2019. február 19., kedd

 

 

feketen-foglalkoztatottak -agazati-megoszlasA munkaügyi ellenőrzések 22 %-át az építőiparban tartották 2018. I-III. negyedévében (2.902 db). A munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok 2.349 db intézkedést, valamint 1.130 db munkaügyi bírságot vontak maguk után 164.665.000 Ft összegben. Az ágazatot érintően 212 db munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot hozott a hatóság. 7.087 munkavállalóból 4.870 főt érintett valamilyen munkaügyi szabálytalanság. Az ágazatban 2.858 munkavállalót foglalkoztattak feketén, így az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva itt volt a legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás.

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállalóhoz viszonyítva az építőiparban növekedett a feketén foglalkoztatottak aránya az elmúlt évhez képest (36 %-ról [3 492 fő] 38 %-ra [2 858 fő]). A kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve stagnálás tapasztalható (40,25 %-ról 40,33 %-ra változott), mely adat azért is különösen negatív, mert tavaly az első háromnegyedévben különösen magas volt a feketefoglalkoztatás aránya. Az építőipari vállalkozások felelősek a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – így jelenleg is - a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért.

epip-ellenorzessel-feketefoglalkoztatas

Az ágazatban a feketefoglalkoztatás a legtipikusabb szabálytalanság, e miatt adták ki a legtöbb intézkedést és a legmarkánsabb munkavállalói érintettség volt tapasztalható mind az építőipart érintő egyéb jogsértésekhez, mind a többi ágazat feketefoglalkoztatási adataihoz mérten.

A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl.: színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) itt nem jellemzők.

A másik leggyakoribb szabálytalanság, hogy munkaidő-nyilvántartást nem vezetnek, azok nincsenek a munkavégzés helyén, mely kis részben az ágazat sajátosságából adódó mobil munkavégzési helyekre vezethető vissza, másik részről pedig a feketefoglalkoztatás következménye.

epip-ellenorzessel-erintett munkavallalok-szamaAz építőiparban folytatott ellenőrzések során segítséget jelent a szabálytalan foglalkoztatás feltárásában az elektronikus építési naplók elterjedése, mivel azok a létszámadatokat, valamint a munka megkezdésének és befejezésének időpontját is tartalmazzák. A generálkivitelezők által vezetett pontos, naprakész és minden részletre kiterjedő nyilvántartások nem csak a munkaügyi ellenőrzést könnyítik meg, hanem preventív szereppel is bírnak, megszűrik a bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatókat, és a hamis, vagy kettős nyilvántartás vezetésétől is elveszik az alvállalkozók kedvét.

Ennek ellenére a munkáltatók ellenőrzése az építőiparban továbbra is hosszadalmas ügyintézést igényel az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt.

Az építéskivitelezési munkaterületeken változatlanul komoly ellenőrzési feladatokat jelent a foglalkoztató kilétének megállapítása.

A megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli (legalábbis a tapasztalatok ezt mutatták), hogy a munkaterületen munkát végző munkavállalók kinek az alkalmazásában állnak és a foglalkoztatásuk bejelentése megtörtént-e.

Az építőiparban a fővállalkozó – alvállalkozó – további alvállalkozók láncolataiból következően a sor végén vannak azok a kisebb vállalkozások, munkáltatók, amelyek a nehezebb, kétkezi, tényleges fizikai munkákat végzik el. Ezek a munkáltatók – elmondásuk szerint – szinte „rá vannak kényszerülve" arra, hogy szabálytalanul foglalkoztassanak munkaerőt, mivel a sor végére érve már kevés pénz jut a vállalkozásnak az elvégzendő munkáért.

Példa: Baranya megyében 2018. augusztusban egy bontási-átalakítási munkaterületen - anonim bejelentés alapján - a munkavédelmi szakterülettel közös ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés során 8 munkavállalót találtak munkavégzés közben. A munkavállalók elmondták, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végeznek munkát, szóbeli megállapodás alapján, segédmunkás munkakörben egy Kft. részére. A társaság képviselőjét több alkalommal nyilatkozattételre, valamint munkaügyi iratok becsatolására hívta fel a hatóság, azonban nyilatkozattételi jogával a munkáltató nem élt, iratokat nem csatolt be. A munkaügyi adatbázisok nyilvántartásai alapján megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés napjára a munkavégzés közben talált munkavállalók vonatkozásában a munkáltató a jogviszony bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget. A fenti társaság vonatkozásában 2018. évben azonos szabálytalanság elkövetése miatt a hatóság már korábban is munkaügyi bírságot szabott ki, így a feltárt szabálytalan foglalkoztatás miatt ismételt bírság kiszabására kerül sor.

 

 

Forrás: ÉVOSZ/KSH

 

 

Eseménynaptár

Február 2019
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3

Keresés

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web