Előzzük meg a baleseteket!

7623

Egy újabb szomorú tragédia kell, hogy ráébressze a kivitelező cégeket a leesés elleni védelem fontosságára. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a balesetek megelőzésében.

A magasépítés területén a leesés és beesés veszélyes munkaterületeken történő munkavégzés jelenti a legsúlyosabb veszélyeztetést. 2018. I–III. negyedévben a súlyos jogsértések között jellemző volt, hogy:

  • A mélyépítési, közműépítési földmunkáknál sok esetben elmaradt a munkagödrök illetve a munkaárkok dúcolása.
  • A szakadólap megterhelése a kitermelt földdel, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett haladt, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét.
  • Változatlanul problémát jelentett a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya.
  • Az építőiparban a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelmül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.

Az építőiparban a leesés, beesés veszélye, valamint a tárgyak esése elleni védelemre vonatkozó előírásokat a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, valamint a vonatkozó munkavédelmi tárgyú szabványok tartalmazzák.

MAGASBÓL LEESÉS

A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal, vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.

Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelőplató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.

A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni.

A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló(1. ábra), illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 ×10 cm-t nem haladhatja meg.

Védőkorlátos, vagy ezzel egyenértékű védelmet kell biztosítani:

  • azokban az esetekben, amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t;
  • ha a munkahely vagy a közlekedési út, víz, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll;
  • födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor vagy építésekor;
  • a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon;
  • lapos és alacsony hajlású (20° alatti) tetők esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétől 2 m-nél távolabb van, a kétméteres határvonalra elegendő jelzőkorlát is;
  • 20°-ot meghaladó hajlásszögű tetőn végzett munkák esetén – ha védőkorlátot alkalmaznak – a védőkorlátot(2.-3. ábra) úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az megakadályozza a ráeső tárgyak és személyek lezuhanását.

A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt(4. ábra) kell alkalmazni.

FÖLDMUNKÁK, BEESÉS VESZÉLYE

A földmunkáknál a dúcolás elmaradása vagy a nem megfelelő dúcolás, és a rézsűk megtámasztásának, a földfal leomlások megelőzésének hiánya jelenti a legtöbb veszélyt az ott dolgozókra.

Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m- t meghaladó mélységnél védőkorlátot kell létesíteni.

Vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m- t meghaladó mélységnél védőkorlátot, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell létesíteni.

Anyagkitermelésnél, aknában, föld alatt vagy alagútban végzett munka esetén a következők szerint kell a megfelelő biztonsági intézkedéseket megtenni:

  • alkalmas dúcolások vagy megtámasztások használatával;
  • a személyek leesésével, anyagok vagy tárgyak lezuhanásával vagy a víz betörésével járó veszélyek megelőzésével;
  • valamennyi munkahelyen a megfelelő szellőztetési rendszer, és ezáltal olyan belélegezhető levegő biztosításával, amely nem káros vagy veszélyes az egészségre;
  • annak lehetővé tételével, hogy a munkavállaló tűz kialakulásakor, vagy vízbe, illetve más anyagba történő beesésekor biztonságos helyre kimenthető legyen.

A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve.
Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A talajt alávágással kiemelni nem szabad, és meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba.

A dúcolás(1.-2. kép) mögött képződött üregeket vagy kagylósodást kitöltéssel meg kell szüntetni. A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban legalább 0,5 méterenként a dúcolással követni kell.

Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig elmozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet, ezt meghaladó méret esetén lépcsővel kell megoldani(5. ábra). Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni.

A dúcokon átjárni, azokat munkaállásként és anyagtárolásra használni nem szabad. A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthetők össze.

Munkagödörnél (munkaároknál) legalább 200 méterenként, illetve az épületek és egyéb ingatlanok bejáratai előtt építési átjárókat kell létesíteni. Az átjárók szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 m, kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,00 m. Ha az átjáró szintje alatt 1 méternél nagyobb mélység van, akkor az átjárót védőkorláttal kell ellátni(6. ábra)

A kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ettől eltérni abban az esetben szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik, és a tervező az alkalmazott technológia és csőátmérő figyelembevételével a tervekben írja elő a biztonságos munkavégzés feltételeit.

A meglévő építmények mellé kerülő falak alapozásánál – amennyiben az új létesítmény földmunkájának, illetve alapozásának legalsó szintje mélyebb, mint a meglevő fal alapozási szintje – a meglévő falat és a hozzá csatlakozó födémeket méretezett dúcolással alá kell támasztani az alapozás tervezett kiegészítéséig.

EGYÉB, BEOMLÁS ELLENI VÉDELMEK

Nem kell dúcolást alkalmazni azokban az esetekben, amikor a beomlás ellen az alábbi módokon védekeznek e munkagödröknél(3-5. kép):
• szabályos rézsű kialakításával,
• munkagödör falának szádfallal történő megtámasztásával,
• munkagödör falának vasbeton támfallal történő megtámasztásával,
• munkagödör falának lőttbetonos biztosításával,
• egyéb munkagödör fal megtámasztással,

TÁRGYAK ESÉSE

A kivitelezési munkák során sokszor akaratlanul is előfordul, hogy tárgyak esnek ki kisebb vagy nagyobb magasságokból. Az ezek elleni védekezésre több megoldást ismerünk, ezek a következők:

Szabványos lábdeszka alkalmazása építési állványokon, védőkorlátokon. A lábdeszka – ha az közvetlenül a munkaszintre van telepítve – elsősorban a tárgyak esése elleni védelmet szolgálja.

Az autópályák, közlekedési utak feletti hidak karbantartásakor, javításakor megszokott gyakorlat, hogy a tárgyak elleni leesés megakadályozására a szabályos védőkorlátot OSB lapokból készített lefedéssel látják el, abban az esetben, ha a közúti forgalom nincs elterelve a híd alól.

A gyalogos és gépjármű forgalom közelében telepített építési állványoknál szintén kialakult az a gyakorlat, hogy a tárgyak esése elleni védelemre az építési állványt hálóval látják el a gyalogos és közúti forgalom felőli oldalon.

A magasépítésnél mind az épülő épületeknél, mind a lakott lakóházak felújításánál alkalmazzák a megfelelő teherbírású védőtetőket, az épületek ki- és bejáratainál. Ugyanezt a megoldást találjuk olyan építkezéseknél, ahol az épülő vagy felújítandó épület zártsoros rendszerben (egymás melletti épületek) helyezkedik el, a lakók, illetve a szomszédos épületeket használók tárgyak esése elleni védelmére. A védőtető mint tárgyak esése elleni védelem megjelenik például egy lakott épület udvarában is emeletráépítési munkálatok végzésekor, amikor a lakók az udvari lakásokban laknak, és ezért más módon nem lehet a védelmet biztosítani.

A személyek és a tárgyak esése elleni védelemre szükség van födémáttörések esetén is, minden olyan esetben, amikor nincs kiépítve a födémáttörés teljes lefedése. Ebben az esetben például, ha az a födémáttörés egy gépészeti akna, a legjobb védelem az, ha a teljes födémáttörés le van fedve egy olyan fixen beépített vaslappal, amelyen a leendő csövek átvezetésére szolgáló furatok előre ki vannak alakítva, és amíg a csövek véglegesen nincsenek a födémek között átvezetve, addig az akna fémlapja egy OSB lappal vagy zsalutábladarabbal le van fedve.

Ha a födémáttörés nincs az előzőekben említett két módon tárgyak esése elleni védelemmel ellátva, abban az esetben háromsoros védőkorláttal kell a leesés és a tárgyak esése elleni védelmet biztosítani.

Végezetül: a homlokzaton végzett munkáknál, amikor a gyalogos forgalmat nem lehet a túloldalra terelni, megfelelő védelmet nyújtó védőtetővel ellátott gyalogos közlekedőt kell telepíteni, mely legalább a homlokzati oldalán el van látva teljes oldalfalzárással.

Somogyi Gyula
munkabiztonsági szakértő

ÜZENET KÜLDÉSE

Kérjük, írja be hozzászólását!
Kérjük, adja meg nevét