Az építőipar az elmúlt időszakban egyre nagyobb lendületet vett Magyarországon, az egyetlen, ami a tartós növekedést megakadályozhatja, az ágazatban tapasztalható súlyos szakemberhiány. Az újHÁZ Centrum szakértői szerint ennek érdekében szemléletváltásra van szükség: fel kell ismerni, hogy a bérek emelésén kívül a szakemberek számára jobb munkakörülményeket kell nyújtani, biztos alapokon nyugvó gyakorlati oktatásra és a szakmunka megbecsülésére van szükség.

Megismertetni a fiatalokkal a kétkezi munkát

Egyes statisztikai adatok szerint jelenleg mintegy 20-30 ezer szakember hiányzik az építőiparból. Logikus lenne ezt a hatalmas munkaerőigényt a szakiskolát elvégző fiatalokkal kielégíteni, azonban a tapasztalat szerint eszük ágában sincs hosszú távon az ágazatban elhelyezkedni, jelentős részük ugyanis már a szakvizsga letételét követően pályát vált. Ennek az oka kettős: egyrészről a szakmák az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszítettek presztízs-értékükből, másrészről pedig a jelenlegi szakképzési rendszer nem alkalmas a gyakorlati tudás átadására.

A GKI konjunktúraindexe és ezen belül üzleti bizalmi indexe a felmérések több mint húsz-éves története során még soha nem volt olyan magasan, mint most júliusban. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett vizsgálat szerint a fogyasztói várakozások viszont kissé romlottak júniushoz képest, bár így is határozott derűlátást tükröznek.

Júliusban az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások is történelmi csúcsukra jutottak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa viszont kissé csökkent júniushoz képest, bár továbbra is markáns. Az iparban jobb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek - valamint a készleteknek a megítélése. Egyedül a termelési várakozások gyengültek. Az építőiparban júniushoz képest a magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak, sokat javult például a rendelésállományról alkotott vélemény. Ugyanakkor az előző háromhavi termelés minősítése érdemben romlott.

Az egyes építőanyag szegmensek 2017. első félévi teljesítménye és piaci tapasztalatok: stabil forgalombővülés mentén a beruházók egyre inkább figyelembe veszik a várható üzemeltetési költségeket is.

Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint a beruházók egyre tudatosabban választanak terméket és egyre inkább figyelembe veszik az épület várható üzemeltetési költségeit - ez különösen falazatok, homlokzati hőszigetelések, és az épületgépészeti megoldások terén tapasztalható.

A Messe Stuttgart jelentős segítséget kap koncepcionális és szakmai támogatóktól, számos szervezettől és szövetségtől a 2018. február 27. és március 3. között megrendezésre kerülő R+T kiállítás szervezéséhez. Ennek köszönhetően a látogatók a kiváló minőségű kísérő programokon keresztül is egyértelmű hozzáadott értéket kapnak.

Ajtók és Kapuk Fóruma

A vásár elválaszthatatlan része az Ajtók és Kapuk Fóruma, amelyet az új Paul Horn Csarnokban (Hall 10) rendeznek 2018-ban. A BVT (National Federation of Door and Gate Manufacturers – Ajtó- és Kapugyártók Nemzeti Szövetsége), a BAS.T (German Drive and Control Engeneering Association, Doors and Gates Division – Német Vezetés- és Vezérléstechnikai Egyesület, Ajtók és Kapuk Divízió) valamint az ift Rosenheim szakemberei rövid bemutatók és kerekasztal beszélgetéseken keresztül foglalkoznak az ipar jelenlegi kihívásaival és fejlesztéseivel.

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint az energiahatékonysági célok emelése EU- és tagállami szinten is pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár. Sőt, minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.

Egy új elemzés látott napvilágot 2017 júliusában, mely az Európai Bizottság Energia Főigazgatóságának megbízásából készült és az energiahatékonysági szakpolitikák pozitív és negatív hatásait elemzi, számszerűsíti. Különösen azt vizsgálja, milyen hatással jár a 27 százalékos energiahatékonysági cél 30 százalékra, vagy annál akár magasabbra emelése. Mérleget von makrogazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból összeurópai szinten, de esetenként arra is kísérletet tesz, hogy tagállami szinten elemezze a megemelt energiahatékonysági célok hatását.