2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Szepmuveszeti1A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint 70 éve lezárt Román Csarnok. A múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukció. A Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett – legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata –, de a nyugati szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A mostani rekonstrukciós szakasz volt az eddigi legjelentősebb a múzeum történetében. Hosszú évtizedek után végre megtörtént az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi elavult klímaberendezéseket.

Kivitelezésben résztvevők
A teljesség igénye nélkül, a Magyar Építő Zrt. alkalmazásában álló, és a Szépművészeti Múzeum kivitelezésén dolgozó és közreműködő összes kolléga, különösképpen:
Papatyi Balázs főépítésvezető
Szabó Károly építésvezető
Ferencz Leonárd építésvezető
Tóth Gábor elektromos létesítmény főmérnök
Vitószki Zoltán épületgépész létesítmény
főmérnök
Blaskó István építésvezető-helyettes
Szakállas Gábor műszaki előkészítő
Kerekes Tamás műszaki előkészítő
Somogyi Zoltán művezető
Gál Vilmos művezető

A tetőre napelemek és napkollektorok kerültek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörtént az épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatot építettek ki, korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új teherliftet állítottak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat" is kialakítottak. A múzeum teljes akadálymentesítése is megtörtént: új liftek is kerültek az épületbe.

A Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójával hét évtizedes adósságot törlesztett. Miközben jelentős értékeket kellett megmentenie és megtartania, egy újfajta szemléletnek is meg kellett felelnie az épület modernizálása közben.

Szepmuveszeti2Szikszai Zoltán vezérigazgató szerint a beruházás gerincét adó művészeti rekonstrukció mellett legalább ekkora kihívást jelentett a korszerű hűtő-, és fűtési rendszer kialakítása, valamint az új kiállítói, raktár-, és közönségterek létrehozása. „Mindezt úgy kellett véghez vinni, hogy közben az ország örökségének meghatározó részét képező értékeket sértetlenül megőrizzük."

A 112 éves múzeum átfogó felújításának hátterét a projekt főépítésvezetője, Papatyi Balázs mutatta be.

 

ACÉL GERENDÁVAL STABILIZÁLTÁK A FÖDÉMET

Az 1906-ban Schickedanz Albert tervei alapján elkészült Szépművészeti Múzeum építészeti különlegességei egyben a legnagyobb kihívást is jelentették a felújítása során. Ahogy az egy régi épület felújításánál lenni szokott, sorra kerültek elő a „csontvázak", vagyis az előre nem látott feladatokat jelentő részletek az épületben. „Az első félévben csak bontottunk, bontottunk, és nem tudtuk elkezdeni az építést, mert mindig találtunk még valamit"– emlékezett vissza Papatyi Balázs.

Szepmuveszeti3Szepmuveszeti4

A Magyar Építő szakembere az épület sajátosságai közül azt emelte ki, hogy a múzeum legalsó szintje eredetileg az első emelet magasságára került, az alatta levő teret pedig földdel töltötték ki. „A későbbiek során emiatt a mélyföldszintet csak úgy lehetett kialakítani, hogy bányászmódszerrel kiszedték a földet, és acélgerendákkal stabilizálták a födémet."

A felújítás leglátványosabb része a II . világháborúban megsérült Román Csarnok rekonstrukciója. A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, középkori bazilika belső terét megidéző terem egyedülálló falfestményeinek megújításán mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik csaknem 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm, különböző színű pigmentet, valamit 5500 aranymetál-lapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtésifűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott.
A múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érint, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A rekonstrukció érinti többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben durván átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. A felújításnak köszönhetően, a Román Csarnokkal együtt csaknem 2000 négyzetméterrel nőnek a múzeum kiállítóterei, és a műtárgyraktáraknak is csaknem félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben.
A felújítás során egy új, térszint alatti, korszerű éttermet és kávézót is kialakítottak. A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgattak meg, 2700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7100 m² vakolat, 3000 m² acélszerkezet, 1800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték került beépítésre.
Emellett 19.000 m² burkolat készült, és összesen 38.000 m² felületet festettek le.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE VÉDTÉK AZ ÉPÜLETET

Ezt a korábbi évtizedekben elkezdett folyamatot kellett befejeznie a Magyar Építőnek, ami többek közt azt jelentette, hogy a Román csarnok alól több mint tízezer köbméter földet kellett eltávolítaniuk.

Mindezt úgy kellett elvégezniük, hogy közben a 900 négyzetméteres csarnok tartóoszlopai stabilak maradjanak. „Alapesetben egy ilyen munkafolyamatnál úgy hajoltak volna meg, mint a gyerekek kezében a vonalzó az általános iskolában. Ha pedig egyszerre szedtük volna ki a földet, egyszerűen összedőlt volna a csarnok." A feladatot nehezítette, hogy a Román csarnokban kiemelkedő szereppel bíró Freibergi Aranykapu alatt is úgy kellett megalkotni a födémet, és kitermelni alóla a földet, hogy annak se essen semmilyen bántódása.

Emiatt első lépésben csak két méternyi földet szedtek ki, és létrehozták a födémet 50 centi magas acélgerendákkal. Az ez alatt levő földet csak ezután távolíthatták el, létrehozva a mélyföldszinten egy raktárat.

Szepmuveszeti5Szepmuveszeti6

Komoly kihívást jelentett, hogy a belső átépítéshez szükséges anyagokat – többek közt 3000 köbméter betont és 300 tonna betonacélt – a szűkös földszinti folyosókon keresztül kellett bejuttatni. „Ahhoz, hogy be lehessen fűzni az acélgerendákat, ki kellett bontani az épület oldalát, és csörlősorral bevontatni a hatalmas gerendákat" – tudtuk meg Papatyi Balázstól.
Jelentős munkát adott a falak vastagsága is: „Az ajtók, ablakok kiváltásait nem lehetett a hagyományos módon megoldani. A kétméteres falaknál külön feladatot jelentett, hogy egyáltalán átérjük őket. A csövek átvezetéséhez is speciális eljárásokra volt szükség."

STATIKUSOK NAGYSZERŰ MUNKÁJA

Szepmuveszeti7aPapatyi Balázs arra is kitért, hogy a Szépművészeti Múzeum átépítésének irányultsága egy újfajta felfogást tükrözött. „Korábban egy múzeum az állandó kiállításokra alapozott, egyszer berendezték egyfajta módon, és onnantól kezdve így mutatta az értékeit. Ezzel szemben ma már gyakran vándorolnak a műtárgyak időszakos kiállításokat létrehozva. Illetve fontossá váltak a fiatalokat bevonzó kapcsolódó szolgáltatások, mint például a koncertek, rendezvények vagy épp egy kávézó." A különböző tereket ennek megfelelően kellett kialakítania a kivitelezőnek.

Szepmuveszeti7Az időszakos kiállítások egyik jelentős következménye az volt, hogy az eredetileg négyzetméterenként 500 kilogrammnyi teherbírású födém kapacitását meg kellett duplázni. „Ma például itt semmi nincs, de jövő héttől akár egy három tonnás alkotás is idekerülhet" – érzékeltette a helyzetet a projektvezető.

A megnövekedett terhelést az épület alatti talaj sem bírta volna hosszabb távon, így azt az úgynevezett jet-grouting talajszilárdítással meg kellett erősíteni. Ennek eredményeként lényegében az épületnek „lábai keletkeznek" a földben. A folyamathoz szükséges fúrótornyok esetében nagyon kellett ügyelni, hogy az épület közben épségben maradjon.

 

ÉRDEKESSÉGEK A RÉGMÚLTBÓL

A csarnok alapjainak rendbe tétele után kezdődhetett a benne levő értékek restaurálása. Erre alapvetően azért volt szükség, mert a páratlan szépségű Román csarnokot a második világháborúban bombatalálat érte. Az épület hosszú időn át beázott, (egy régi fotó szerint előfordult az is, hogy behavazódott!), ennek köszönhetően a festményei és a vakolata lepusztult állapotba kerültek. Amikor a beázást megszüntették, a terem helyreállítása nem történt meg. „Ehelyett gipszkartonokat tároltak a belső terében" – mondta Papatyi Balázs. A korábbi üzemeltetők sajátos felfogását egy másik történet is jelzi. „A Szépművészeti egyik terme teljesen aranyozott. Ám akik benne dolgoztak, nem is tudtak róla, az igazgatónak ugyanis nem tetszett a historiális homlokzat, és lefestette fehérre."

Szepmuveszeti8A Szépművészeti Múzeum gyűjteményével kapcsolatban a fentiek mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy több olyan kiállított darab van, ami egyegy jelentős alkotásnak a pontos másolatát képezi. Papatyi Balázs emlékeztetett, a másolatok létjogosultságáról korábban megoszlottak a vélemények, volt, aki ezeket egyszerűen hamisítványnak titulálta.
Hogy azonban mégis fontos szerepük van, arra épp a Román csarnok szolgáltat példát. „A csarnok legjelentősebb értékei között vannak a németországi Freibergi Aranykapu, illetve a gyulafehérvári kapu gipszből készített másolata."

Szepmuveszeti9FREIBERGI ARANYKAPU

A kapunak akkor nőtt meg a jelentősége, amikor a második világháború után találatot kapott a freibergi templom. A budapesti másolat annyira hitelesnek minősült, hogy ennek a segítségével állították helyre az eredeti Freibergi Aranykaput.

A restaurálási munkák során a Freibergi Aranykapu helyreállítása is megtörtént, akárcsak a Román csarnok falfestményeié. Utóbbiakon egy éven át 70 szakember dolgozott. Ennek során a Magyar Építő alvállalkozói 2500 négyzetméternyi falfelületet élesztettek újjá, többek közt 5,5 kilogramm aranyat felhasználva. Érdekesség, hogy a Román csarnok rózsaablakában a restaurálás állványozásakor előkerült egy időkapszula, amit egy Beszédes Ottó nevű festősegéd helyezett el még 1904-ben az épület születésének évében. „Ékes magyarsággal, szép kézírással leírta, mikor és ki festette a csarnokot díszítő festményeket." Az épületben ugyanakkor rengeteg fa és kőrestaurálást is végre kellett hajtani. A Román csarnok márvány mozaikját pedig egyedileg kellett kiönteni, egy olyan különleges technikával, ami „majdhogynem apáról fiúra száll" Papatyai Balázs szavai szerint.

Szepmuveszeti12Papatyi Balázs hangsúlyozta, minden egyes munkát – a kiváltást, a tűzgátlást, a falátvezetést vagy épp a berendezések építészeti pozicionálását – statikus vagy egyéb szakertő felügyelete mellett végeztek. „Fontos megjegyezni, hogy egy nagyon jó műszaki ellenőri és megrendelői gárdát tudhatunk magunk mellett."

 

 

MÚLT ÉS JÖVŐ

A Szépművészeti Múzeum fejlesztése során a Magyar Építőnek a múltbeli értékek megmentése mellett ugyanilyen mértékben kellett figyelnie a jövőbe mutató megoldások és technológiák megvalósítására.

A két szempont összeegyeztetését rendre meg kellett oldani az épület új okos funkcióinak kiépítésekor. „Többek közt olyan berendezések kerültek be, amik biztosítják a megfelelő fényerőt és páratartalmat a kiállításokhoz" – árulta el Papatyi Balázs. „A tetőn levő árnyékolás például kommunikál az épület belső rendszereivel, és ennek megfelelően napjában többször is állítja a lamellák állását. Ugyanez vonatkozik a hűtő, fűtő és levegőcserét biztosító eszközökre, az épület agya lényegében kicserélődött." Mindezt úgy kellett véghez vinni, hogy a különböző berendezések a közönség által látogatott termekben rejtve maradjanak.

Szepmuveszeti10Szepmuveszeti11

Az épület impozáns eredeti faajtóinak restaurálásakor ugyanakkor arra kellett figyelni, hogy az automatizálásuk megoldott legyen például tűz esetén. „Meg kellett oldani azt a dilemmát, hogy egy restaurált ajtóhoz, hogy jutunk el a kábellel."

Mindenhez a legnagyobb körültekintéssel kellett hozzányúlniuk, számtalan tényezőt figyelembe véve. „Elég arra gondolni, hogy az épületben olyan műkincsek vannak – többek közt például múmiák, vagy egy egyedülálló grafikai kiállítás –, melyeknek az értékeit mindenképpen meg kellett tartani. Olyan volt, mintha tojásokon kellett volna járnunk. Ebben a rendkívül összetett munkában a múzeum személyzete rengeteg segítséget nyújtott a számunkra."

ÓRIÁSI PRESZTÍZSÉRTÉK

A két évvel ezelőtt elkezdett építkezésen átalagban 150-200 ember dolgozott, de előfordult, hogy több mint 400 ember munkálkodott az épületben. Papatyi Balázs elmondta, a Magyar Építő rutinos projektcsapatában a legkülönbözőbb (például szálloda-, kórház-, lakóház-) építési tapasztalatok egyesültek. Emellett voltak korábban hasonló projektjei is a cégnek: a budai várban a Mátyás templom restaurálását, illetve a pécsi Kodály-központ fejlesztését említette.

Valamennyi résztvevő számára óriási presztízsértékkel bír, hogy itt lehetett a munkálatokban. „Mindenkinek fontos, hogy elmondhatja magáról, hogy egy történelmi jelentőségű projektben vett részt."

 

Hegedűs Gergely
https://magyarepitok.hu
REGON-csoport

 

 

____________________________________________________________________________

* A cikk alapját képező interjú korábban megjelent „A múlt és a jövő tökéletes összhangja vezérelte a Szépművészeti Múzeum felújítását" címmel a www.magyarepitok.hu oldalon.

 

 

Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web