Az EBB éghajlati felmérése*

107
A megkérdezettek 58%-a, a magyarok 49%-a gondolja, hogy országa 2050-ig nem fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását

A magyarok 67%-a támogatna további intézkedéseket, amelyek magatartásbeli változásokra sarkallnának a klímavészhelyzet kezelése érdekében.

Az EBB 2021–2022. évi éghajlati felmérésének első része azt vizsgálja, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozásról egy gyorsan változó világban. A most közzétett eredmények arra összpontosítanak, hogy miként ítélik meg az emberek az éghajlatváltozást, és mire számítanak, milyen intézkedéseket fog hozni országuk az éghajlatváltozás leküzdése érdekében.

  • A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára
  • 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát
  • 87% érzi úgy, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére
  • 49% szerint az ország 2050-ig nem fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását
  • 67% pártolna szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal magasabb a tavalyinál)
  • 76% üdvözölné, ha adót vetnének ki azon termékekre és szolgáltatásokra, amelyek leginkább hozzájárulnak a globális felmelegedéshez
  • 90% kiváltaná a rövid távú repülőutakat gyors és kevéssé szennyező vonatokkal, együttműködve a szomszédos országokkal

A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára. Ez a számadat kisebb eltéréseket mutat a különböző demográfiai kategóriákban: a 15–29 év közötti válaszadók esetében 81%, míg a 65 év felettiek körében 87%, illetve az alacsony jövedelműeknél 79%, míg a magas jövedelműek esetében 85%. Politikai meggyőződéstől függetlenül konszenzus rajzolódik ki: a baloldali politikai nézeteket vallók 86%-a mondja azt, hogy a 21. században az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb kihívást az emberiség számára, míg a jobboldali politikai nézeteket vallók esetében ez az arány 80%.

A magyarok nagy többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére (ez 10 százalékponttal meghaladja a 77%-os európai átlagot).

Az éghajlati válság megítélése: az ország éghajlatváltozással szembeni küzdelme

A megkérdezettek 70%-a, a magyarok kétharmada (67%) pártolna szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását.

A magyarok túlnyomó többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére, és 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát. Ennek következtében meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy képes-e országuk véghez vinni egy ambiciózus zöld átállást. Csupán 51% véli úgy, hogy Magyarország 2050-ig a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását. A válaszadók körülbelül fele (49%) szerint Magyarország nem fogja megvalósítani a csökkentett szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseket.

Ennek következtében a magyarok kétharmada (67%) pártolna – a Covid19-válság leküzdéséhez alkalmazottakhoz hasonlóan – szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal több mint az előző évi 64%).

Mindeközben a magyaroknak csupán 8%-a véli úgy, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenységekre vezethető vissza.

Az energiavita

A tekintetben, hogy milyen energiaforrásra kellene támaszkodnia az országnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a magyarok többsége a klímavészhelyzet kezelése érdekében a megújuló energiaforrásokat pártolja (76%, 13 százalékponttal a 63%-os uniós átlag felett). A megújuló energiaforrások támogatottsága különösen erős a 64 év feletti magyarok körében (78%). Ez az arány a 30 év alattiak körében nyolc százalékponttal alacsonyabb (70% mellette).  Mindeközben az alacsony jövedelműek 70%-a támogatná a megújuló energia további fejlesztését, míg a magasabb jövedelműek esetében ez az arány 79%.

Összességében a magyarok valamivel kevésbé támogatják az atomenergiát, mint más európaiak (7% kontra 12%). A nemek között jelentős különbség figyelhető meg : a férfiak (11%) jóval inkább támogatják az atomenergiát, mint a nők (3%). A magasabb jövedelműek szintén jobban támogatják az atomenergia fejlesztését (10%), mint az alacsonyabb jövedelműek (4%).

Végezetül, a magyarok a többi európaihoz képest továbbra is valamivel kevésbé vélik úgy, hogy országuknak támaszkodnia kellene az energiatakarékosságra (12% kontra 17%). Az energiatakarékosságot azonban jóval előrébb sorolják a földgáz fokozott szerepéhez képest (3%). A nemek közötti különbség az energiatakarékosság tekintetében is észrevehető: a nők (16%) sokkal inkább hajlanak az energiatakarékosság támogatására, mint a férfiak (8%).

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legnépszerűbb megoldásai a magyarok körében

A magyarok többsége (76%) az európai átlaghoz képest (69%) jobban támogatná, ha adót vetnének ki a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló termékekre és szolgáltatásokra. Még az alacsony jövedelmű válaszadók 73%-a is támogatna egy ilyen adót. A magyarok emellett támogatják egy ötéves minimális garancia előírását minden elektromos vagy elektronikus termék esetében (94%), valamint a rövid távú repülőutak kiváltását gyors és kevéssé szennyező vonatokkal (90%). Emellett pártolják a „puhább” intézkedéseket, úgymint az oktatás erősítése és a fiatalok fenntartható fogyasztással kapcsolatos tudatosságának növelése (95%).

Amint azt az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB éghajlati felmérése rámutatott arra, hogy a magyarok túlnyomó többsége támogatja az olyan új környezetvédelmi intézkedések bevezetését, mint a tisztább energiaforrások, amelyek segítenék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az ország megvédését az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól. Magyarország egyike volt az első országoknak, amelyek ratifikálták a Párizsi Megállapodást, és felmérésünk azt mutatja, hogy a polgárok továbbra is tudatában vannak a veszélynek, a szükséges megoldásoknak és a meghozandó intézkedéseknek. Az EBB kész támogatni Magyarországot abban, hogy a lehető legjobban hozzájáruljon egy karbonsemleges, zöld és fenntartható világgazdaság kiépítéséhez – ami a kulcsa annak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés mértéke 1,5°C vagy annál alacsonyabb legyen. Az EU klímabankjaként a tiszta energiára, az energiatakarékosságra, a fenntartható mobilitási megoldásokra és az innovációs projektekre összpontosítunk, gondoskodva arról, hogy sikeresen teljesítsük ezt a küldetésünket. A globális éghajlati törekvések iránt Magyarországon tapasztalható erős támogatás jó jel arra, hogy sikeres lehet globális küzdelmünk a további éghajlatváltozással szemben, amely napjainkban a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést jelenti az emberiség számára.”

Bővebb információ:
Excel-táblázat a felmérésben részt vevő mind a 30 ország nyers adataival itt érhető el.
Az EBB éghajlati felmérése negyedik körének főbb megállapításai az EBB honlapján érhetők el.

*Az Európai Beruházási Bank útjára indította az EBB éghajlati felmérésének negyedik körét, amelynek keretében behatóan elemzi, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az EBB éghajlati felmérésének a BVA piackutató céggel partnerségben készített negyedik köre információkkal kíván szolgálni az éghajlat-politikai intézkedésekkel kapcsolatos attitűdökről és várakozásokról folytatott szélesebb vitához. 2021. augusztus 26. és szeptember 22. között több mint 30 000 válaszadó vett részt a felmérésben; a 30 megkérdezett ország mindegyikében reprezentatív panelt alakítottak ki.

 

Forrás: EIB Press