Budapesten tavaly mintegy 1300 új társasházi lakás épült, míg első tulajdonosát nagyjából 1500 ingatlan találta meg – áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzésében. Az új kínálatot meghaladó kereslet következtében tavaly ismét csökkent az eladatlan lakáskészlet a fővárosban, a vevők érdeklődését pedig tovább élénkítheti, hogy a beruházók vonzó akciókkal és kedvező kondíciókkal próbálják előmozdítani az értékesítést.

Az idén a tervek szerint már 1800 lakás átadását tervezik a beruházók. Pozitív fejlemény, hogy a leállt beruházások mellett 2012-ben számos új startolt, illetve több, évek óta befejezetlen építkezés is újraindult. A piaci kilábalás mindazonáltal hosszúnak ígérkezik. 

A közel 400, értékesítés alatt álló budapesti lakásprojekt adatainak elemzéséből kiderül, hogy a 2012-ben átadott projektek mérete átlagosan 12 lakásos volt. Mindez azt jelenti, hogy a válság berobbanását megelőzően jellemző óriásprojektek – 2008-ban 55 lakás volt a beruházásonkénti átlag – helyett a kisebb nagyságú beruházások voltak jellemzőek a fővárosban.

 A tavaly átadott 111 beruházásból a legtöbb, szám szerint 17 a XI. kerületben épült meg, amit a XIV. kerület 15-tel, a III. és a XXII. pedig 10-10, átlagosan csak néhány lakásos projekttel követ. A megépülő lakásszámban már Zuglóé az elsőség 370-nel, s ezen kívül már csak a XI. kerületben adtak át három számjegyű, 230 lakást. Ezt követően viszont már szoros a mezőny: 90 és 100 lakás között épült a XIII., III., VI. és XXI. kerületekben. Az I. és VIII. kerület ugyanakkor tavaly nem mozgatta meg a beruházók fantáziáját; itt nem adtak át új társasházat.

„Adatbázisunkban 2013-as átadással jelenleg 1800 lakást látunk, ugyanakkor valószínűleg ennél alacsonyabb lesz az év végéig ténylegesen átadott lakások száma, kiindulva tapasztalataikból, miszerint az év eleji tervek egyre nagyobb hányada – tavaly például 30 százaléka – tolódik át a következő évre, vagy áll le akár építés közben is. A 2014-es átadásra jelenleg tervbe vett 650 lakás végső száma pedig jelentősen változhat még addig" – ad becslést a jövőről Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

„Sajnos továbbra is előfordul, hogy a nem megfelelő értékesítési mutatók, vagy – gyakran ezzel összefüggésben – a beruházó pénzügyi nehézségei miatt menet közben áll le egy-egy beruházás. Az elmúlt fél évben több kisebb mellett négy, 50-150 lakás közötti projekt értékesítését szakították meg a végső építési fázisokban, egyet-egyet a VII., VIII., XIII. és XIV. kerületekben. Szerencsére tavaly már ennek az ellenkezőjére is akadt több példa, azaz hogy akár már évek óta befejezetlen építkezés és értékesítés – rendszerint vagy a finanszírozó bank, vagy egy új beruházó által – újrainduljon; legújabban például a VIII. és XI. kerületben történt ilyen" – teszi hozzá az elemző.

Budapesten tavaly 1500 újépítésű lakást értékesítettek; a kereslet térbeliségét vizsgálva nem volt látványos átrendeződés a kerületek között. 2012-ben a XIII. és XI. kerületek voltak a favoritok, egyenként 300-300 új lakás értékesítésével. A IX. kerület újra éledezik, több nagyobb projekt startolt az elmúlt két évben, és itt adták el a harmadik legtöbb – 200 – lakást. Ezt a XIV. kerület követi 150 lakással. Említést még a VIII., III., XXI. és X. kerületek érdemelnek 50 feletti eladási számmal. Maximum csak tucatnyi új lakást lehetett ugyanakkor tavaly eladni az V., XIX., XXIII., I. és XVII. kerületekben.

Pozitívum, hogy az új kínálatot meghaladó értékesítés üdvös következményeként az eladatlan lakáskészlet fokozatosan csökken a fővárosban. „Idén január végén 2600 már átadott, de még eladatlan lakást számoltunk össze Budapesten. Ez a szám három éve még 3800 volt. Érdekes, hogy ezek között van már tíz éve megépült társasházi ingatlan is (a XII. kerületben). Területi bontásban 400 feletti az eladatlan lakáskészlet a XI. kerületben, 300 feletti a XIII. és III. kerületben, 200 feletti pedig a XIV. kerületben. A legkevesebb, 20 alatti azonnal költözhető lakás közül ugyanakkor a XVI., I., XII. és XXIII. kerületekben válogathatunk. A már átadottakon kívül mintegy 1300 eladatlan lakás van jelenleg épülő beruházásban. Tehát ha valaki most keres új társasházi lakást a fővárosban, az nagyjából 3900 ingatlan közül választhat" – összegez Valkó Dávid.

Az újlakás-vásárlás a vevők részére most igazi sikerélményt hozhat. A lelassult értékesítés előmozdítása érdekében ugyanis a beruházók már jó ideje különböző ötletekkel próbálják a potenciális vevők érdeklődését felkelteni. Előszeretettel élnek például a bérlet lehetőségével.

Ilyenkor vagy fix, egy-két éves időtartamra adják bérbe a lakásokat, s a bérlő azt később kedvező kondíciókkal megvásárolhatja, vagy az eladatlan lakások akár bérelt állapotban is megvehetők. Az akár milliós nagyságrendű – vagy százalékban mérve kétszámjegyű – egyedi akciók mellett az árérzékeny vevőket célozza az a terjedő szokás, hogy a lakások szerkezetkészen is megvásárolhatók külön árlista alapján, s a vevő vagy a beruházóval, vagy saját maga választotta céggel végezteti el a burkolási, festési munkálatokat, és szerzi be a szanitereket, beépített bútorzatot. A lényeg az egyedi igények kiszolgálása mellett a vásárláskor fizetendő minél alacsonyabb ár.

A kínálat árban nagyon változatos. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint, a legolcsóbb 2012-es átadású lakásokat Pest peremi kerületeiben kell keresni. 230 ezer forint alatti az átlagos kínálati négyzetméterár a XX., XXI. és XXIII. kerületekben, s 300 ezer alatti a limit a X., XV., XVII., XVIII. és XIX. kerületekben. 3-400 ezer forint/négyzetméter között leginkább a IV., XIII., XIV., XVI. és XXII. kerületekben érdemes keresgélni. A III., VIII., IX. és XI. kerületekben már négyessel kezdődik az átlagos fajlagos ár. Másik végletként, a II., V. és XII. kerület kis társasházi, vagy tetőtér-projektjei viszont gyakran már a 6-800 ezer, sőt, luxus társasházaknál akár egymillió forintos fajlagos árakat ostromolják. Fontos ismét megjegyezni, hogy a hirdetett árakból manapság nagy eséllyel lehet engedményeket elérni.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a makroszintű adatok árnyalják a szektor kilátásairól alkotott képet. Ez persze összeurópai jelenség, mutatja ezt, hogy az Eurostat adatai szerint 2011-ben az EU 27-ek átlagában a kiadott lakásépítési engedélyek száma nem érte el a 2005-ös érték 60 százalékát (jellemzően azok az országok szerepelnek rosszul, amelyeket a leginkább kihívások elé állított a feszített világgazdasági környezet). Ami a magyar adatokat illeti, a KSH 2012. első három negyedéves statisztikája szerint országosan 12, Budapesten 15 százalékkal csökkent a kiadott építési engedélyek száma 2011 hasonló időszakához képest.

Forrás: OTP