Magyar Mérnöki Kamara: Átadták a Környezetvédelmi Tagozat díjait

230

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szeptember 16-án ünnepi ülés keretében nyújtotta át 2021. évi kitüntetéseit. Az eseményen Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője, és dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke tartott előadást.

A szakmai önkormányzat fővárosi székhelyén rendezett tagozati díjátadó résztvevőit elsőként az országos köztestület elnöke köszöntötte. Wagner Ernő úgy fogalmazott: elnöki programja egyik alapvetése volt, hogy a fenntarthatósági kérdéskörrel kapcsolatos tevékenységek élére a mérnöktársadalom, illetve a reálértelmiség álljon. Ha ezt a kötelességünket nem teljesítjük, a romantikus gondolkodásnak teret adva olyan társadalmi csapdába lavírozzuk magunkat, mint amilyen a rendszerváltó esztendők „papírtigrise” volt. Meggyőződésem, hogy a fenntarthatóság egy olyan szakkérdés, amelyben a mérnökök tudására lehet és kell is alapozni – hangsúlyozta az MMK elnöke.

Fenntartható fejlődési fordulat

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője előadásában a fenntartható fejlődési fordulatról beszélt. Míg sok évvel ezelőtt a vizes problémák, a vízválságok általában helyiek vagy maximum regionálisok voltak, ma azt tapasztaljuk, hogy – nemcsak azért, mert a Föld vízrendszere egységet alkot, hanem azért is, mert a mai vízválságok a világgazdaság értékláncain keresztül és az okozott társadalmi következmények miatt napok vagy hetek alatt több tízezer kilométer távolságokban is képesek kifejteni hatásukat – a helyi és regionális kirobbanású vízválságok globális válságokká kezdtek összeállni. Egy másik erőforrást említve – szögezte le Kőrösi Csaba – a talajok a világ háromnegyedében már jelentős mértékben degradálódtak, s miközben szeretnénk 2050-ig megduplázni az élelmiszertermelést a Földön, azt tapasztaljuk, hogy évente körülbelül annyi termőtalajt veszítünk el a világban, mint amennyi Magyarország összes termőterületének másfélszerese.

Kőrösi Csaba arról is beszélt, hogy bolygónkon elkezdődött a hatodik kihalási hullám. Napjainkban körülbelül százszor gyorsabb a fajok kihalása, mint bármikor az elmúlt tízezer évben, és ha ezt nem tudjuk megállítani, nagy bajban leszünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a fenntartható fejlődési fordulatot késleltessük. Globális célokat fogadtunk el annak érdekében, hogy ezt a fordulatot meg tudjuk csinálni. Ezek a globális célok víziókat jelentenek arról, miként szeretnénk látni a Földet 2030-ra vagy 2050-re. Globális céljaink vannak, ám a végrehajtás alapvetően nemzeti és helyi szinten történhet, hiszen minden országnak eltérő adottságai vannak, különbözőek a sérülékenységei, eltérőek a képességeink, hagyományaink és rugalmasságunk, vagyis ezt a fordulatot eltérő sebességgel és eltérő eredménnyel fogjuk megtenni. Előremutató, kitekintő fejlődési pályáról beszélünk, mérnöki nyelven is megfogalmazható fejlesztésekről. Kőrösi Csaba hozzátette: ha tetszik, ha nem, jelenleg a globális piacok átrajzolása zajlik. 25 év alatt mintegy 90 ezer milliárd dollár értékű befektetésről és tőkeátcsoportosításról beszélünk, ami csaknem négyszerese az Egyesült Államok jelenlegi GDP-nek. A nagy kérdés az: mi magyarok, a mérnöki kamara és a mérnökcégek hol szeretnének lenni ebben a folyamatban?

Kőrösi szerint a XX. század egy olyan versennyel volt jellemezhető, amikor a természeti erőforrások feletti kontrolért és az elérési útvonalak ellenőrzésért zajlott a csata, ezért jöttek létre szövetségek, indultak háborúk, míg az előttünk álló 30-40 évben a verseny mindinkább a fejlődési fordulatot kínáló technológiák piacán elérhető pozíciókért zajlik majd, s ebben a versengésben kiemelt szerepe lesz a mérnökségnek, a mérnöki kamarának – jegyezte meg Kőrösi Csaba.

Gyakoribb, intenzívebb időjárási szélsőségek

Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Környezeti jövőkép – időjárás és éghajlat című előadásában a globális éghajlatváltozásról beszélt. Mint rámutatott, 1970 óta minden évtized melegebb volt az előzőnél, a kiterjedt mérések óta pedig az elmúlt hét év volt a hét legmelegebb esztendőnk. Az OMSZ elnöke közölte: a meteorológiai mérési és statisztikai adatokból az időjárási szélsőségek Magyarországon is markánsan kiolvashatók, egyértelműen nő a szélsőséges események gyakorisága és intenzitása. 120 év alatt 19 nappal csökkent a fagyos napok éves száma, míg a hőségnapok száma 13-mal nőtt. Idén nyáron a napi legmagasabb hőmérsékletet, 40,2 fokot július 8-án Adonyban mérték (az elmúlt 120 év legforróbb júliusa volt az idei), míg a legalacsonyabbat, 0,6 fokot június 1-én Zabaron. A csapadékmennyiségben és eloszlásban is anomáliákat tapasztalhatunk. Az elmúlt száz év legcsapadékosabb éve 980 mm-rel a 2010-es, a legszárazabb pedig – 419 mm-rel – a következő, a 2011-es esztendő volt.

A globális felmelegedés és a globális klímaváltozás nem szinonimák – hangsúlyozta Radics Kornélia. A globális felmelegedés nem jelent mást, mint bolygónk átlagos hőmérsékletének emelkedését, ezzel szemben az éghajlat egy roppant bonyolult rendszer, melynek folyamatai a globális felmelegedés hatására megváltoznak, a klímaváltozás lényegében egy tünetösszesség, ami számos szélsőséges időjárási eseményt okoz, illetve súlyos problémákat okozhat, ha a klímaváltozásra adott válaszainkkal tévedünk. A természeti katasztrófák napjainkban már 95 százalékban időjárás-vezéreltek, és ezek komoly fejfájást okoznak a meteorológusoknak, hiszen – magyarázta az előadó – elvárják tőlünk, hogy a katasztrófák csökkentéséhez járuljunk hozzá. Ehhez a now casting technikáinkat kell fejleszteni, ám 3 órával előre megmondani, hogy milyen időjárás lesz, sokkal nehezebb, mint 3 nappal előbb – húzta alá az OMSZ elnöke.

A meteorológia fejlődéséről, kihívásairól és lehetőségeiről szólva Radics Kornélia elmondta: az időjárással és az éghajlattal foglalkozó szakembereket ma már fejlett megfigyelőhálózat, növekvő számban rendelkezésre álló mérési eredmények, ellenőrzött és digitalizált éghajlati adatok és numerikus modellek segítik munkájukban, a légkör azonban annyira kaotikus, hogy soha nem fogjuk tudni száz százalékos biztonsággal megmondani, hogy egy adott helyen milyen időjárás lesz, azt meg végképp nem, milyen lesz száz év múlva a Föld klímája. Az informatikai fejlődésével egyébként tíz év alatt mindössze egyetlen nappal nőtt az időjárás-előrejelzések beválási valószínűsége. A meteorológusok tudják: öt-hét, maximum tíz napnál tovább nem lehet megbízható előrejelzéseket készíteni – jelentette ki Radics Kornélia.

Elismert teljesítmények

Az előadásokat követően nyújtották át a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának elismeréseit.

„A Környezet Védelméért” díjának 2021. évi kitüntetettjei:

  • Baloghné Gaál Zsófia,
  • Barna Sándor és
  • dr. Zanathy László.

„Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” kitüntető oklevelet kapott:

  • dr. Berki Imre egyetemi docens (Soproni Egyetem),
  • prof. dr. Bozóki Zoltán egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem), és
  • dr. Szoboszlay Sándor egyetemi docens (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem).

„Környezetvédelmi Diploma Díjat” vehetett át:

  • Bartalos Hajnalka vegyészmérnök MSc (Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, dr. Pátzay György),
  • Haimei Chen kertészmérnök MSc (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem),
  • Horváth Karolina környezetmérnök MSc (Soproni Egyetem, dr. habil. Polgár András egyetemi docens),
  • Mészáros Fanni környezettudomány MSc (Szegedi Tudományegyetem, dr. prof. Farsang Andrea),
  • Somogyi Dóra hidrobiológus MSc (Debreceni Egyetem, dr. Antal László egyetemi adjunktus, dr. Nyeste Krisztián tudományos segédmunkatárs),
  • Szász Noémi hidrogeológus mérnöki MSc (Miskolci Egyetem, dr. Madarász Tamás egyetemi docens, Székely István tudományos segédmunkatárs).

 

További információ: www.kvtagozat.hu

 

 

Forrás: MMK