Az Enrawell Kft. a GINOP-5.3.5-18-2018-00038 számú, „Az építőipari munkaerő kapacitások extenzív növelésének lehetőségei” című pályázat keretén belül az ÉVOSZ és a projektben lévő konzorciumi partnere, az MGYOSZ megbízásából felmérte az építőipari szakemberképzés helyzetét. Cikkünkben a középfokú és az OKJ-s képzések felmérésének eredményét ismertetjük.*
A kapacitások növelése szempontjából különösen fontos a megfelelő számú és felkészültségű szakembergárda megléte és újratermelése. Ez jelenleg nem adott, így az építőpari tudásbázis szűkül. A képzések többségére jellemző a jelentkezők számának és felkészültségének csökkenése.
NÉPSZERŰ SZAKMÁK A KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBEN
A különböző szakmákat összevetve, a letett vizsgák alapján a legnépszerűbb szakmák 2017 és 2019 között: az informatika évi átlagosan 3623 vizsgázóval, a gépészet évi 1750 vizsgázóval, valamint a villamosipar és elektronika évi 1085 vizsgázóval. Noha ez utóbbi a három legnépszerűbb szakma egyike, népszerűségét ez veszítette a legnagyobb mértékben az utóbbi években (2019-ben 20%-kal kevesebben vizsgáztak, mint 2018-ban).
Az építőipari szakmák közül az építőipari ismeretek a legnépszerűbb évi 700 végzőssel, ugyanakkor ennek a tárgynak a népszerűsége csökken a leggyorsabban, 2019-ben 12%-kal kevesebben tettek vizsgát, mint 2017-ben. Faipari végzettséget átlagosan 150, földmérői végzettséget évente átlagosan 50 fő szerzett, közlekedésépítészetből viszont 2019-ben csak 12-en tettek vizsgát. A faipari és földmérői szakmák népszerűsége alacsony, és lassan, de folyamatosan csökken.
A kapcsolódó gépipari szakmák közül legkevesebben épületgépészet ismeretekből végeztek: 3 év alatt összesen 554 fő, de népszerűsége a közlekedésgépészethez hasonló mértékben, évi 7,5 százalékkal növekszik. Országos szinten legjobban a gépipari szakmák népszerűsége nő.
A szakmák többségében folyamatosan csökken a végzettséget szerzők száma, ami részben a demográfiai sajátosságokkal is magyarázható: évről évre egyre kevesebb iskoláskorú fiatal van. A diákok alacsony számát okozza az is, hogy ezeket a szakmákat főként (90%-ban) fiúk választják, a lányok körében népszerűtlenek ezek a foglalkozások. A csökkenés átlagos mértéke azonban elmarad a korosztály népességcsökkenésének mértékétől, a szakmai érettségit letevő diákok aránya a korosztály teljes népességéhez vagy akár az egyetemi képzésben részt vevőkhöz képest növekszik.
OKJ-S KÉPZÉSEK
Az OKJ-s szakképzés fontos szerepet tölt be az építőipar munkaerőigényének kielégítésében. A képzés során olyan szakmákat tanulhatnak a jelentkezők, amelyek elsajátítása jelentősen megkönnyíti munkaerőpiaci helyzetüket.
2013 és 2019 között az építőipari ágazathoz kapcsolódó képzéseken átlagosan 6683-an vettek részt évente. 2013-ban csak 4382 volt a tanulók száma, majd folyamatos növekedés kezdődött (a gyakorlatorientált képzések népszerűsége és a viszonylag rövid idő alatt megszerezhető új szakma vonzó jellege miatt), így 2019-re elérte a 7301 főt. A bővülés további oka, hogy több településen indult el ilyen képzés, illetve a tanulható szakmák száma is emelkedett. 2018-ra összesen tizennyolc olyan képzés közül lehetett választani, mely kapcsolódik az építőiparhoz.
2019-ben a legnépszerűbb képzések a tanulói létszám szerint a következők voltak: ács, burkoló, festő, mázoló, tapétázó, magasépítő, valamint kőműves. Legutóbbinál egy érdekes tendencia figyelhető meg: a 2013 és 2019 közötti időszak elején a kőműves és hidegburkoló képzés az egyik legnépszerűbb volt, 2015-ben több mint 3300-an tanulták ezt a szakmát.
Ám az időszak végére a képzésben részt vevők száma a töredékére, 82 főre esett vissza. Ennek oka, hogy 2016-ban elindult egy külön kőműves képzés, melyhez idővel többen is csatlakoztak, ezáltal 2019-re már több mint 2000-en tanulták ezt a szakmát (1. ábra).
A szakemberek remélik, hogy a szakképzés rendszerének átalakítása is pozitív hatással lesz az építőipari szakmát választók számának alakulására.
________________________________________________________________________
*– A felmérés a 2017–2019-es időszakot öleli fel. 2020-tól változott a szakképzés rendszere Magyarországon, a változás hatásainak bemutatása nem része a felmérésnek.
