2017. november 25., szombat

EUGIC-2017-BUDAPEST

kep1Májusban mindkét szakmai kamara megalkotta és honlapján közzétette azokat a kiviteli tervdokumentációra vonatkozó szabályzatokat, amelyek elkészítését a 482/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet írta elő.

Mint ismeretes, az elmúlt év utolsó napjaiban látott napvilágot az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürok-ráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet, amely több vonatkozásban is újraszabályozta az építőipari kivitelezési tevékenységnek a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározott folyamatát. Ennek részeként hatályon kívül helyezte annak 1. számú mellékletét, amely a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szólt, és helyette azt írta elő, hogy „a kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg".

Ezen felhatalmazás alapján

  • a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) 2017. május 9-i Küldöttgyűlése elfogadta a „tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatát"; elérhető: https://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok.
  • a Magyar Építész Kamara (MÉK) 2017. május 19-i Küldöttgyűlése elfogadta a „kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei szabályzatát"; elérhető: http://mek.hu/index.php?id=44091.

RENDSZERBE FOGLALT KÖVETELMÉNYEK

kep2Ezzel a két köztestületi kamara eleget tett jogszabályi kötelezettségének, megalkotta az előírt szabályzatokat. Egyértelműen megállapítható, hogy igen nagy és szerteágazó munkát végeztek ez alatt a négy hónap alatt. Voltak 2014. évi és 2015. évi „előképei" ezeknek a szabályzatoknak, részben azokra építkezve rendszerbe foglalták a saját tervezési területükre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy ez a szakmai munka a köztestületek tevékenysége volt, amely a szakmai önkormányzatiság fontos megnyilvánulása. A két szabályzat elvileg összetartozik, és a két kamara munkamegosztásán alapul:

  • a MÉK szabályzata kizárólag az építészeti kiviteli terv-munkarészekre, illetve a „generáltervezőre" állapít meg szabályokat, ide nem értve belsőépítészeti és a tájépítészeti feladatokat, amelyekre külön szabályzat készül majd;
  • az MMK szabályzata az épületek tervezésének szakági munkarészeire, illetve az építmények tervezésére és bizonyos technológiai, speciális tervezési feladatokra vonatkozik, beleértve mind az építési engedélyezési tervdokumentációkra, mind a kiviteli tervdokumentációkra vonatkozó követelményeket.

ALAPELVEK

A két szabályzat összeállításának alapelvei hasonlóak: alapszolgáltatásokra és kiegészítő tervezési szolgáltatásokra vonatkozóan határoznak meg előírásokat (ezzel illeszkedve bizonyos tervezési szerződési, illetve díjszámítási kategóriáikhoz), ám a két szabályzat részletezettsége, terjedelme igen különböző: a MÉK előírásai 17 oldalt tesznek ki, az MMK által megfogalmazottak 331 oldal terjedelműek.

ELSŐ BENYOMÁSOK

Mind a két szabályzat hatályba lépett és nyilvánvaló, hogy idő kell a velük kapcsolatos tapasztalatok levonásához. Az elkészítésükbe fektetett komoly tervezés-szakmai munkát még nem tudjuk értékelni, ám első áttekintésük után már megállapítható:

  • az épületek, építmények műszaki tervezési folyamatának egységessége a két szabályzat érdemibb egymáshoz-kapcsolódását követelte volna meg; ma csak egy-két mondatnyi utalás lelhető fel a szövegükben, valós egymásra épülésük/ egymásra építésük még várat magára;
  • nemcsak terjedelmükben eltérőek, de a követelmények egzaktságában, szigorúságában sem „egyenszilárdságúak" az egyes kamarák előírásai, illetve az MMK szabályzatán belül is jelentős egyensúlytalanságok vannak az egyes szakterületek megfogalmazásai között;
  • nem kaptak bennük megfelelő teret azok a korszerű tervezési munkamódszerek, amelyek a mai követelmények miatt egyre inkább terek hódítanak: például a szerver alapú dokumentációkezelés, az épület- és építményinformációs modellezés (BIM), amelyek interdiszciplináris jellegük miatt a két kamara fokozott együttműködését igénylik,
  • hiányoznak belőlük azok a tervezési szabályozások, amelyek elsősorban a megvalósítás során követelik meg a mérnöki tervezési munkát: például a térbeli és időbeli organizációs tervdokumentáció, építéstechnológiai tervezés, emeléstechnológiai tervezés, egyéb speciális tervezési feladatok jelenleg kimaradtak ezekből a kötetekből.

kep3HOGYAN TOVÁBB?

Elismerve, hogy a kiviteli tervezés szabályozása terén jelentős mérföldkövet jelent mind a két kamara munkája, végezetül egy alapvető megjegyzést kell tennünk a két szabályzat elkészítésének munkamód-szerét illetően. Úgy véljük, hogy a kivitelezési tervdokumentáció a legkonkrétabb tervfajta, ami – lényegéből fakadóan – mindig megrendelésre készül, és amit a szóban forgó épület, építmény kivitelezéséhez fel fognak használni; ebből következően a „mit tartalmazzon a tervdokumentáció?" kérdésre annak

  • a megrendelője, azaz az építtető, beruházó,
  • a készítője, azaz a tervező, szaktervezők és
  • a felhasználója, a kivitelező

együttesen tud választ adni, hiszen együtt rendelkeznek mindazon információval és tudással, tapasztalattal, amelyeknek a tervekben testet kell öltenie a megvalósíthatóság céljából is.

Sajnos az idei év első négy-öt hónapjában a kiviteli tervdokumentációk formai és tartalmi követelményeinek meghatározásáról folytatott munka lényegében csakis a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara berkein belül zajlott, abba sem a megrendelői, sem a kivitelezői partnerek, illetve szakmai szervezeteik nem tudtak érdemben belekapcsolódni.

Nyilvánvalóan az ezen a téren a legkomolyabb praxissal rendelkező tervezői köztestületeknek kellett a szóban forgó szabályzatok első változatát megalkotni, ám a véleményünk változatlan: a „mit tartalmazzon a kiviteli tervdokumentáció?" kérdés a megrendelő, a tervező és a kivitelező közös válaszát kívánja. Ezt az együttes feleletet a tervezőket képviselő szervezetek és az építtetői és kivitelezői partnerszervezetek közösen tudják megadni. A kezdeti időszak első tapasztalatai után nem kerülhető meg ezeknek a kamarai szabályzatoknak a szakmaközi vitája, amely révén ezek a most elfogadott rendelkezések be tudják tölteni a valódi szerepüket, és igazi konszenzuson alapuló szakmai követelményekké válnak.

 

Wéber László

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

November 2017
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Keresés

Banner-MAPASZ-120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

 

 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web