A német vállalkozói kultúra szerves része a társadalmi felelősségvállalás. A duális képzés keretein belül minden cég elengedhetetlennek tartja saját szakmai utánpótlásának biztosítását, hogy saját erőforrásaikra támaszkodva, tanulószerződés keretei között gyakorlati képzést végezzenek.

Az építőipart leszámítva nincs szakképzési hozzájárulás (szakképzési adó) befizetés, de a cégek válogatják ki, hogy kit vesznek fel gyakornoknak és csak a tanulószerződés megkötését követően nyerhetnek iskolai felvételt a tanulók. A szigorú céges felvételi eljárás miatt nagy azoknak a fiataloknak az aránya, akik különböző előkészítő és áthidaló programok révén „parkolnak" a szakképzési szakaszt előkészítő rendszerben. A cégek érdekeit és a téves foglalkoztatás elkerülését szolgálja, hogy a tanulószerződés kötésénél létezik a 3 hónapos próbaidő intézménye is. Mivel a cégek finanszírozzák a gyakorlati képzést, olyan komoly, valós befektetésnek tekintik, aminek „a vállalkozás szempontjából belátható időn belül meg kell térülnie". Ez a megtérülési ráta kétharmad körül mozog, ezért rentábilis beruházásnak minősül. A cégeknek kedvez, hogy a gyakorlati képzés arány- és óraszáma igen magas, egy kéthetes oktatási ciklust (10 tanítási nap) figyelembe véve 3 nap iskola, 7 nap üzemi-vállalati képzés. A 3 éves képzést figyelembe véve Németországban ez 4320 vállalati gyakorlati képzési óraszámot jelent. Az iskolában 3 év alatt 480 óra közismereti, illetve 960 óra szakmai elméleti óraszám van, ezért az itt folyó oktatást részidős képzésnek hívják.

A tanulók meghatározó jogviszonya, a tanulószerződés, kvázi munkaszerződésnek minősül, az átlagos havi munkabér 800-850 euró között mozog, amely ágazatonként jelentős eltérést mutat. Mivel a tanulók munkaviszonyban vannak (az országos foglalkoztatási statisztikát is javítják), ezáltal beemelésre kerülnek a foglalkoztatási rendszerbe, biztosítottá válnak. A végzést követően döntő többségük a saját vállalatnál helyezkedik el, ezért Európán belül Németországban kiugróan alacsony az ifjúsági munkanélküliség aránya (7,1%).

TUDÁSKIEGYENLÍTŐ TECHNOLÓGIAI KÖZPONTOK

Ezt a német duális modellt nem is duális, hanem pontosabban „triális" modellnek lehetne hívni, mivel az iskolán és az üzemen kívül van egy harmadik oszlopa, ezek pedig az üzemek feletti képzőhelyek, amelyek Tudáskiegyenlítő technológiai központokként működnek. Az egyes szakmákban pontosan szabályozzák, hogy a tanulóknak a gyakorlati képzési óraszámok terhére mennyi időt kell itt eltölteni. Az elmúlt évtizedek műszakitechnológiai fejlődésének köszönhetően növekszik az üzemek feletti technológiai központok szerepe, mert a képzés egyes elemei egyszerűen nem integrálhatók a termelésbe.

A duális felső középfokú képzésben tanul a fiatal korosztály 60%-a, és lényeges sajátosság, hogy a tanulószerződéses jogviszonyban lévők átlagéletkora közel 20 év. A német diákok nagyobb része lép be magasabb iskolai végzettséggel a duális képzésbe, a szakképzési szakasz megkezdése tartományonként eltérően kitolódik a 9-10 osztály elvégzésére, tehát a szakképzés 15 vagy 16 éves korban kezdhető meg legkorábban. Azaz a magyar diákokhoz képest 1 vagy 2 évvel tovább vesznek részt az általános képzést biztosító alsó középfokú képzésben.

HÍDPROGRAMOK

Míg Magyarországon a 8 általános iskola időszaka alatt a tanulók 5742 órában vesznek részt az általános képzésben, és ezzel lépnek be a szakképzésbe, addig a német diákok a 9 osztályos képzés esetében 7155 órát, a 10 osztályos képzés esetében 7950 órát töltenek el a közismereti képzésben.

Azon diákok számára, akik nem nyertek elsőre felvételt a vállalati gyakorlati képzésre, a mi fogalmaink szerinti szakközépiskolába (Berufschule), 1 éves hídprogramokat szerveznek, amelyek biztosítják az átmenetet a közoktatás (alsó középfok) és a szakképzés (felső középfok) között.

A német tapasztalatok és jó gyakorlatok részletesebb áttekintésére azért van szükség, mivel a magyar szakképzésben szükséges továbbgondolni a hídprogramok szerepét. A 8. osztály befejezése előtti alapkészség-vizsga új helyzetet teremt a hídprogramokat illetően is.
Ennek a hídprogramnak két alapmodelljét különböztetjük meg a BGJ-t (Berufsgrundbildungsjahr) és a BVJ-t (Berufsvorbereitungsjahr). Németországban a gazdálkodók csak azokkal a tanulókkal kötnek tanulószerződést, akik megfelelő alapkészségekkel, hozzáállással, soft készségekkel és szakmai alkalmassággal rendelkeznek. Ezen túlmenően vannak olyan tanulók, akik nem töltötték be a 18 éves tankötelezettségi korhatárt és nem szerezték meg az alsó középfokú iskolai végzettséget, a mi fogalmaink szerinti 9-10 osztályos általános iskolát. Az általános iskola tartományonként eltérő, de többségben vannak azok a tanulók, akik 10 osztályos általános iskolába járnak, ahol záróvizsgát tesznek, ezt követően kapnak bizonyítványt. Ennek megfelelően a szakképzés a 15-16 éves korban kezdődik.

Azok a tanulók, akik nem nyernek felvételt a cégeknél tanulószerződéses foglalkozási gyakorlati képzésre, azok nem tudják elkezdeni a szakközépiskolában a felső középfokú tanulmányaikat. A jelentős számú fiatal számára kétféle formában szervezik meg az 1 éves iskolai rendszerű szakmatanulásra felkészítő programot és a szakmacsoportos alapozó képzést.

Szakmatanulásra felkészítő képzés (BVJ)

A BVJ-be azok járnak, akik teljesítették a 18 éves tankötelezettségi korhatárt, de nem szerezték meg a 9-10 osztályos általános iskolai végzettséget, vagy nem érettek a szakmatanulásra. Ide zömében halmozottan hátrányos, enyhén fogyatékos gyerekek, illetve bevándorlók, menekültek és vendégmunkások gyerekei járnak.
Itt olyan tanulókról van szó, akik iskolai kudarccal, alulmotiváltsággal, alapkészség- hiányosságokkal, illetve szociáliskompetencia- deficitekkel rendelkeznek. A fő tantárgycsoportok a matematika, angol, természet- és társadalomismeret, hittan és sport. Az időkeretek 2/3-át szakmai jellegű aktivitásokra fordítják.

Szakmacsoportos alapozó képzés (BGJ)

A BGJ képzésbe azok jelentkeznek, akik 12 szakmacsoportban felkészülnek arra, hogy a következő évben a tanulószerződéses foglalkoztatási képzésben fognak részt venni. A szakmatanulásra felkészítő szakmacsoportos alapozó képzést a szakközépiskola szervezi meg, és az időkeret 60-65%-át szakmai elméletre és gyakorlatra fordítják. Az új kooperatív képzési rendszerben a szakmai elmélet és gyakorlat vállalati-üzemi keretek között is folyhat.
Ennek a képzési formának a célja az alapkészségek megszilárdítása, a közismereti felzárkóztatás, illetve a szakmai alapozás, orientáció, valamint rész-szakképesítés megszerzése.

Mivel a német duális képzés a szociális piacgazdaság keretei között működik, lényegi sajátossága olyan együttműködési modell, amelyben a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók, szakmai szervezetek, gazdasági kamarák) bevonásával érvényesül a kontroll és az állam irányító szabályozó szerepe.

ÖSSZEGZÉS

A német duális szakképzés kétségtelen előnye, hogy optimális lehetőséget biztosít a munka világába történő bemenet megkönnyítésében, valamint az ifjúsági munkanélküliség csökkentésében. Azonban a technológiai változások, a robotika, az informatikai vezérlő rendszerek térnyerésével ez a képzési forma is átalakulóban van, mert a termelési-munkafolyamatokba ágyazott szakmatanulás mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az üzemek feletti technológiai központok, a csúcstechnológiával felszerelt vállalati tanműhelyek és az alapozó képzést magas technológiai színvonalon megvalósító, iskolai gyakorlati képzőközpontok.

Németországban általánossá vált a szakmacsoportos alapképzés, az integrált keretbe ágyazott szakmastruktúra. A tanulószerződéses szakmák száma 327, amely széles alapozású, konvertálható ismereteket biztosító, kompetencia alapú képzést biztosít.

A szakmai elméleti képzés a tantárgyi oktatás helyett úgynevezett tanulási mezőkre épülő pedagógiai modulokban valósul meg, a gyakorlati képzés a pedagógiai modulokkal szinergiában lévő projektfeladatok köré szerveződik. A szakmai záróvizsga a jövőbeli munkahelyen található, életszerű vizsgafeladatokat foglalja magába, ahol a vizsgamunkát a szóbelin meg kell tudni védeni. Finomodott a különböző képzési szintek átjárhatósága, a szakképzésből a felsőoktatásba történő átmenet sokoldalú lehetősége biztosított.

Dablini Gábor
MGYOSZ alelnök