2019. április 24., szerda

 

measzlogo fb2018-ban az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac: a legnagyobb bővülés a szerkezetépítő és szálas hőszigetelő anyagokterén volt megfigyelhető. A hazai építőanyag gyártóknál az égetett tégla termékek volumene 15-20%-kal, a fehér falazati anyagok 40%-kal, a szálas hőszigetelőkpedig 25-30%-kal bővültek. Mindez összefügg az újlakás-építési projektek felpörgetésével, valamint a jelentősebb ipari beruházások elindításával.

Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is jelentős szeletet fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékében, és nagyban meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.

A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában. A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a csok keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.

2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20% közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10% közötti mértékben korrigálniuk áraikat.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.

A csok részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához, és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, ezáltal a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.

Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkákra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy a munkálatok folytatódhassanak.

A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20%-kal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében, és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik. Továbbá, a cafeteria lehetőségek megszűnése miatt számos gyártó a bérbe helyezi át a korábbi összeget.

E mellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási - fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában.

A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15%-kal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly.

E három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10% közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson. Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.

VÁRAKOZÁSOK 2019-RE ÉS TRENDEK

*A MÉASZ szerint a lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.
E területet erősen ösztönözné az is, ha Magyarország CO2-kvótájának értékesítéséből befolyó bevételek a lakossági épületenergetikai piacra kerülhetnének, így járulva hozzá a lakhatási minőség növeléséhez, az energiaszámlák csökkentéséhez.

A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari-intézményi beruházások alakulása határozza meg.

  • Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó,lassuló növekedés várható.
  • Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.
  • A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában*.

A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye 2018-ban:

  • Az év egészét tekintve, a szerkezetépítő anyagok iránti erős kereslet meghatározta a 2018-as évet.
    • Az égetett tégla termékeknél éves szinten mintegy 15% növekedést ért el a gyártás 2017-hez képest, míg az égetett kerámia tetőcserepekből 12-13%-kal fogyott több. Novemberben és decemberben kisebb visszaesés történt, amely összefügg a technológiai sorrenddel és az időjárással.
    • A fehér falazati anyagok az év egészében igen jelentős, 40%-os volumen bővülést értek el.
    A szerkezetépítés terén jelentős a kivitelezői kapacitáshiány, különösen a tetőfedésben, ahol 2019 végéig, sőt, 2020 első negyedévéig be vannak táblázva a szakemberek. A gyártók rövid átfutással ki tudják elégíteni az igényeket, ebben közrejátszott az 5%-os lakásáfa a meghatározott feltételek mentén történő kitolása 2023-ig.
  • Az építőkémiai termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) terén éves szinten és összességében 15-20%-os volumen bővülést érzékeltek a gyártók, a hidegburkolás valamint a melegburkolásanyagaiés segédanyagai iránt az év nagy részében erős volt a kereslet.
  • A homlokzati nyílászárók piacán az év egészében, bázis alapon 12-15% növekedés realizálódott, vagyis az év vége felé felfutottak a kiszállítások. A rendelés és előlegfizetés nyomán a kiszállítási idő a korábbi 6-9 héttel szemben a harmadik negyedévtől 4-5 hétre csökkent (raktárra termelés nincsen) és ugyanez várható 2019-ben is.
    Az év során 10-12% áremelkedésre került sor, amelynek nagy részét a munkabérek emelése és egyes alapanyagok áremelkedése tette ki.
    A vásárlók 60-70%-ban 1Wk/m2 K értékű, magas hőszigetelő képességű ablakokat keresnek, azonban gyártói visszajelzések szerint lakossági energetikai felújításoknál előfordul, hogy csak kétrétegű üveggel készített ablakokat terveznek felhasználni.
    2019-ben egyéb ösztönző hiányában a tavalyinál kevésbé dinamikus növekedés várható, mivel az ablakgyártók szerint az energetikai felújítások arányaérzékelhetően csökkenni kezdett.
  • A tetőtéri ablakok piacán egész évben az eladási volumennövekedése volt tapasztalható, változás a növekedés dinamikájában történt. A kivitelezési árak emelkedése mellett a várakozási idő meghosszabbodása érzékelhető, miközben a korábbinál tudatosabb vásárlói réteg igényeit kell kiszolgálni, akik érzékenyebbek a direkt vagy indirekt kiszolgálás színvonalára is.
  • A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti kereslet az év egészét tekintve némileg 10% felett nőtt, az eltérés fő oka a lakóépület-állomány állapotához és az érzékelt lakossági igényhezképestvisszafogott energetikai felújítási arány. A keresletet az energiahatékonysági felújításokra kiírt visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) feltételrendszerének könnyítése csak kis mértékben növelte. Az új építések az energetikai felújítások növekedése nélkül nem kötik a le a gyártói kapacitásokat. A piaci szereplők a fokozódó igényekkel számolva kapacitást bővítettek, így továbbra is többletkapacitások állnak rendelkezésre van az EPS hőszigetelőanyag gyártóknál. Az EPS alapú hőszigetelők árait tekintve lényegi áremelkedés nem volt; mivel az évközepi átmeneti növekedés után árcsökkenés következett be. Mindezek miatt a viszonylag nehezen kalkulálható jövőbeli kereslet miatt a gyártóknak minden technológiai beruházást és kapacitásbővítést nagyon meg kell fontolniuk.
  • A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet az év egészében erőteljes volt, az éves növekedés 2017-hez képest 25-30% körül mozgott. Az év során átmenetileg meghosszabbodtak a szállítási határidők (részben beruházói túlrendelések és betároláso kmiatt), majd normalizálódtak, köszönhetően a racionalizálási és kapacitásallokálási intézkedéseknek. Idén a gyártói visszaigazolási idők tovább rövidülnek. A szálas hőszigetelési piacot jelentősen meghatározza majd a tervezett ipari beruházások elindítása – egyelőre menedzsment döntésektől függ, hogy idén mely gyárbővítések és logisztikai projektek indulnak el (például: Hankook, Pepco, Mercedes), ebben további növekedési potenciál van. E téren fontos még a mintegy 30 milliárd forintos CO2-kvóta lakossági kiírása, továbbá a tervezett jelentős ipari termelő és logisztikai beruházások.
  •  Az épületgépészeti termékek beépítése terén a 2018-as év egészében keresleti természetű piac érvényesült, amellyel párhuzamosan megnehezült a kisebb karbantartások, átalakítások elvégzése. A kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak. A tapasztalat az, hogy az 5%-os újlakásáfa keretében rohamtempóban épülő új építésű társasházakban sajnos gyakran a lehető legolcsóbb (nem pedig a legjobb ár-érték arányú) fűtési rendszereket szerelik be.

 

Szarka László
elnök

 

 

 

Eseménynaptár

április 2019
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web