2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

2015 őszén Budapest Főváros Önkormányzata elindította egy nagyléptékű, Horizon 2020 pályázati forrásokat megcélzó okos város projekt kidolgozását. 2015 december végére készült el a kiinduló szakmai vízió, amely a későbbi pályázat budapesti alapját és fő gondolatait fogalmazta meg.1

Ebben a rövid összefoglalásban a projekt három szakaszát mutatjuk be. A Budapest részére kidolgozott elméleti modell indította el a konzorciumépítés alapjául szolgáló párbeszédeket. A modellt megtámogató technológiai környezet víziója tette lehetővé a különböző érdeklődő városoknak, hogy saját meglévő vagy tervezett technológiai projektjeik egymást erősítve találjanak egymásra. Az első két szakasz után a munka városközi kooperációvá alakult, közel 40 szereplő fél éves munkája segítségével készült el a közel 300 oldalas koncepció, amelybe a partnervárosok beolvasztották saját elképzeléseiket, illetve közelítették a különböző technológiai lehetőségeket és elvárásaikat. Az elkészült pályázat villámportréja remekül illusztrálja, hogyan simíthatók össze a különböző városok saját elképzelései, hogy teljesen új, egységes egészet tudjanak alkotni.

ELMÉLETI KIINDULÓPONTOK

Tudáskormányzó városok négyes integrációra épülő energiaügynökségi modellje

Az úttörő Smart City programokkal kapcsolatos kritikai irodalom a kezdetektől fogva nem győzött rámutatni arra, hogy a technológiavezérelt fejlesztési programok vagy egy standard IT-szolgáltatás mechanikus alkalmazása még egyáltalán nem tesz intelligensebbé egy várost. Ezért a fejlesztési programok második generációjával kapcsolatban sokáig már nem elsősorban a technológiára kérdeztek rá az elemzők, hanem arra, hogy ezeket mire, miért és hogyan használják. Az embereket és közösségeiket középpontba állítva a városi terek és áramlások társadalmi kihívásokra reflektáló mikroszintű és átfogó változásait leginkább támogató eljárások, megoldások, innovatív szolgáltatások és platformok keresésére.2

Az adatközpontúság, az adatintenzivitás oldaláról már nem önmagukban a szenzorok, illetve az adatokat kezelő szoftverek lesznek érdekesek, hanem az adatok közjószág természete (open data), vagy még pontosabban: új elveken és gyakorlatokon alapuló adat-ökoszisztémák létrehozatala. Ezek egyszerre képezhetik a várost irányítók döntéshozatali és szolgáltatástervezési nyersanyagát, s bátoríthatják aktív részvételre az állampolgárokat.3 Az adatalapúság megváltoztatja a hagyományos kormányzás vertikális logikáját: horizontális áramlásokat gerjeszt, és nemcsak a városirányítás egyes divíziói, hanem a polgármesteri hivatalok és a lakosság különböző csoportjai között is. A felelősség megnőtt mértéke pedig erősebb problémamegoldó képességgel, vagyis adekvát válaszképességgel jár együtt.4 Az adatokkal okosan élő város (data-smart city) tehát szükségszerűen reszponzív is: felelős és megfelelően reagál, megítélni adaptációs teljesítménye alapján lehet.

Erőteljes hangsúlyt kap egy régi-új megközelítés, amelynek kiinduló normája a városlakók életkörülményeinek javítása (well-being), amelyhez tudásalapú városfejlesztési folyamatok visznek közelebb, s amelyeket a fenntarthatóság normatív céljai abroncsolnak össze. Az élhetőbb város a gazdasági és környezeti kompetenciáinak tudatos, smart felhasználásával biztosítja ezt a jóléti környezetet. A város egy saját maga által és a saját humán és technológiai eszközeivel szabályozott piaci környezetet teremtve biztosítja a fenntartható jólétet, amely lehetőséget biztosít a jövő generációinak is.

A projekt az innovatívnak tartott Négyes Integráció Modelljére épül, amelyben felismerhetők másutt már sikerrel futó programok, elképzelések, megoldások, azonban ezek ez idáig nem kapcsolódtak össze egységes szerkezetben és logikával. Az integrációt megtestesítő intézményi létezőt nevezzük Városi Energiaügynökségnek (1. ábra).

1-abra

A MODELL FIZIKAI HELYET KERES

Megfontolások a projekt tervezett helyszínével kapcsolatban

Az elképzelés különösen nagy hangsúlyt helyez a közösségi közlekedés és a városi életterek energiaigényének tudatos menedzselésére. A feladatmegoldást a létesítmények és a logisztika energiaigényének harmonikus és hatékony, egy döntési központon keresztül történő vezérlésével kívánja megoldani. Ehhez „teljesítési segédnek" hívja a szenzoros, valós idejű érzékelő-kihelyezéseket és a kapcsolódó kommunikációs technológiát, valamint a város adottságaiból adódó összes megújuló és alternatív energiatermelő technológiát, és pilot projektekkel tervezi kísérletet tenni újszerű energiatárolási technológiák bevezetésére. A szakértői egyeztetések eredményeként Budapest III. kerületének, Óbudának egy-egy jól körülhatárolható részét sikerült kijelölni a projekt megvalósítására.

A kiválasztás fontosabb tényezői:

  • Budapest vélhetően legrégebbi városmagja itt helyezkedik el, hagyományosan kulturális értékeket hordozó terület. Középületeinek jelentős része energetikai felújításon is átesett, több mint 17 középület és közel 2000 lakás energiaracionalizálásának az eredménye figyelhető meg.
  • Mind családi házas övezetek, mind nagy sűrűségű, iparosított technológiával épült lakótelepek fellelhetők.
  • A Kunigunda utca környéki iparterületek érdemi gazdasági tényezőt jelentenek. Méretüknél fogva törvényileg energia-auditálásra kötelezettek, így bevonhatók a projekt energetikai kísérletébe. Az ország energetikai rendszerirányítója a projekt területen található. A terület bővelkedik nagy kereskedelmi áruházakban is, akik szintén kötelezettek az auditra, így hivatalosan bevonhatók.
  • A terület bővelkedik nagyreményű barnamezős helyszínekben, mint például a BUSZESZ, a Goldberger-gyár, illetve a Gázgyár.
  • A terület a természetes vizek tárháza, mind a föld alatt, mind a föld felett. Sajátos domborzati viszonyai pedig a szürkevíz-gyűjtés lehetőségének mintapéldájává tehetik.
  • Az energetikai és közlekedési infrastruktúra szinte minden eleme fellelhető a területen. Kiváló lehetőséget kínál a Kunigunda utcai kapcsolt villamos energia és kogenerációs hőerőmű a vizsgálódásra és az energia hatékonyság tesztelésére. Az erőmű 81 hőközpontnak termel energiát, így több mint ezer háztartás ellátását lehet majd monitorozni, és összevetni az egyéb fűtési rendszerek hatásfokával. Az ipartelepek teljesítményigénye és elláthatósága, vagy virtuális erőműbe szervezhetősége a választás külön érdekessége.
  • A Duna kinetikus és hőenergiájának felhasználása távolabbi, de már most megfogalmazható cél. Sikeres pilot projekt zajlott a térségben (BME dunai kikötője).

A tervezett projekt területe így végül a Bécsi út és az Esztergomi nagyvasúti vonal által a Szentendrei út, Pünkösdfürdő – Duna határvonalig és délre a Bécsi út – Nagyszombat utcai vonalig alakult, dunai zárással.

A TECHNOLÓGIAI VÍZIÓ

A projekt technológiai alprojektjei alapvetően három nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozó megoldások egy valós idejű adatokkal operáló döntési központ létrehozását támogatják (Városi Virtuális Energia Ügynökség). A második csoportba különböző pilot projekteket sorolhatunk. Ezek a Főváros szakembereivel közös egyeztetések során több tucat lehetőség közül lettek kiválasztva a megvalósíthatóság, a pályázati kiírás, és a szándékolt multiplikátor hatások elérése érdekében. Olyan projektekre volt szükség, melyek a projekt időtartamában és költségvetésében kivitelezhetők, eredményeik több helyszínen és több projekt partner számára is értékesíthetők. A harmadik csoportba pedig azok a technológiai megoldások tartoznak, melyek a már bemutatott elméleti modell (négyes integráció modellje) gyakorlati megvalósítását támogatják.

Valós idejű adatokkal operáló döntési központ létrehozása

Az energiahatékonysági célok elérése érdekében elindul a kijelölt terület hármas mérése: az energiafelhasználás, a fogyasztói és az ellátó hálózatok mérése szenzorok segítségével. A mérési adatok egy M2M6 kommunikációs hálózaton keresztül egy döntési központba kerülnek. Ott egy térinformatikai-vizualizációs felületen megtörténik a folyamatok megjelenítése és menedzselése. Az energetikai alrendszerek fogyasztói így látják és megismerhetik a fogyasztási szokásaikat és anomáliáikat.

A döntési központon keresztül menedzselhetővé válnak a terhelési menetrendek is. A mérések képesek a korábbi passzív energiahatékonysági beavatkozásokat is ellenőrizni, de még hatékonyabbá is tenni az épületeket. Az energetikai folyamatok döntési központban történő elemzése rámutat a megtakarítási lehetőségekre, észleli az anomáliákat és egyben irányítói beavatkozásokat tesz lehetővé. Külön érdekesség a szubklimatikus méréssorozatok összevetésének lehetősége az energetikai változásokkal.

A központ szimbiotikus partnere a Városi Energiaügynökség. Feladata a város energetikai hálózatának stratégiai üzemeltetése fogyasztói szem pontból, valamint a város SEAP-jának7 végrehajtásában való közreműködés. Ennek megfelelően a rendszer a város politikai irányítása által létrehozott klímapolitika kontrollját is ellátja.

Pilot projektek a kiválasztott területen

A pilot projektek három fókuszterületen valósulnak meg: energiahatékonyság és termelés, adatgyűjtés és hatékonyságnövelés, illetve közösségi terek létrehozása. Az első csoport négy izgalmas projektje a RES és alternatív energiák közvetlen felhasználásának lehetőségét vizsgálja:

  • a meglévő középületeken elhelyezett PV elemek az épület energetikai rendszerébe integrált akkumulátorokra töltenek, az energiát nem adják fel a hálózatra. Az Auchan bevásárlóközpont parkolójában árnyék PV-k létesülnek, a rendszer egy tárolóra dolgozik rá, és négy db autoelektromos töltőt táplál majd. Ez az alrendszer már kapcsolódik a hálózathoz, a létrejövő 300kW-nyi tárolási kapacitásra virtuális erőmű-szerződés jön létre.
  • a Kunigunda/Huszti úti BKK buszgarázsban egy, a fentihez hasonló rendszer jön létre, ennek célja az elektromos buszok töltése lesz.
  • a Dunán egy új vízimalom épül, a turbinájával termelt áram a Római fürdő sétányának közvilágítását fogja megoldani.
  • végül, de nem utolsósorban alternatív energiahasznosításként a két szennyvízgyűjtő csatornába kerül egy-egy hőszivattyú, a segítségükkel kinyert energia a távfűtési rendszert fogja támogatni.

A második csoport a középületek fejlesztését célozza meg ismeretalapú döntések támogatásával.

Tizenhat középületbe és lakóépületekben 1400 darab okos mérő fog telepítésre kerülni. Az ezekből származó információk (is) összegződnek a már bemutatott Városi Virtuális Energia Ügynökség dashboard8 felületein. A pilot projekt során ki fog derülni, hogy a valós idejű ismeret és beavatkozás valóban növeli-e a hatékonyságot. A nagy léptékű okos mérés, adatgyűjtés és elemzés mellett két kiegészítő adatprojekt is futni fog. Az egyik során lakóknál is lesz kihelyezve megjelenítő, mely segítségével követhetik fogyasztási adataikat, illetve létrejön egy különleges klímaválasz-modul: öt mini meteorológiai állomás kerül telepítésre a projekt támogatásával, ezek segítségével egyedülálló módon lehet majd mérni a hőszigeteket, és a szélcsatorna-viszonyokat. Külön érdekesség, hogy az Aranyvölgyi-patak csapadékvíz-áramlási mennyiségét is mérni lehet majd, így megalapozott választ lehet kapni majd arra a kérdésre, hogy például egy teljes ipari parkot (Kunigunda utca) el lehetne-e a jövőben látni ipari vízzel.

A harmadik fókuszterület (közösségi terek) során információépítészeti elemek kerülnek telepítésre a kerület különböző pontjain (öt intelligens találkozási pont). Ezek a találkozási pontok nem csak a jövő közösségi tereinek alapját fogják képezni az ingyen töltési lehetőség, vagy Wi-Fi hálózatuk segítségével, hanem a környék intelligens közvilágítását is támogatni fogják.

Tudásfelhalmozás, feldolgozás és előkészítés

A technológiai vízió harmadik szintje a négyes integráció modell támogatása.

A folyamatok (open data alapú) modellezése trendkutatási célokkal történik, s a kimenete a megszerzett tudások rendszerbe szervezése, előkészítése a döntéshozóknak és a polgároknak. A partner városok együttműködése megkívánja az úgynevezett Open Data Platform működtetését is, hiszen a konzorciumi és követő partnerek információval való ellátása program egyik alapkövetelménye. Ez a megoldás lehet a legalkalmasabb a döntési helyzetek valódi átláthatóságára, amelyet az európai nagyvárosok társadalmi elvárásként támasztanak a városi irányítás felé. A jövendő partnerek számára a projektben való együttműködés egyik lehetősége az adatok megosztása, a folyamatok elemzése, modellek építése a beáramló nagy adattömegre támaszkodva.

A transzparencia a teljes együttműködési rendszert és a tudásközpontot is át kell, hogy hassa. A nyilvánosság és döntési felületek kialakítása és módszere a projekt közös megvalósítású része. A projekt online megjelenési formája a Döntési Fórum-felület, amit egy nyílt adatbázis támogat. A társadalmasítás szakmai felügyelete és a kijelölt térség városirányítási szervezetével való együttműködés a projektszervezet és a tudásközpont munkájának összehangolásával történik. Budapest a döntési központ létrehozásával és ezzel szimbiózisban az energia ügynökséggel egy In-House csoportot kíván létrehozni a városigazgatóság keretein belül a tudásközpont projektmenedzseri stábjának/munkatársainak bevonásával.

A FOLYAMAT VÉGE: A PURE PÁLYÁZAT

A Budapesten elindult szakmai munka Uniós kiterjesztésekor, a konzorciumépítés első pillanatától kezdve értelemszerűen a harmonizáció, a költségvetési és technológiai közös pontok megtalálása vált a legfontosabb kihívássá. A „világítótorony" (lighthouse) elvre épülő pályázati kiírás fő víziója az, hogy néhány vezető város irányításával egy városokból álló laza szövetség számos, egymást erősítő okosváros-fejlesztést vitelezzen ki, és ezek eredményeire alapozva megalapozottan nyújtson irányt a többi (európai) városnak.

A konzorcium 24 partnerből áll össze, három vezető (lighthouse) városból: Ghent, Koppenhága, Budapest, követő városokból (ezeken a helyszíneken már a pályázat időtartama alatt elindul a jó gyakorlatok átvétele és testre szabása), és a kivitelezést segítő cégekből, egyetemekből.

2-abraMagyarországról Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a GRID CEE Consulting és az Óbudai Egyetem vesz részt a pályázatban. A követő városok: Szczecin (Lengyelország), Edinburgh (Egyesült Királyság), Grabovo (Bulgária), Pádua (Olaszország) and Kranj (Szlovénia) (2. ábra).

A budapesti koncepció két fő üzenetét a teljes konzorcium és pályázat átvette: egyrészt a tudás- és emberközpontú, holisztikus megközelítést, illetve a Virtuális Erőmű fejlesztendő jellegét. Így a pilot projektek mellett a tevékenységeket ez a két fókusz határozza meg:

  • Az adatok áramlani kezdenek városokon belül, de megosztásra kerülnek a városok között is, és felhasználásra kerülnek a polgárok tájékoztatása, a döntések előkészítése, vagy üzleti modellek elindítása érdekében.
  • Mindegyik partner létrehozza a Virtuális Energiaügynökséget, ezek működését, tapasztalatait jól össze lehet majd hasonlítani, és tesztelni, hogy milyen e-mobilitás rendszerek esetén működik a leghatékonyabban.

A három vezető város különböző hátteret nyújt a fejlesztéseknek. Koppenhágában és Ghentben a kiválasztott területek modern városrészek, melyek már a fenntartható fejlődés szempontjait, és számos technológiai vívmányát nyújtják (energiahatékony épületek, okos mérők telepítve stb.), itt a fejlesztési fókusz a magasabb szintű rendszer létrehozásán van: további okos mérők kihelyezése, az adatszolgáltatás és adatbázis rendszerré emelése, az információk visszaforgatása a polgárok felé. Ennek segítségével a két terület élenjáró, követendő példa lesz minden európai város számára. Budapest egy lehetőségekkel teli területet „kínál" a projekt számára, számos energiahatékonysági pilot projektet lehet kivitelezni a területen. Itt a fókusz a meglévő terület „felokosításán", tudatosabbá, okosabbá, rendszerszerűbbé tételén van.

A projekt során több mint ezer ember fog energia-megosztó közösséget létrehozni, illetve részese lenni körkörös energiarendszereknek és gazdaságoknak. Közel tízezer fiatalt von be a projekt, és 24 start-up létrehozását is kitűzte céljául. A követő városok pedig elkötelezett városvezetéssel és helyi szakemberekkel várják a lehetőséget, hogy a kiválasztott, lighthouse városokban elindított pilot projektek közül helyben is indítsanak pilot projektet.

A teljes PURE pályázati anyag közel 300 oldal sűrű szövegből áll. A vízió bemutatásán kívül természetesen elkészült az elérendő célok részletes rendszere, a legapróbb eseményekig kidolgozott projektterv (feladatok, határidők, felelősök, mérföldkövek, összefüggések, kockázatok), és a költségvetés. A projekt léptékeire jellemző, hogy megvalósításához a 24 partnernél 1821 emberhónapnyi munkára lesz szükség. A projekt teljes költségvetése 18 millió euro, ennek 6,6%-át adják ki a beszerzendő felszerelések, 12,2%-át az alvállalkozói szerződések, 14%-át a pilot projektek fejlesztési költségei.

A projekt 12 munkacsomagból áll, ezek egy négyes rendszert alkotnak:

  1. A projekt működését segítő munkacsomagok (projektmenedzsment, más uniós projektekkel való együttműködés, disszemináció stb.)
  2. Az IKT fejlesztéseket támogató munkacsomagok (WP3, WP4, WP5) – ide tartoznak az összegyűjtött adatok menedzselését, karbantartását és megjelenítését biztosító feladatok (Urban Data)
  3. Az energiaügyi fejlesztéseket támogató munkacsomagok (WP6, WP7, WP8) – ide tartoznak a pilot projektek, a különböző okos épületek, egyedi energiaügyi körkörös fejlesztések, illetve az e-mobilitás megoldások.
  4. Emberek és helyek (WP9, WP10) – ide tartoznak a közösségi terek létrehozásai, az adatok visszaforgatása a közösségbe, a pilot projektek transzformálása a polgárok hétköznapi életvitelébe nem csak a vezető, hanem a követő városokban is.

A pályázati anyag számtalan részletéből a delegált célokat érdemes jelen összefoglalóban kiemelni. Két típusú célrendszert is összeállított a projekt, az elsőben a látnoki, merész, nagyobb ívű célok csoportosulnak, a másodikban pragmatikusabb, megfoghatóbb projektcélok. A vakmerő célok jól jellemzik azt, hogy milyen ideológiai ívek mentén kell(ene) mozognia minden okosváros-fejlesztésnek.

Szemelvények a vakmerő célokból

  • Gyors indítás: a pilot projektek állandó problémája a lassú indulás. Ebben a pályázatban az elindulási időt, mely általában 50%-át is kiteszi a projekteknek, 1%-ra tervezik csökkenteni
  • Békaugrás hadművelet: abban segíteni a követő városokat, hogy fejlődésük ugrásszerű, és már ismert megoldások akár kihagyását is lehetővé tegye egy még fejlettebb azonnali implementálása érdekében
  • Pénztermelés – a pilot projekteknek bevételszerző képességet is fel kell mutatniuk
  • A jövő aktivizálása – fiatalok bevonása a projektek kivitelezésébe
  • A blockhain technológia alkalmazása annak érdekében, hogy energiamegosztó közösségek jöjjenek létre
  • Innovációfejlesztés – a pilot projektekbe fektetett technológia, illetve a pályázat során beszerzett eszközök új start-up-ok elindítását is lehetővé teszik.

Szemelvények a pragmatikus projektcélokból

  • Legalább három mobilitási központ kialakítása (SeMaaS)
  • Okos töltőrendszerek és elektromos autók összekapcsolása gridbe (SeMaaS integráció)
  • Okos mérők és energiahatékonyságnövelő rendszerek telepítése legalább 50 épületben a különböző városokban
  • A felhasználók tudatos fogyasztását támogató üzleti modellek kidolgozása
  • Legalább 1000 fogyasztó bekapcsolása energiamegosztó projektekbe
  • Minden városban legalább két megújuló energián alapuló, körkörös gazdasági modellt támogató fejlesztés létrehozása
  • Stratégia elkészítése és demonstrációs környezet létrehozása minden városban a polgárok zöld energiafogyasztás felé terelése érdekében
  • Kidolgozni a vezető városok közötti adatmegosztások rendszerét
  • Nyílt adat platform létrehozása az adatok megosztása érdekében
  • A közösség bevonása az energiaprojektek fejlesztésében (22-24 nyílt innovációs találkozó és hackathon szervezése a városokban).
  • Legalább tízezer iskolás korú gyermek bevonása a pilot projektekbe.

A koncepció önmagában is olyan értéket képvisel, moduljai annyira autonómok, integrált célrendszere pedig valóban úttörőnek és mintaadónak számít, hogy maga a koncepció is befolyásolhatja a későbbi tervezési, fejlesztési kiindulópontokat, még akkor is, ha a pályázattal vagy annak megvalósításával kapcsolatban nehézségek vagy akadályok merülnének fel. Az áttekintéssel is azt a célt kívántuk szolgálni, hogy a pályázati folyamattól függetlenül meginduljon a párbeszéd, az újabb technológiai lehetőségek és a frissen megismert legjobb gyakorlatok beépítése az elképzelések közé.

 

Z. Karvalics László – Fecske Károly – Rab Árpád

 

 

____________________________________________________________________________

* - Másodközlés. Első megjelenése: Információs Társadalom, XVI. évf. (2016) 3. szám, 165–173. o.

1 - A budapesti szakmai vízió elkészítését háromfős csapat végezte (Z. Karvalics László elméleti modellépítés, Fecske Károly technológiai tervezés, Rab Árpád projektmenedzsment). A vízió létrejöttét megelőzte a partnerkeresés, utána egyre gyorsuló sebességgel a konzorcium létrejötte követte. 2016 őszétől a konzorcium megfeszített munkával közös anyagot állított össze, és másfél évvel a munka budapesti elkezdése után PURE (Pioneering Urban Renewal in Europe) címmel 2017. február 14-én pályázatot adott be SCC-1 2016 H 2020 Intelligens városok és közösségek – „világítótorony-projektek" kiírásra.

2 - Erről az „új" okos város paradigmáról lásd Rizzo, Francesca – Deserti, Alessandro: Small Scale Collaborative Services: The Role of Design in the Development of the Human Smart City Paradigm In: Streitz, Norbert – Markopoulos, Panos (eds.): Distributed, Ambient, and Pervasive Interactions. Second International Conference, DAPI 2014, Proceedings pp. 583–592.

3 - Számos izgalmas esettanulmányt mutat be: Goldstein, Brett – Dyson, Lauren: Beyond Transparency: Open Data and the Future of Civic Innovation. Code for America Press, 2013

4 - Goldsmith, Stephen – Crawford, Susan: The Responsive City. Engaging Communitites Through Data-Smart Governance Jossey-Bass, 2014

5 - Hogy ezúttal is egy bécsi legjobb gyakorlatot említsünk: a helyi közművállalat, a Wiener Stadtwerke szorosan együttműködik az ottani Műszaki Egyetemmel, hogy a Smart City, az energiahatékonyság és környezettudatosság kérdései az iskolai tankönyvekben is megjelenjenek. E témában PhD-program indult a hallgatóknak, míg a kampányok kreatív tervezésében és megvalósításában az Iparművészeti Egyetem diákjai vesznek részt aktívan.

6 - Machinet to machine – a gépek közötti kommunikáció rövidített megnevezése.

7 - Sustainable Energy Action Plan – egy adott város település szintű energetikai stratégiája, lásd www.seap.hu

8 - A különböző adatokat és folyamatokat vizualizáló monitor, illetve webes alkalmazás.

Keresés

mehi-banner-media 120x240