Nemcsak a tervező, de a kivitelező is felelősséggel tartozik a beépítési megoldások szakszerűségéért, a jogszabályoknak való megfeleléséért!

Általánosságban elmondható, hogy a tervezési és kivitelezési hibák nagy része visszavezethető arra, hogy nem megfelelő a szakma szabályainak, a vonatkozó előírásoknak és az új építési anyagoknak az ismerete. Sok kivitelező emlékezetből, megszokásból dolgozik, pedig a folyamatosan változó előírások és építési megoldások okán a szakmát állandóan tanulni kellene, amihez mai viszonylatban az internet nagyon nagy segítséget nyújthat.

TERVEZÉSI SEGÉDLETEK

A magastetők tervezését, kivitelezését számos ÉMSZ irányelv segíti. A teljesség igénye nélkül pár kiadvány:

• Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai,
• Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai
• Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei
• Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei

Új építés esetén ritkábban lehet találkozni kivitelezési szintű tervvel (csak nagyobb épületek esetében), családi házaknál inkább az engedélyezési terv áll csak rendelkezésre, sok esetben statikai méretezés nélkül. Meglévő épületek felújításánál gyakorlatilag nem lehet tervvel találkozni, a kivitelezőn van a teljes felelősség, hogy felismerje, mikor kell az elvégzendő munkához a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében kivitelezési dokumentációval rendelkeznie, s hogy anélkül a munkát ne kezdje meg. Csomóponti tervek pedig olyan ritkák, mint a fehér holló.

A tetőterekbe betervezhető, beépíthető anyagokra vonatkozóan a konkrét előírásokat a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról tartalmazza, melynek előírásait nemcsak új épületek esetében, hanem a meglévő épületeknél átalakításuk körében, mértékében kötelező alkalmazni, függetlenül attól, hogy építési engedélyhez kötött tevékenységet végzünk-e vagy sem.

MIRE FIGYELJÜNK A TERVEZÉS SORÁN?

A tetőterek beépítése, tervezése, átalakítása során több előírás egyidejű betartását kell figyelembe venni. Első lépésben meg kell határoznunk az épület kockázati osztály besorolását és szintszámát. Fontos hangsúlyozni, hogy az új OTSZ szerint minden funkcióval, használattal rendelkező tetőtér építményszintnek számít, és ez befolyásolja az építmény kockázati osztály besorolását. Nem kell beépítettnek lennie, elég ha tárolóként vagy gépészeti helyiségként használják.

Energetikai szempontból az alkalmazott szerkezetnek hőtechnikai szempontból meg kell felelnie a 7/20016 TNM rendelet előírásainak. A méretezésre különösen oda kell figyelni, ha pályázat keretében valósul meg a felújítás.

Méretezni szükséges a szerkezetet statikai, páratechnikai szempontból, és ha előírás vagy megrendelői igény van rá, akusztikai szempontból is.

FOGALMAK TISZTÁZÁSA

Ha a tetőtereket vizsgáljuk, az alábbi fogalmakat kell ismernünk, hogy tudjuk, milyen szerkezetekről beszélünk az adott létesítménynél.

Tetőtér (padlás) (OTÉK): az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.

Tetőtér-beépítés (OTÉK): tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Emeletközi födém (OTSZ): építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is.

A fogalommeghatározás helyes értelmezése nagyon fontos, hogy tudjuk, az új OTSZ-ben mi a követelmény az épület kockázatiosztály-besorolásától függően, ami lehet NAK, AK, KK, MK kockázati osztályú.

Követelménnyel találkozhatunk az OTSZ-ben tetőfedésre, alkalmazható hőszigetelésre és tetőfödém térelhatároló szerkezetre, padlásfödémre vonatkozóan, de tudnunk kell, mikor kötelező villámvédelmi rendszert létesíteni vagy tűzvédelmi célú gátat kialakítani, melyre nem csak az OTSZ-ben, hanem a hozzá kapcsolódó tűzvédelmi irányelvekben is találhatunk alkalmazandó műszaki megoldásokat, ajánlásokat.

HŐSZIGETELŐ ANYAGOK A TETŐTÉRBEN

A kivitelezők, megrendelők nem is gondolnak arra, milyen hőszigetelő anyagok alkalmazhatók a tetőterekben. Ez függ a fedés anyagától és az építményünk kockázati osztály besorolásától.

Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése

1.  NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén A1-E tűzvédelmi osztályú,
2.  NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében A1-D tűzvédelmi osztályú,
3.  AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C tűzvédelmi osztályú és
4.  KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen.

A hőszigetelő anyagokra vonatkozó előírás mellett a szerkezetnek ki kell elégítenie a térelhatároló szerkezetre vonatkozó előírásokat is, a magastetők térelhatároló szerkezeteire a hazai jogszabályoknak is megfelelő vizsgálatok alapján a tűzállósági teljesítményt jellemző adatokkal A1, A2 tűzvédelmi osztályban a gipszkartonos cégek rendelkeznek általában A2-EI15 vagy A2-REI15 tartománytól A2-EI30 vagy A2-REI30 tartományig. Ezeknél a vizsgálatoknál A1 tűzvédelmi osztályú szigetelések kerülnek felhasználásra.

TŰZVÉDELMI TELJESÍTMÉNY

A tetőtér-beépítéseknél a tetőfödém térelhatároló szerkezete tűzvédelmi teljesítményének biztosítására szolgáló műszaki megoldásoknál kiemelten fontos, hogy kellően alaposan olvassa át a tervező a minősítésekben foglaltakat. A tűzállósági teljesítményt és a tűzvédelmi osztályt jelentősen befolyásolja, hogy a burkolatot fa vagy fém tartóvázon alakították-e ki. Fa tartóváz esetén a tűzvédelmi osztály B, míg fém tartószerkezet esetén A2 lehet. Az alkalmazott hőszigetelés a gipszkarton mögött csak nem éghető üveg- vagy kőzetgyapot szigetelés lehet, melyet a szarufák belső síkja előtt is minimum 10 cm vastagságban kell elhelyezni.

Ezt a tervezési paramétert a tervezők hajlamosak figyelmen kívül hagyni, mivel a belső térből hasznos területet vesz el, viszont kisebb vastagság mellett meg a tűzállósági teljesítmény nem lesz igazolható. Különösen kritikus rész a tetőtéri ablakok környezetének a kialakítása, mivel ott már olyan mértékben elvékonyodik a szigetelés, ami a tűzvédelmi problémákon túl hő- és páratechnikai problémákat is felvet.

Körültekintően fel kell hívni a kivitelezők figyelmét arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, a mai kor elvárásaihoz igazodva, kellő gondossággal alakítsák ki ezeket a csomópontokat a gyártók ajánlásainak megfelelően.

TŰZÁLLÓSÁGI TELJESÍTMÉNY UTÓLAGOS NÖVELÉSE

A szárazépítés lehetőséget biztosít a fa szerkezetek (oszlopok, gerendák) tűzállósági teljesítményének utólagos növelésére tűzvédő burkolattal. Mivel ebben az esetben tűzállóságot növelő burkolat készül, a kivitelezőnek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie, míg a tetőfödém térelhatároló szerkezetének burkolásához erre nincs szükség.

A kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek az ellenőrzések során nemcsak a szerkezet megfelelőségének igazolására kell figyelmet fordítaniuk, hanem a kivitelezési nyilatkozatok és szükség esetén a szakvizsga bizonyítványok igazolását is csatolniuk kell az elektronikus építési naplóhoz.

A szárazépítési technológiával megépülő épületszerkezeteket a gyártók egy építési készletként minősítik, és ennek megfelelően állítanak ki róla teljesítménynyilatkozatot.

Ezeknél a rendszereknél is igaz, hogy kizárólag a minősítésben foglalt elemekből épülhet meg a szerkezet, és ezek az elemek nem kiválthatók. Teljesítménynyilatkozatot a gyártó a kivitelező kérésére a konkrét projektre és szerkezetre vonatkozóan tud kiállítani, tervezéshez nem.

Amennyiben a tervezőnek szüksége lenne teljesítménynyilatkozatra, akkor számára a gyártó által csak előzetes (elvárt) teljesítményről adható ki nyilatkozat. Az elvárt teljesítményre vonatkozó nyilatkozat nem helyettesítheti a konkrét kivitelezett szerkezetre kiállított gyártói teljesítménynyilatkozatot.

Ezt a nyilatkozatot a munkára szerződött kivitelezőnek kell az elektronikus építési naplóba feltölteni.

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.