2018. szeptember 23., vasárnap

 

 

Előző számunkban közöltük a dolgozat első részét a szigetelés filozófiájának változásairól, a következőkben a talajszint alatti szigetelés modern megoldásairól és a nedvesedő falak kiszárításának lehetőségeiről lesz szó.

Az elvi rétegrendet tulajdonképpen már évszázadokkal ezelőtt kitalálták. Egy légréteget kell építeni az épület alapfala mellé, amely 

  • elválasztja azt a nedves talajtól,
  • elvezeti az oda érkező vizet,
  • szellőzésével biztosítja a felszívódó nedvesség eltávozását.

Ezen elveket évszázadokig nagy üregekkel, alagutakkal biztosították. Az ilyen nagy üreges falszárítások gondozást igényelnek, de sajnos a II. világháború után nem igazán figyeltek oda az épületeinkre (1 kép).

1. kép

Amint a fotón is látszik, a hajdanán gondosan elkészített szárító akna környéke elhanyagolt, szemetes, lomtárolásra szolgál. Ami ennél súlyosabb, a tetőről levezető csapadékvíz-elvezetés javítása is elmaradt, de ez senkinek nem okozott problémát, hiszen a lezúduló víz eltűnt, legalábbis a felszínről. Ugyanez a probléma merült fel Németországban, ahol a 20. században szivárgókat építettek nagyüreges szivárgó kövekkel. Ezek problémája is az elszennyeződés, a karbantartás hiánya. A drénrendszer modern változata, a műanyag dombornyomott lemezre kasírozott szűrőréteg legfőbb előnye éppen ezen karbantartási igény elmaradása. A fejlődés, fejlesztés mentén merült fel a kérdés: lehet-e a nagyüreges – karbantartásigényes, ezért előbb-utóbb működésképtelenné váló – falszárítási eljárás minden funkcióját lehetőleg karbantartást nem igénylő szerkezettel kiváltani? Nézzük csak át a hagyományos, nagyüreges alapfalszárítás funkcióit:

  • elvezetni a vizet az alapfaltól
  • elválasztani a nedves talajt az alapfal függőleges síkjától
  • biztosítani a hiányzó, vagy működésképtelen vízszintes szigetelési síkon kapillárisan felszívódó nedvesség elpárolgását.

SZIGETELÉS MODERN ANYAGOKKAL

1. ábra

Az első két funkcióra gyakorlatilag az 1980-as évek eleje óta készen kapható a műanyag dombornyomott lemezből és rá kasírozott szűrőrétegből álló drénlemez (1. ábra).

A kérdés már csak az, hogy vajon hogyan lehet ezt a felületszivárgó lemezt kellő távolságban eltartani az alapfaltól, hogy az abban kapillárisan felszívódó nedvesség el tudjon párologni, még a talajszint alatt. A gondolatmenet ezen pontján nincs szó méretezésről, nedvességmennyiségekről, a kérdés elvi jellegű. Kézenfekvő megoldásnak tűnik a már említett felületszivárgó lemezhez hasonló, csak nagyobb domborulat magasságú dombornyomott lemez alapfal mellé való elhelyezése, domborulataival a fal felé. Ezt a rendszert 2002-ben alkalmazták először a Dörken Kft. munkatársainak javaslatára. Természetesen az első alkalmazást nagyon sok konzultáció előzte meg, míg az első beépített rendszer megkezdte működését. Alább látható a távtartóként felhasznált Delta MS 20 dombornyomott lemez képe (2. kép).

2. kép DeltaMS20

Így gyakorlatilag az elvi rétegrend a felületen össze is állt:

  • a nedves fal felületére kerül a DELTA®-MS 20 20 milliméter dombormagasságú dombornyomott lemez, domborulataival a fal felé,
  • erre a kvázi sík felületre kell elhelyezni a felületszivárgó lemezt, praktikusan a sík hátlappal rendelkező DELTA®-TERRAXX lemezt.

 

Itt rögtön érdemes megvizsgálni, hogy vajon föltétlen szükséges-e mindkét lemez a kielégítő eredmény eléréséhez, illetve mit is nyújtanak így ezen lemezek. A kiindulásnál feladatát a távtartásban határoztuk meg.

Egy jó távtartó tulajdonságai, különös tekintettel arra, hogy az alapfal felületét szabadon szeretnénk hagyni:

  • Kis felületen érintkezzen az alapfallal. Ezen lemez kontakt felülete a fallal mintegy 12 százalék.
  • Terhelés hatására se szűnjön meg, illetve csökkenjen jelentősen a távolság, azaz kellő légréteg álljon rendelkezésre az alapfalból kipárolgó nedvesség fogadására, illetve elszállítására. 

A 150 kN/m² maximális terhelhetőség lehetővé teszi az akár 5 méter mélységben való beépítést is, anélkül, hogy jelentősen csökkenne a lemez dombormagassága.

Nyugodtan mondhatnánk, és sokan mondják is, hogy ez éppen elegendő is a cél eléréséhez, van egy dombornyomott műanyag lemezünk a nedves talaj távoltartására, van üregünk a fal mellett, minek ide még felületszivárgó is, a víz tudja a dolgát, és ha eljut is a dombornyomott lemez fal felőli oldalára, ott az üregben le fog csordogálni. Sajnos ez a természetben nem így működik. Amennyiben nem épül fel a természetes szűrő – aminek az a feltétele, hogy a víz ki tudja a talajból mosni az apró szemcséket, a nagyobbak viszont akadályba ütköznek –, akkor a beépítéskori szabad üreg záros határidőn belül eliszaposodik, amint az a 3. képen látható.3. kép

Ez után már csak idő kérdése, hogy mikor torlódik fel a víz, és kialakul a víznyomás, amely ugye kerülendő az épület mellett. Tehát célszerű a víz elvezetését nekünk megoldani a tartós működés érdekében. Erre a célra szolgál a DELTA®-TERRAXX egyoldalra dombornyomott geotextíliával (a természetes szűrő felépítését segítő segédeszköz) kasírozott felületszivárgó lemez. Ennek a drénlemeznek – azon túlmenően, hogy lehetővé teszi a víz biztonságos elvezetését – van még egy pozitív hatása: az alapfallal szemben elhelyezett dombornyomott lemez fal felőli oldalának szárazságát képes biztosítani. Ez egyébként plusz „szolgáltatás" a hagyományos falazott nagyüreges szellőztető rendszerekkel szemben. A rendszer elvi metszetét láthatjuk a 2. ábrán.

2. ábra

Van-e, lesz-e az épület mellett elvezetendő víz? Azt, hogy van-e víz az épület mellett, ha már kiárkoltak, igazán könnyű eldönteni. Sajnos nagyon sokan abból indulnak ki, hogy ha a felújítás során nincs, akkor nem is lesz. A német DIN 4095-ös szabvány, amely a drénezéssel foglalkozik, egyértelműen definiálja, hogy mikor kell elvezetendő vízre számítanunk az épület melletti munkagödörben, és ebből a szempontból teljesen érdektelen, hogy új építésről vagy felújításról van szó.

Mint azt később tárgyalom, a talajvízszint alá nyúló alapfalaknál ez a módszer nem alkalmazható, tehát marad a szabvány szerinti másik két eset:

  • erősen vízáteresztő talaj,
  • mérsékelten vízáteresztő talaj.

Erősen vízáteresztő talajban nem tud víz felgyülemleni az építési gödörben, tehát ebben az esetben biztonsággal kijelenthetjük, hogy nincs szükség általunk létrehozott vízelvezető rendszerre. Sajnos azonban az ilyen talaj nagyon ritka, még a homokos talajok is tartalmazhatnak agyagrétegeket. Mérsékelten vízáteresztő talajban azonban az építési gödör vízgyűjtőként működik, és van is víz, gondoljunk csak a csapóesőből a homlokzaton lefolyó vízre. Tehát a közhiedelemmel ellentétben nemcsak lejtős területeken jelenik meg a szivárgó (a felszínről lefelé szivárgó) víz, hanem sík területen is. Ezért kell a víz elvezetéséről is gondoskodni. Hiszen az építési gödörben – bármily gondosan tömörítik is azt vissza – mindig lazább szerkezetű lesz a visszatöltött talaj, mint az általunk bolygatatlan talaj, s ez igaz a felújításra és az új építésre egyaránt. Miért fontos ez? Azért, mert a talaj felületére érkező csapadék a laza szerkezetű visszatöltésben gyorsan szivárog, amíg el nem éri az általunk fel nem lazított talajt.

Itt, mivel a talaj tömörebb, szivárgása lelassul, és, ha megfelelő mennyiségű utánpótlása van, kialakul a fal mellett a víznyomás, még ha időlegesen is. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy az esetek legalább 90 százalékában van, illetve lesz elvezetendő víz az épület fala mellett.

A dombornyomott lemezes falszárítás előnyei a hagyományos nagyüreges, falazott rendszerhez viszonyítva

A páraáteresztő, a föld nedvességét átvevő falazat ugyan elválasztja a nedves talajt az épület alapfalától, viszont ugyanakkor önmaga is teljes felületével a szárításra szánt légtérbe párologtat. (Ez a jelenség még akkor is nagy mennyiségű párával terheli az alagút levegőjét, ha egyébként hagyományos kavicsszivárgóval védték az alagutat a víznyomás kialakulásától a szellőzést biztosító előtétfal föld felőli oldalán.) Ezzel megakadályozva azt a lehetőséget, hogy az idő múlásával egyre kevesebb párát kelljen az alagútból elszállítanunk, illetve az alagút levegőjének fokozatos „kiszáradását", ami pedig számunkra kimondottan hasznos lenne, hiszen a párolgás sebességét nagyban befolyásolja a szárító levegő relatív nedvességtartalma.

20 °C-os 50 százalékos relatív páratartalmú levegő m³-enként 8,65 g vízgőzt képes felvenni, míg ugyanez a levegő 70 százalékos relatív páratartalom mellett már csak 5,19 g-ot. Ebből is érzékelhető, hogy van előnye annak, ha nemcsak a szárítandó faltól választjuk el a nedves talajt, hanem a szárító levegőtől is. Amint majd a csomóponti megoldásoknál látni fogjuk, ez a rendszer nem nagyüreges, hasonlóan a modern szivárgó rendszerekhez, ennek következtében karbantartási igénye gyakorlatilag nincs, valamint a helyesen kivitelezett rendszer meghibásodásának valószínűsége közel a nullával egyenlő. Nem elhanyagolható az az előnye sem a megoldásnak, hogy az alapfal mellől kiásott talaj visszatölthető, nincs talajszállítási költség.

NEDVESEDŐ FALAK KISZÁRÍTÁSA A TERMÉSZET ERŐIVEL ÖSSZHANGBAN

Nem lehet általános, minden felújítandó épületre használható megoldást adni. Különösen igaz ez a falak látható nedvesedésére. Minden esetben szükséges az adott épület felmérése, az alábbiakban felsorolt információk összegyűjtése.

  1. Alápincézett épület esetén a pincét is szeretnénk-e hasznosítani (szárazzá tenni) vagy nem.
  2. A használandó szinthez képest (padlószint vagy a külső talaj szintje) az épület alapjának a mélysége, azaz milyen maximális mélység állhat rendelkezésre a talajszint alatti szárítás céljára.
  3. Talajvíz szintje, mértékadó talajvíz szintje. Szerencsére régen épült épületek nagy többségénél ezzel nincs probléma, hiszen pl. a M. kir. minisztérium 7240/1941. ME számú rendelete az építkezések korlátozása tárgyában egyértelműen tiltja – a Rendkívüli építési szabályok részben – a talajvíznyomásnak kitett pince vagy alagsor építését. Nem mindig volt azért tilos talajvízszint alá építkezni, de mint már a tanulmány elején említettem, azért ezt elődeink igyekeztek elkerülni. Tehát talajvízzel általában nem, vagy csak a környezet változása miatt kell esetleg számolnunk. Sajnos – nem az épületek szempontjából, hiszen itt kimondottan előnyös – a Kárpát-medencében az utóbbi időkben jelentősen csökkent a talajvíz szintje. Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez az ember „áldásos" tevékenységének eredménye (folyók szabályozása, csapadékvíz-elvezetések, talajművelés mélységének csökkentése stb.).
  4. Terheli-e oldalnyomás a talajszint közelében az épület falát. Pl. donga boltozatú pince esetén a boltozat öv nyomását nagy valószínűséggel a talaj veszi fel. Ez esetben vagy nem lehet az épületet kívülről kibontani, vagy csak szakaszosan, ilyen esetben mindenképpen statikust kell bevonni a munka megkezdése előtt.
  5. Az alapfal vastagsága, mélysége
  6. Terhelt-e sókkal az épület fala, ha igen, ezek a sók hidroszkóposak-e?
  7. Milyen magasságig kúszott fel a nedvesség?

Amennyiben a fenti vizsgálatok nem zárják ki az épület alapfalának kibontását, és a mértékadó talajvízszint az alaptest alsó síkja alatt helyezkedik el, valamint hidroszkópos sókkal nem telített a falazat, lehet esélyünk a talajszint alatti falszárításra. Az elvégzett vizsgálatok alapján biztosan nem végezhető el a falak kiszárítása az itt tárgyalt módszerrel az alábbi esetekben:

Nem járható körül az épület, illetve a nedvesedő fal egyéb akadályok miatt nem bontható ki.

Az alaptest eléri a talajvízszintet, vagy abba bele is merül.

A falazat hidroszkópos sókkal (salétrom, szulfátok) oly mértékben átitatott, hogy a légkörből is képes nedvességet felvenni.

Cikkünk befejező részében konkrét kivitelezések példáin mutatjuk be mai lehetőségeinket.

FARKAS IMRE
okl. gépészmérnök
okl. épületfenntartási és felújítási szakmérnök

 

Eseménynaptár

Szeptember 2018
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Keresés

banner 120 240

greenwalk 180x240

MEHI-kepzes 180x180

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web

 

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web