2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

példa egy rámpáraÚj épületeinken, azok méretétől, és sokszor a kapcsolódó terep adottságaitól függetlenül egyre gyakoribb a rámpák alkalmazása.

A többemeletes mélygarázsok elterjedése, az akadálymentesítés egyre fontosabbá válása elősegíti a rámpák elhelyezését, hiszen fenti esetekben az egyes szintek áthidalása többnyire csak e szerkezetek segítségével oldható meg.

A rámpáknak, a használat módjától (pl. gyalogos vagy gépkocsi) függően meghatározott lejtéstartományba kell esniük, sőt, az esetek többségében egyes szakaszaik különböző lejtési értékeket követelnek meg a használhatóság érdekében. A meghatározott lejtések az áthidalandó magasság függvényében általában nem csekély hosszúsággal társulnak. Fentiek okán a rámpák geometriai kialakítása, megfelelő szerkezeti és esztétikai elhelyezése az épületen/épületben már önmagában komoly feladatot jelent az építész tervező számára.

E mellett azonban, ha lehet, még komolyabb feladat maguknak a rámpáknak, valamint azok épülethez való kapcsolódási pontjainak megfelelő szerkezeti kialakítása, mely nem csupán a rámpa, hanem az épület hosszú élettartamát, beázásmentességét is biztosítani hivatott.


TELJESÍTMÉNYELVŰ MEGKÖZELÍTÉS

A gépkocsilehajtó rámpák szigetelési és víztelenítési kérdései igen sok kapcsolódó kérdést vetnek fel, melyek együttes megoldása szükséges a helyes szerkezetkialakítás kivitelezéséhez. A felmerülő feladatok sok esetben nem oldhatóak meg egyetlen szaktervező által, az építész, statikus, szigeteléstervező együttes, összehangolt munkáját igénylik.

Ma kevés helyen találkozhatunk következetesen megtervezett, illetve kivitelezett rámpával, nagyobbrészt ötletelés folyik. Pedig a szigeteléstervezésben már megszokott, teljesítményelvű megközelítés itt is célravezető, sőt szükséges lenne. Rendet teremtve az igénybevételek – főként a nedvességterhelések –, a rámpa épülethez viszonyított helyzete és a kapcsolódó helyiségek védelmi igényszintje terén, típusértékű megoldások adhatók. A rámpa nem választható külön az épülettől, azzal együttesen vizsgálandó (1. táblázat).

tablazat

A RÁMPASZERKEZET ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

• szárazság biztosítása a szerkezet és a környező terek felé,
• hővédelem, hőhídmentesség biztosítása a környező terek igényszintje alapján,
• csúszásmentesség, síkosságmentesség,
• korrózióvédelem,
• a terhelésnek megfelelő anyagok és kapcsolatok, megfelelő élettartam.

Cél ezen követelmények kielégítése, mely a fennálló terhelések, igénybevételek függvényében esetenként más-más szerkezetkialakítást igényel.

A rámpákra ható fő igénybevételek az alábbi csoportokba sorolhatóak:

• Nedvességhatások

Talaj felől érkező nedvességhatások – melyek akár hidrosztatikai nyomást is kifejthetnek a szerkezetre, illetve vegyi hatással rendelkezhetnek. A szerkezeteket a terepszinthez és a mértékadó talajvízszinthez viszonyított helyzetük alapján többféle nedvességhatás érheti a talaj felől, melyek esetenként eltérő védekezési módot igényelnek. E nedvességhatások beazonosítása, intenzitásuknak és jellemzőiknek meghatározása talajmechanikai szakvélemény alapján kell, hogy történjen.

Csapadékvíz – felülről nyitott, fedetlen rámpák esetén.

Üzemi és használati vizek – a gépkocsilehajtó rámpáknál egyrészt az autók által behordott és olajjal, üzemanyaggal keveredett csapadékvíz, hólé, sár, illetve a gépkocsitárolók és a rámpák tisztítása, karbantartása során a felületre kerülő nedvesség sorolható fenti kategóriákba. A vegyi hatás az esetek többségében jelentős.

A nedvesség elleni védelem feladata mindig kettős, egyrészt a terhelt térhez kapcsolódó szomszédos tereket, másrészt a tartó- és egyéb épületszerkezeteket is meg kell védeni a fenti hatásoktól.

• Napsugárzás, UV és hőterhelés – melyek szerkezeti mozgásokat okozhatnak, valamint az építőanyagok öregedését gyorsítják.

• Mechanikai hatások – melyek például különféle alakváltozásokból, mozgásokból, föld-, illetve víznyomásból, terhelésekből származhatnak. A járműterhelésnek vagy gyalogos forgalomnak kitett szerkezeteknél az irányelvek szerint minden esetben fokozott mechanikai terheléssel kell számolni.

• Vegyi hatások – a talajból származó nedvesség, valamint az üzemi-használati vizek kapcsán.

Az igénybevételek sokszínűsége ellenére azonban a műszaki megoldások terén típusmegoldások állíthatók fel, köszönhetően például a nedvességhatások elleni védekezési módok bizonyos összemosódásainak.

Fentiek okán nem is elsősorban a nedvességterhelés szempontjából célszerű csoportosítani az igénybevételeket, sokkal meghatározóbb kérdés a rámpa épülethez viszonyított helyzete. Így négy alaptípust különböztetünk meg:

  • talajon fekvő, talajnedvességgel terhelt rámpa,
  • épületen belüli, viszonylagos szárazsági igényű helyiség felett elhelyezkedő fedett rámpa,
  • épületen belüli, teljes szárazsági igényű helyiség felett elhelyezkedő fedett vagy nyitott rámpa, ill. viszonylagos szárazsági igényű helyiség feletti nyitott rámpa,
  • talajon fekvő, mértékadó talajvízszint alá hatoló rámpák.

A gépkocsilehajtó rámpák a járműforgalom miatt minden esetben üzemi vízzel terheltek. Tekintve, hogy az üzemi víz elleni, valamint a csapadékvíz elleni védelem műszaki megoldása a rámpák esetében megegyezik, a szerkezet fedett vagy nyitott jellege kevéssé befolyásolja a szigetelési mód megválasztását. Természetesen ennek ellenére nem elhanyagolható, hiszen a közvetlen hőterhelés, UV stb. további igénybevételt jelent, melyet a szerkezet egyéb részeinek kialakításánál figyelembe kell venni (pl. pályalemez dilatációja, burkolata).

különböző rámpa sémákA fenti négy igénybevételi típus sorrendben az alábbi műszaki megoldásokat adja (1–3. ábra):

a) vízzáró szerkezeti lemez + felületvédelmi bevonat

Talajnedvesség esetén a rámpa akár nyitott, akár fedett, vízzáró vasbeton szerkezet alakítható ki, melyet szerkezetvédelmi bevonattal szükséges ellátni. A bevonat egyben üzemi és csapadékvíz elleni szigetelésként is szolgál. A bevonatnak minden esetben páraáteresztőnek kell lennie, illetve nyitott rámpa esetén az UV-állóság is követelmény.

b) vasbeton szerkezeti lemez + felületvédelmi bevonat

Amennyiben a rámpa épületen belül, valamely helyiség felett helyezkedik el, vagyis nem a talajjal érintkezik, elsősorban a felülről érkező nedvesség ellen szükséges védeni a szerkezetet és a csatlakozó helyiséget. Fedett rámpa esetén, amennyiben a rámpa alatti védendő helyiség csak viszonylagos szárazságot igényel, a vasbeton szerkezeten kialakított bevonatszigetelés elegendő, mely az üzemi víz elleni szigetelés feladatát látja el. A bevonat repedésáthidaló képességének függvényében célszerű a vasbeton szerkezetet ekkor is korlátozott repedéstágasságra méretezni.

c) lemezes üzemi víz elleni szigetelés + pályalemez vagy burkolati felépítmény

Csapadékvíz elleni szigetelés kialakítása rámpalemezen, kivitelezés közbenSzintén épületen belüli, helyiség feletti rámpa esetén, amennyiben az alatta lévő helyiség teljes szárazságot igényel, vagy a rámpa nyitott, tehát közvetlen csapadékvíz-terhelésnek van kitéve, lemezes csapadékvíz elleni szigetelést kell készíteni (1. kép), mely felett pályalemez, illetve burkolati felépítmény kialakítása szükséges a szigetelés védelmére, illetve járófelületként.

d) lemezes talajnedvesség elleni teknőszigetelés + lemezes üzemi víz elleni szigetelés + pályalemez vagy burkolati felépítmény

Talajon fekvő, talajvízzel terhelt rámpa esetén minden esetben talajvíz elleni teknőszigetelés kialakítása szükséges, ellenszerkezettel. Mivel a teljes épület szigetelésének a rámpa egy nyitott pontja, a fedettségétől függetlenül lemezes üzemi víz elleni szigetelést kell készíteni, mely megakadályozza a csapadékvíz és a gépkocsik által behordott nedvesség szerkezetbe és épületbe jutását. Nyitott rámpa esetén a szigetelést a csapadékvíz szigetelésekre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A szigetelés védelmére és a járófelület biztosítására pályalemez, illetve burkolati felépítmény kialakítása szükséges.

A rétegrendet befolyásolja még a fűtés vagy a hőszigetelés elhelyezése a szerkezetben. Fűtés kerülhet a szerkezeti lemezbe vagy a burkolati felépítménybe. A hővédelem, hőhídmentesség biztosítása minden esetben burkolati felépítmény kialakítását vonja maga után, mely egyben a lemezes üzemi víz elleni szigetelés szükségességét is indokolja.

A vízelvezetést minden esetben a burkolat és a szigetelés síkján is meg kell oldani. A víztelenítés a rámpa aljában történik, hosszú vagy íves rámpák esetében azonban a burkolat síkjáról közbenső vonalban is célszerű a vizet elvezetni, a rámpa járhatóságának, csúszásmentességének biztosítása miatt.

Korrózióvédelem szempontjából meg kell különböztetnünk a szerkezeti lemezt, illetve a pályalemezt. Utóbbira, a tapasztalatok alapján, műgyanta alapú szerkezetvédelmi bevonat felhordása nem javasolt, mert az alá bejutó nedvesség felrepeszti, felhólyagosítja azt. A bevonat alkalmazásának elhagyása esetén jó vasbeton anyagminőséggel védhetjük a szerkezetet, csökkentve a nedvesség bejutását és a korrózió esélyét. Javasolt a betont korlátozott repedéstágasságra méretezni.

pályalemez lecsúszás elleni rögzítése szorítóperemmelA burkolati felépítmények lecsúszás elleni rögzítése (2. kép), hőmozgásának biztosítása; a szerkezeti dilatációk általános felülettel egyenértékű kialakítása; a rámpa víztelenítésének megtervezése (4. ábra); a víztelenítő szerkezetek egyenértékű csatlakoztatása a szerkezethez; a szerkezet egyes részeinek összemetsződése, találkozása mind-mind további megoldandó feladatot jelentenek, melyek az egyes esetekben eltérő kialakítást igényelhetnek.

 Szigetelés felvezetése és lezárása - séma

Látható, hogy az egyes tervezési szempontok egymással összefüggő kérdéskört alkotnak, megoldásaik nagyban befolyásolják egymást. A rámpák tervezése ezért gondos körültekintést igényel, bármennyire is igénytelen, másodlagos szerkezetnek tűnnek az épülethez képest. Típusmegoldások léteznek, célszerű ezeket megkeresni, és az igénybevételek alapján kiválasztani azt, melyből kiindulhatunk. A járulékos feladatok azonban részletképzéseiben szinte minden esetben valamelyest módosítják, finomítják a szerkezetet, mire a végleges megoldáshoz eljutunk.

Irodalom

Építési műszaki ellenőrök kézikönyve 2. – TERC

Talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei - Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége

Wärmegedämmtes Parkdach Hofkellerdecke, Wärmegedämmte Verkehrsfläche – Jens-Peter Schlee 

Félig átgondolt szerkezetekkel nem csupán a rámpa, hanem az épület komoly károsodása is sokszor elkerülhetetlen. A szigetelési részletek, rejtett szerkezetként, csak tetemes bontási és helyreállítási munka árán javíthatóak. Ennek ellenére a ma épülő rámpák nagy része, többnyire röviddel elkészülte után, nagyobb volumenű beavatkozást igényel, hogy valóban működőképes szerkezetként funkcionálhasson.

Célszerű ezért már a tervezés folyamán nem csupán koncepcionálisan, összefüggéseiben, hanem részletképzéseiben is fokozott odafigyeléssel vizsgálni és konstruálni e szerkezeteket, hogy hosszú távon jól használható, az épületet nem károsító járulékos épületrészként működhessenek.

Szathmáry Csilla 
okleveles építészmérnök 
okleveles épületszigetelő szakmérnök



Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web

 

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web