A gyorsan elamortizálódott adatok kérdése a BIM módszertan elterjedésének egyik legkritikusabb pontja. Franciaországban kidolgoztak egy megoldást, amelyet érdemes lenne jó gyakorlatként átvenni.

Kuczogi László
okl. építő mérnök,
okl. mérnök közgazdász
„Az építőipar digitális átállása”
rovat vezetője

A közelmúltban alkalmam nyílt beszélgetést folytatni a francia térinformáció-feldolgozás és adatfrissítés problematikájáról. Megemlítettem, hogy gyakran létrejön egy kezdeti 3D-s modell, amelynek későbbi fenntartása szinte lehetetlen, mivel rövid idő alatt elamortizálódnak az adatok. Ezt a BIM módszertan elterjedésének egyik legkritikusabb pontjaként értékeltem. Ekkor kiderült, hogy Franciaországban megtalálták ennek a megoldását, amelyet érdemes lenne, mint jó gyakorlatot átvenni.

RENNES, AZ ÚTTÖRŐ VÁROS

A 2010-es évek elején a különböző francia önkormányzatok szintjén megjelent az adatok nyilvánossá tételének igénye, és ezzel együtt elindultak olyan projektek, ahol a francia városok különböző adatait – beleértve a térképes és 3D-s adatokat is – nyilvánossá tették. Egyértelműen úttörőnek tekinthető Rennes városa, ahol ma már egy rendkívül szerteágazó, nyílt adatstruktúra áll a városlakók és más érintettek rendelkezésére.

Ennek a projektnek a keretében, részben folytatásaként indult el a nagyváros adatszolgáltatási projektje az SPMD (Service Publicmétropolitain de la Donnée), amelyet nyolc taggal indított Rennes önkormányzata.

A projekt célja általános érdekű adatok gyűjtése és megosztása az új digitális szolgáltatások vagy alkalmazások fejlesztése érdekében négy területen:

  • mobilitás
  • energetika
  • víz
  • demográfia (társadalmi).

Az SPMD összegyűjti és feldolgozza azokat az általános érdekű, Rennes Métropole (önkormányzat) területére vonatkozó adatokat, amelyeket különféle állami szereplők (helyi hatóságok, állami szolgálatok stb.) vagy magánszereplők (városi szolgáltatások, személyes szolgáltatások stb.) állítottak elő. Az SPMD partnerei saját szakmai témakörük szerint támogatják a célokat:

  • A Pays de Rennes (Alec) és az Enedis („energia” projekt) helyi energiaügyi és éghajlati ügynöksége
  • La Fabrique des mobilités („mobilitás” munkaterület)
  • A Rennes-medence Vízügyi Hatósága (CEBR) („víz” projekt)
  • A Társadalmi Akció és Animáció Támogató Egyesülete (Apras) („szociodemográfiai adatok” projekt)

A négy alprojektet transzverzálisan három partner is támogatja: egy az adatfeldolgozás területén, egy ügynökség a terület ismerete okán, egy harmadik cég pedig a projekt értékelését és az eredmények auditját végzi.

Amint látható, az alapítók felismerték a közös célt és minden érdekelt együttműködik a siker érdekében. Ha felmérnek egy utcát, kerületet – vagy itt egy egész várost –, azt az információt tudják használni a közmű vállalatok, az önkormányzat különböző osztályai (beleértve az építésügyet és a közlekedésszervezést), a városlakók és a tágan vett érdekeltek. Egy szövetség által igényelt felmérés nagyobb és drágább, mint egy-egy cég saját felmérése, de sokkal olcsóbb, mint 5-10 különálló felmérés, ezáltal könnyebben aktualizálható, frissíthető, ami több síkon hoz hatékonyságnövekedést.

A VÁROS VIRTUÁLIS MEGJELENÍTÉSE

A létrejövő adatok egyik leglátványosabb felhasználása a város virtuális megjelenítése.

A 3DExperienCity platform segítségével „nagyvárosi digitális ikertestületet” hoznak létre (Virtua lRennes, Dassault Systèmes és Rennes Métropole), amely lehetővé teszi a jövő területeinek megjelenítését.

Több adatforrás által táplált virtuális modellben lehet szimulálni és előre jelezni, hogy mi fog történni, például egy út lezárásával, egy épület megépítésével.

A város számára ez a partnerség négy feladatkörrel jár:

  • a közszolgáltatások digitális átállásának előrejelzése, szimulálása;
  • lehetőséget nyújt, hogy egy információs halmazba dolgozzon a város minden érdekeltje, így mindenki hozzájáruljon információival a közhöz, gazdagítsa a város a digitális „ikrét”;
  • a platformon elérhetők szolgáltatások, (elsősorban információs) fejlesztések;
  • a helyi gazdasági kezdeményezések támogatása, előmozdítása, részben adatokkal, részben a projekthez kapcsolódóan.

Látható, hogy projekt nemcsak a költségek racionalizálásról, az adattartalom okos fenntartásáról szól, hanem egy más, digitális alapú működésről, életről.

LYON, AZ OKOS VÁROS

Lyon nagyszabású okosváros projektet indított pár évvel ezelőtt, amely számos területet ölel fel:

  1. állampolgári szerepvállalás növelése
  2. e-mobiltás
  3. távfűtés és megújuló energiaforrások
  4. adatkezelési platform és intelligens szolgáltatások
  5. holisztikus felújítás.

A téma szempontjából talán legfontosabb a negyedik pont, amely az adatok, így a térinformatikai és 3D-s adatok egységes felületét  biztosítja. Az összegyűjtött adathalmazok növekvő száma és a lehetséges új információk alapján új szolgáltatásokat és alkalmazásokat lehet fejleszteni, amelyek kiszolgálják az állampolgárokat és az infrastruktúra (közszolgáltatók) igényeit.

Az összegyűjtött információk várható kimenete, például az épületirányítási rendszerekből kapott adatok, a megújuló energiaforrások termelőegységeiből származó információ vagy a forgalomkövető rendszerekből (autó/e-kerékpár megosztás) származó adatok integrálása egy új lehetőséget teremt. A közös adathalmaz segítségével felismerhetők a különböző területek közötti összefüggések, például az energiatermelés és a fogyasztás között, döntéseket lehet hozni a termelőegységek fejlesztéséről, energiabeszerzésről.

A városi adatplatformokon belül gyűjtött és tárolt adatok fő kategóriái:

  • épületenergetikai monitoring adatok (felújítás)
  • elektromos autó megosztása (használati gyakoriság, távolságok, akkumulátorkapacitás stb.)
  • az elektromos és a hőhálózat adatai (villamos energia, hőáramok stb.)
  • megújuló energiaforrások (PV/ST energiatermelés, a hálózatra továbbított energia stb.)

Ahhoz, hogy ezeket az adatokat gyűjteni és megfelelően értékelni lehessen, szükséges a város leírása, már nemcsak térképi, hanem 3D-s tartalommal, hogy megfelelő bemeneti adatokat szolgáltasson, például energetikai értékeléshez. Lyon esetén is létrejött az együttműködés a városi közintézmények és magánszolgáltatók által, így az adatokat közösen mérik fel 2015. január 1-je óta. A Lyon Métropole egyesíti a lyoni városi közösség és a Rhône-régió misszióit a Nagy-Lyon térségét alkotó 59 településen.

SZAKMAI KOORDINÁCIÓ

A felmérések nemcsak gazdasági együttműködést igényelnek, hanem szakmait is, amelyhez a CNIG (Commission Nationale de l’Information Geographique) készíti az alapszabályokat, amelyeket később a megrendelők kiegészítenek.

2017 júliusában a CNIG Data Commission létrehozott egy 3D Geostandard munkacsoportot. Egyrészt ennek a munkacsoportnak a feladata a meglévő 3D-s digitális modellek azonosítása és felsorolása (modell-leltár, felhasználási leltár), másrészt meg kell határoznia a 3D Geostandard cseréjének feltételeit (nemzeti előírások).

A munkacsoport 2018-ban felmérte azokat a felhasználási módokat, amelyekre a 3D Geostandard választ ad, és azonosítja a kapcsolódásokat a BIM-mel. Mivel a BIM elsősorban épületorientált, a térinformatika pedig a városok nagymennyiségű, de kevésbé részletes információit tartalmazza, ezért azok egyensúlyának megkeresését tekinti feladatának a munkacsoport, és ehhez keresett válaszokat a felmérés során.

1. ábra. Van-e funkcionális kapcsolat a 3D földrajzi adatok és a BIM modell között? Látható, hogy nagyon kicsi az igenek száma, elég pesszimisták egy GISBIM kidolgozás/használatot figyelembe véve.

Számos területről érkezett válasz a felmérésre, de a válaszok értékelésekor érdemes kiemelni, hogy sokuknak még nincs 3D-s tapasztalata, így „szakmai” válaszuk nem a tapasztalatokról szólt. A visszajelzések közül azt emelném ki, ahol a BIM modellek részletességére kérdeztek rá. Meghatározó volt a LOD 2 (2.1, 2.2, 2.3), amely érthető a válaszadók (geodézia szakemberek) összetételét figyelembe véve.

Szintén érdekes adatot kaptak arra a kérdése, hogy van-e funkcionális kapcsolat a 3D-s földrajzi adatok és a BIM modell között, mikor a BIM kiterjesztésének lehetőségéről kérdezték őket (1. ábra).

A felmérés erős lökést adott a döntéshozóknak a 3D GEOStandard létrehozására, hiszen a válaszadók mindössze 13%-a utasította el annak a létrehozását (2. ábra).

2. ábra. Szeretne egy „Geostandard 3D“ típusú megoldást?

Franciaországban számos regionális együttműködés indult az elmúlt években, mivel az érdekeltek egy asztalhoz ültek, és felismerték azt, hogy „egyedül nem megy”. Ma már nagyobb állami intézkedés nélkül is Franciaország számít az európai BIM egyik vezetőjének, megelőzve számos más országot. Mi mikor jutunk ide?

 

Források

https://data.rennesmetropole.fr/explore/?sort=modified

https://wiki.lafabriquedesmobilites.fr/wiki/Service_Public_M%C3%A9tropolitain_de
_la_Donn%C3%A9e_/_Mobilit%C3%A9

https://metropole.rennes.fr/rennes-metropole-smart-city

https://www.smarter-together.eu/cities/lyon#/

https://data.grandlyon.com/partenaires

http://cnig.gouv.fr/?page_id=17535

http://cnig.gouv.fr/wp-content/uploads/2018/07/3-%C3%89tude-G%C3%A9ostandard-3D.pdf

https://www.businesswire.com/news/home/20171120005446/en/Rennes-France-Virtually-Experiences-Sustainable-Future-Dassault