2018. január 21., vasárnap

 

mehi-logo-web2018. január 1-től nagy változások jönnek az épületekkel szemben támasztott energetikai előírásokban. Házépítőként – de felújítóként is – ez komoly felkészülést és odafigyelést tesz szükségessé, legyen szó tervező vagy kivitelező szakemberekről, műszaki ellenőrökről, vagy épp a tulajdonosról.

2017. december 31. után benyújtott minden újépítési-engedély vagy bejelentés, de már jelentős felújítás esetén is életbe lép a költségoptimalizált energetikai követelményszint[1]. Az előírások módosulása miatt a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően épített, felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így jelentősen – felújítás esetén a kiinduló állapothoz képest akár 50 százalékkal is – kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 centiméterrel vastagabb kell, mint eddig. Ablakokból pedig háromrétegű üvegezéssel ellátottat érdemes beépíteni.

Épületenergetikai korszakváltás előtt állunk. Teher vagy lehetőség?

Ezt a fontos és igen időszerű témát boncolgatta a Magyar Energiahatékonysági Intézet négyállomásos képzéssorozata. A sikeres rendezvény fókuszában az a kérdés állt, hogy a megemelt energiahatékonysági követelményekre teherként vagy inkább lehetőségként kell-e tekinteni. Visszaszorulnak-e vajon a beruházások a sztenderdek szigorodása miatt, vagy inkább ösztönzően hatnak az energiahatékonyabb épületek elterjedése felé. A képzés egyszerre célozta a jogszabályi előírások bemutatását és megvitatását, valamint a konkrét kivitelezéssel kapcsolatos tapasztalatok, tudnivalók megismertetését.

A rendezvénysorozat egyik tanulsága, hogy nagy a bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában. Nagy szükség van az elméleti tudnivalók gyakorlattá alakítására, melyre a MEHI szakmai partnerei kiváló példákat tudtak bemutatni. Nagy előnye volt a rendezvénynek az a rendszerszemlélet is, melyet az építész és gépész szakemberek együtt gondolkodása valósított meg. A sikerhez hozzájárult az előadói csapat felkészültsége és lelkesedése mellett a rendezvény jól felépített tematikája, és az egyedi témaválasztás is.

Bizonytalanság a piacon

Az utóbbi hetekben többször szembesült – a képzések során is - a MEHI az épületenergetikai előírásokat szabályozó rendelet értelmezése körüli bizonytalansággal. Érdemes tisztázni, hogy szabályozás fokozatosan lép hatályba: 2018. január 1-től a költségoptimalizált, 2021. január 1-től közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni[2]. Azonban amíg a költségoptimalizált szintnél az építési engedély benyújtásának (vagy hatósági bejelentés elindításának) a dátuma, addig a közel nulla energetikai szint esetén a használatba vétel időpontja számít. Tehát amennyiben az épület egyszerűsített bejelentését vagy engedélykérelmét 2017. december 31. után teszik meg és 2020. december 31. előtt fogják használatba venni, akkor a TNM 5. mellékletében szereplő követelményeknek kell megfelelni.

Amennyiben az épületet 2020. december 31. után fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében szereplő közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni.

Legyen kedvezményes építőipari áfa az energetikai felújításokra is

Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. Az épületenergetikai beruházások – az új építések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, a lakossági uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok és hitelprogramok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet.

Az uniós energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet, hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok és tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék.

Az építőipar számára kiemelt jelentőségű az új építésekre érvényes kedvezményes áfakör megtartása 2019 után is, valamint annak az épületenergetikai felújításokra való kiterjesztése is. Ha az építőanyagra és épületgépészeti termékekre – és nem a készre épített lakások eladására – lenne kedvezményes ÁFA, akkor elkerülhető lenne, hogy a lakást értékesítő vállalkozó nyelje le az ÁFÁ-t.

Az elmúlt egy-másfél évben tapasztalhatóak olyan központi törekvések, új intézkedések, jogszabályi előírások, amelyek az energiahatékonysági beruházások ösztönzését szolgálják. Ezek eredményessége érdekében azonban általánossá kell, hogy váljon az energetikai szabályok és előírások betartatása és ellenőrzése, amelyhez a műszaki ellenőrzés súlyát és jelentőségét szükséges tovább erősíteni.

 

 

Forrás: MEHI

 

___________________________________________________________________________

[1] Hatóságok használatában vagy tulajdonában álló épületek esetén már 2019. január 1-től.

[2] 7/2006. TNM rendelet, 5. melléklet

 

Eseménynaptár

Január 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Keresés

Banner-MAPASZ-120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

 

 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web