2018. január 21., vasárnap

 

Nemeth-LaszloMagyarországon az utóbbi néhány évben az építőipar fellendülésével felfokozott figyelem irányul az egyre korszerűbb, természetközeli és a környezet lehető legkisebb terhelésével előállítható építőanyagokra, építési módokra. Jól beleillik ebbe a csoportba legősibb organikus építőanyagunk, a fa.

Az akár több évtizedde, több évszázaddal ezelőtt épített, jelenleg műemléki értéket képviselő templomaink, kastélyaink, városi közösségi épületeink, polgárházaink, egy adott vidéket jellemző, jelenleg tájházként funkcionáló parasztházaink jelentős részében jelenleg is megtalálhatók az eredeti tetőszerkezetek, fafödémek, nyílászárók, faburkolatok, fából készült ipari, mezőgazdasági és borászati eszközök, kellékek. Magyarországon a műemlékvédelem kiemelt feladata, hogy az itt található régi faelemeket fenntartsa és megvédje az utókor számára.

HAGYOMÁNYOS FAANYAGVÉDELEM

1 abraSzép példája a faszerkezetek funkcionális és esztétikai tartósságára a jelenleg Gemenc, Bárány-fok területén található faragott vörösfenyő szerkezettel és faburkolattal épített azon épület, mely eredetileg Frigyes főherceg sörpavilonjának épült az 1896-os budapesti Milleniumi Országos Kiállításra (1. kép). A pavilont többször alkatrészeire bontották és ismét felépítették az elmúlt több, mint 120 évben. A historizáló stílusú épület szerkezete jelenleg is jó állapotú, és újabb hasznosítási lehetőségre vár.

018A régi épületekben napjainkig csak akkor maradhattak fenn a szerkezeti és burkolati faanyagok, ha eredetileg tartós, megfelelő minőségű és szilárdságú alapanyagból készültek, illetve a tulajdonosok gondoskodtak azok folyamatos védelméről (2. kép).

A víz távoltartása, elvezetése, az esetlegesen nedvesedett faanyag gyors kiszáradásának elősegítése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az épületekben egy faszerkezet évszázadokig fennmaradjon, és az eredeti funkciójának megfelelően működjön. Ezt a fajta tevékenységet ma technikai faanyagvédelemnek nevezzük.

Az elmúlt évszázadok szakemberei emellett az ismereteiket felhasználva állati, növényi és ásványi eredetű favédőszereket is alkalmaztak. Az ezekből készült főzetekben, oldatokban, olajokban a faanyagokat megáztatták vagy egyszerűen rákenték ezeket a fafelületekre. Az egyes anyagok olyan összetevőket tartalmaztak, melyek megakadályozták a fakárosító rovarok és a gombák megtelepedését. Ezt mai kifejezéssel élve megelőző vegyszeres faanyagvédelemnek hívjuk.

Faanyagvédelmi szakértőként a régi épületeket vizsgálva a tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogyha a fentiekben leírt feltételek közül valamelyikben a kivitelezés és aztán a használat során gondatlanság merült fel, akkor az a faanyag tönkremeneteléhez vezetett.

A károsodások esélyét fokozta kontinentális éghajlatunk, melynek fontos jellemzője, hogy egy adott éven belül jelentős hő- és páraingadozás alakul ki Magyarország területén. Ez a klíma a faanyagok biotikus károsítói számára megfelelő életfeltételeket biztosít.

Összefoglalva tehát kimondhatjuk, hogy védelem nélkül a hazai építkezéseknél a biológiai tevékenység során termelődött, aztán feldolgozott és ipari célból felhasznált faanyagok károsodásának az esélye magas mind a beltéri, mind a kültéri felhasználás során.

21. SZÁZADI MEGOLDÁSOK

A 21. századi építészetben jelenleg is fontos szerepet tölt be a fa mint építőanyag. A faanyag építőipari felhasználásával kapcsolatos ismereteink a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karán végzett magas színvonalú faipari kutatásnak köszönhetően egyre bővülnek.

004Szűkebb és távolabbi környezetünkben, az erdőkben a fa folyamatosan rendelkezésre áll, és ami a legfontosabb, hogy újratermelődik. Az erdészek által a tartamos erdőgazdálkodás keretein belül fenntartott erdők végterméke az az ipari alapanyag, melyből az építkezésekhez szükséges választékok faipari megmunkálással gyárthatók.

Fontos kiemelnünk azt is, hogy a fák, amikor még élnek, nemcsak felhasználásra alkalmas törzsek, hanem egy erdei ökoszisztéma részei, melynek a hosszú távú fenntartása is kiemelt feladatunk.

Amikor a felhasználás során arról beszélünk, hogy a szerkezeti faanyagokat védenünk, tartósítanunk kell, azt értjük ez alatt, hogy az épület fontos elemei ne károsodjanak, valamint hosszú távon rendeltetésszerűen és tervezetten funkcionáljanak. E mellett a fentiek vonatkozásában a környezetvédelem is jelentős szerepet kap.

Ennek megfelelően, az elődeink tudását is figyelembe véve az ipari faanyagaink tartósságát, tartósítását már a tervezés fázisában tudatosan a technikai és a vegyszeres megelőző faanyagvédelem megkövetelésével, és az elvégzett faanyagvédelmi intézkedések műszaki ellenőrzésével biztosítanunk kell.

Magyarországon jelenleg az építőipari faanyagok tartósítását, illetve megelőző vegyszeres faanyagvédelmét a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 53. § (5) szabályozza: „Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni." Az 57. § (1) kimondja továbbá: „Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben."

Tehát mára minden olyan szempontot szabályoztak, amely az építőipari faanyag hosszú távú tartósságát biztosíthatja.

VEGYSZERES FAANYAGVÉDELEM

A technikai faanyagvédelmet már a faszerkezetek tervezésénél figyelembe kell venni. A vegyszeres megelőző faanyagvédelem a gyakorlatban két fontos dolgot vesz alapul. Elsőként ki kell választani a felhasználási körülményeket jellemző kitettségnek megfelelő védelemre alkalmas, felhasználásra engedélyezett favédőszert. Ezt követően a vegyszergyártó utasításainak megfelelően az anyagot be kell juttatni a faanyagba úgy, hogy a szer a hatékony védelmet a gombákkal és rovarokkal szemben hosszú távon és a kivitelező részéről vállalható garanciával biztosítani tudja.

A faanyagvédelem minőségét a következő tényezők befolyásolják:

  • a kezelendő faanyag nedvességtartalma
  • az alkalmazott favédőszer
  • az alkalmazott favédőszer oldat koncentrációja
  • a védőkezeléshez használt eszközök minősége és a kivitelezéshez való megfelelősége
  • a védőkezelés időtartama
  • az időjárási körülmények
  • a faanyag védőkezelés utáni kezelése, tárolása.

A tartószerkezeti funkciójú faelemek esetében a gombákkal és rovarokkal szembeni védelmet oldószer bázisú, vagy vízben oldható favédő sók biztosítják.

A kiválasztás szempontjából fontos, hogy milyen nedvességtartalmú a kezelendő faanyag.

A 15–18% vagy az alatti fanedvesség-tartalom esetén oldószer bázisú favédőszer felhasználása javasolt. Ennek az oka az, hogy az építőiparban leginkább elterjedt fenyő fafajok a fizikai felépítésük miatt száradás után, fafajtól függően, nehezen veszik fel a vizet, vagyis nehezen visszanedvesíthetők.

Az olajos oldószerek viszont nem nedvesítő folyadékok. A száraz faanyag könnyebben felveszi ezeket, vagyis a biocid hatóanyag ilyen oldatban könnyebben beszívódik. Az építőiparban a 15-18% fanedvesség-tartalom jellemzi például a régi tetőszerkezetek, fafödémek, készházak, rönk- és gerendaházak tartógerendáit.

P1120963Utólagosan ezeket oldószer bázisú favédőszerrel javasolt megelőző faanyagvédelemben részesíteni. A fa védőszerbevitel leghatékonyabb módja a kenés.

Az új építésű épületek esetében a gyakorlatban leginkább 20% vagy a feletti nedvességtartalmú faszerkezeti elemek beszerzésére van mód. Az ilyen faanyagok esetében a vízben oldott favédő sók alkalmazása az elfogadott. A favédőszert a leg hatékonyabban és ellenőrzött körülmények között, áztató berendezés (3. kép) alkalmazásával ún. „nem nyomásos védőkezeléssel"lehet bejuttatni a faanyagba.

A MODERN ÁZTATÓ BERENDEZÉS

Alkalmazásának előnyei

1. A favédőszer oldat koncentrációja, amelyet a favédőszer gyártójának előírásai szerint kell beállítani, folyamatosan fenntartható. Ez az alapfeltétele annak, hogy mindig ugyanakkora mennyiségű szer szívódjon a faanyagba. Az állandó koncentráció mérőeszközzel folyamatosan ellenőrizhető, a bevitt favédőszer mennyiség garantálható.

2. Az áztató kádba behelyezett faanyag minden elemét a favédőszer oldat egyöntetűen eléri, a beszívódás minden felületen egyformán biztosított.

3. A favédőszer oldat a környezetbe nem kerül ki. Ezt a berendezés dupla fala, az áztatott faanyag lecsepegését lehetővé tevő automata működtetési mód, valamint az áztatókád túlfolyását megakadályozó biztonsági úszókapcsoló biztosítja.

4. Az üzemeltetést végző a rendelkezésre álló alkalmazottakkal egyszerűen tudja működtetni a berendezést a használat betanítása után. Egyéb kiegészítő gépi beruházásra nincs szükség.

Az áztatókád elhelyezése

Az áztató berendezéseket olyan helyen célszerű felállítani, ahol az építőipari faanyag koncentráltan megtalálható. Ilyen területek az építőipari faanyagot gyártó fűrészüzemek, faszerkezeteket gyártó ácsipari és faházgyártó üzemek, fakereskedelmi központok, építőipari faanyagokat forgalmazó vállalkozások.

A kádakat teherbíró és vízszintes vasalt betonalapra kell elhelyezni. Figyelembe kell venni a területen a kezelendő faanyag mozgatásához szükséges helyszükségletet.

Az áztató berendezés működtetése

A kezelendő fűrészáru rakatokat targoncával a hidraulikusan működtethető tartókeretre helyezés után egy szintén hidraulikusan működő leszorító karral rögzíteni kell (4. kép).

Foto10

Bild7Az áztató berendezések kézi és automata vezérléssel is működtethetők. Automata vezérlésnél az áztatási idő és az áztatási ciklus is beállítható (5. kép). A hatékonyság szempontjából legalább két ciklus beállítása indokolt. Az első ciklusban a faanyag visszanedvesítése történik, a favédőszer hatóanyag legnagyobb mennyisége a második ciklusban kerül a faanyagba.

 

Áztatási idő tekintetében fontos a fafaj ismerete. Az erdeifenyő könnyebben, a lucfenyő nehezebben visszanedvesíthető. A modern áztató berendezéseken az egyes munkaműveletek beállítása kijelző és funkciógombok együttes használatával végezhető el.

6-kepAz áztató berendezést ezt követően egy kapcsolótábla segítségével egyszerűen lehet működtetni (6. kép).

Az áztató berendezés, az áztató tartály feltöltéséhez alkalmazott favédőszer, illetve az ebből készült vízoldat, valamint az oldat koncentrációjának beállítása és folyamatos ellenőrzése együttesen egy modern, hatékony és környezetbarát faanyagvédelmi technológia. A kivitelezést végzők garantálni tudják, hogy a faanyagvédelmi védőkezelés a jogszabályi és a szakmai előírásoknak megfelelően a legnagyobb gondossággal készült.

IMG 8110kKimondható, hogy Magyarországon jelenleg rendelkezésre áll az a modern faanyagvédelmi technológia, amellyel a szerkezeti faanyagok több évtizedes tartóssága és ezzel a rendeltetésszerű használat lehetősége biztosított (7. kép).

 

További információk: Fadoktor Mérnöki Iroda Kft.
www.fadoktor-mi.hu

 

 

Szakirodalom
Németh László: Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban szakkönyv, 2003

 

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

Január 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Keresés

Banner-MAPASZ-120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

 

 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web