműveket a játékok során az olimpiához kapcsolódó, előre rögzített útvonalakon használják majd, többek között a repülőtérről az olimpiai faluba és a különböző tokiói olimpiai helyszínek között. A jelentések szerint a kormány azt tervezi, hogy közel 100 önvezető járművet állít szolgálatba ebben az időszakban. Körülbelül 200 alacsony sebességű, rövid távú, akkumulátoros elektromos jármű (APM) lesz használatban a tokiói rendezvényeken, amelyet kifejezetten a játékokon való használatra fejlesztett ki a Toyota. A legújabb robottechnológia biztosítja majd a speciális mobilitási igényeket. Például a Human Support Robots és a Delivery Support Robots több mint 1000 kerekesszékkel közlekedő nézőt fog segíteni az Olimpiai Stadionban az ételek és egyéb áruk szállításával, az emberek helyükre vezetésével és az eseményekkel kapcsolatos információkkal.

Segítő csontváz

Segítő csontváz: gépi erőt biztosítanak viselőiknek a megerőltető feladatok egyszerű és biztonságos elvégzéséhez.

A segítő csontváz egy olyan segédruházat, amelyet olyan személyzet támogatására terveztek, akik gyakran kezelnek nehéz terheket, többek között repülőtereken, gyárakban és építkezéseken. A csontvázak beépített szenzorokkal rendelkeznek, amelyek érzékelik a végtagok mozgását. Ezek szinte azonnal továbbítják az információkat a szinkronizált motoroknak, amelyek gépi erőt biztosítanak viselőiknek a megerőltető feladatok egyszerű és biztonságos elvégzéséhez. A Panasonic által kifejlesztett Power Assist Suitokat a helyszínek backstage területein és a sportolói falvakban használják majd a nehéz tárgyak – köztük az ételek és italok – kirakodására és szállítására, valamint a hulladék elszállítására.

3DAT

A 3D Athlete Tracking (3DAT) egy mesterséges intelligenciát használó számítógépes látásmegoldás, amely közel valós idejű vizualizációval fokozza az olimpiai szurkolók élményét az atlétikai események alatt, illetve lehetőséget biztosít az edzők számára a teljesítmény értékeléséhez. A megoldás négy pásztázó, nagy mozgékonyságú kamerát használ a sportolók alakjának és mozgásának rögzítésére, majd pózbecslő algoritmusokat alkalmaz a sportolók mozgásának biomechanikai elemzésére. A rendszer ezeket az adatokat a 100 méteres futás és más sprintversenyek visszajátszása során felülnézeti megjelenítésekké alakítja át. A tévék és más műsorszolgáltatók is hozzáférhetnek majd az AI-technológia képeihez, hogy segítsék a nézők tájékoztatását.

Azonnali nyelvi fordítók

Annak érdekében, hogy egy ilyen jelentős globális eseményen, ahová a világ minden tájáról érkeznek emberek, kiküszöbölhetők legyenek a nyelvi problémák, Japán a legfrissebb azonnali fordítási technológiát szándékozik alkalmazni. Az NTT virtuális asszisztensei és chatbotjai, a „COTOHA” képesek megérteni az angolul feltett kérdéseket, hogy segítsenek a japánul nem beszélő látogatóknak eligazodni az olimpiai falu és a város többi részén.

Ez a fajta valós idejű fordítási rendszer okostelefonokra vagy más kompatibilis eszközökre telepíthető, a felhasználónak ki kell választania a célnyelvet, beszélnie kell a készülékbe, majd a készülék lefordítja és átalakítja az elhangzott szavakat a célnyelvre. Sajnos külföldi nézők nem érkezhetnek az olimpiára, így csak a sportolók és kísérők vehetik hasznát a fejlesztésnek.

Mesterséges meteorzápor

Egy japán székhelyű start-up cég, az Astro Live Experiences (ALE), amely űrszórakoztatásra specializálódott, várhatóan az első ember alkotta meteorzáport fogja produkálni a megnyitóünnepség alatt. A vállalat 2019. december 6-án indította az ALE-2-t az űrbe. Ez a mikró szatellit több száz vegyi golyót dob majd a légkörbe, amelyek elégésük során meteor fényjátékot produkálnak.

KOCKÁZAT

Egyszer feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon milyen lesz a jövő olimpiája, és milyen kockázatokkal járnak majd ezek az új hi-tech valóságok? Két évvel ezelőtt, a 2018-as téli olimpia idején, a nyitóünnepségen történt támadás nyomán kezdett kialakulni a válasz ezekre a kérdésekre.

Miközben az innovatív technológia és az összekapcsolt helyszínek nagyszerű eredményt jelentenek, egyúttal egy nagyobb fenyegetettségi terepet is létrehoznak, amelynek védelme és fenntartása egyre nehezebbé válik. Ennek eredményeképpen 2018-ban egy rosszindulatú szoftver képes volt megzavarni a nézőket, a megnyitó ünnepség közvetítését, a stadionok Wi-Fi kapcsolatait, politikai feszültségeket okozva a viszálykodó nemzetek között.

Egyszerűen fogalmazva, több eszköz egyenlő több problémával, amelyek nagyobb hatással járnak, ha meghibásodás történik.

Tehát, miközben izgatottan várom az idei olimpián az új technológiákat, ismét kérdések vetődnek fel a kockázatokkal és fenyegetésekkel kapcsolatban, amelyeket ez a gyors digitális átalakulás jelent.

 

Források

https://www.forbes.com/sites/ stevemccaskill/2019/07/29/ tokyo-2020-to-use-robots-for-a-more-efficient-and-accessible-olympics/?sh=14665cc636ad

https://www.raconteur.net/technology/internet-of-things/iot-tokyo-2020/

https://blog.dormakaba.com/tokyo-prepares-for-2020-olympics-to-become-a-lean-mean-smart-city-machine/

https://www.silicon.co.uk/networks/tokyo-2020-panasonic-212535

https://olympics.com/tokyo-2020/en/news/tokyo-2020-to-use-renewably-sourced-electricity-in-games-operations

https://cordmagazine.com/innovation-tech/how-japan-is-using-technology-for-tokyo-2020-olympics/

https://www.henkel-adhesives.com/si/en/insights/all-insights/blog/the-smartest-olympics-ever.html

https://www.digiconasia.net/features/tokyo-2020-olympics-with-all-the-smarts

https://www.frontier-enterprise.com/frontier-technologies-at-the-olympic-games-tokyo-2020/

https://securityboulevard.com/2020/03/expected-technology-at-the-2020-olympics-in-tokyo/

https://www.geeksforgeeks.org/use-of-technology-in-tokyo-olympics-2021/

https://www.nbcolympics.com/news/tokyo-olympics-101-venues

https://olympics.com/tokyo-2020/en/venues/

https://architectureofthegames.net/tag/construction-update/

https://www.itpro.co.uk/business-strategy/digital-transformation/355069/changing-the-games-why-tokyo-2020-will-be-the-most

https://www.imeche.org/news/news-article/sustainability-in-stadium-design-tokyo-olympics-and-paralympics-2021

https://olympics.com/tokyo-2020/en/games/sustainability/tokyo-2020-announces-sus-plan-and-guiding-principle

https://simple.wikipedia.org/wiki/Yamanote_Line