2017. szeptember 22., péntek

 

1-kepCraiova Románia egyik fontos labdarúgó központja, ahol az európai labdarúgás számos neves klubcsapata játszott már, és a craiovai focicsapat hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket ért el. A stadion fennállásának 48. évfordulóján határozták el, hogy építenek egy új, nagy arénát, amely építészetileg és funkcionálisan is megfelel a 21. századi követelményeknek.

1948-ban a craiovai egyetemi oktatási intézmény keretén belül alakult meg a Craiovai Egyetemi Sportklub, amelynek focicsapata UNSR Craiova néven kezdte meg szereplését. A meccseket évekig a Fiatalok Stadionjában játszották. Amikor azonban a csapat bejutott az NB1-be, egy új stadion építése mellett döntöttek, amely képes befogadni a csapat megnövekedett rajongótáborát. A Central Stadiont 1967. október 27-én egy román–lengyel ifjúsági meccsel avatták fel. 1996-ban a stadiont Craiova leghíresebb labdarúgójáról, Ion Oblemencoról nevezték el.

2-kepÁLTALÁNOS ISMÉRVEK

Az új Ion Oblemenco Stadiont egy konzorcium tervezte és építette. A konzorciumot alkotó cégek: CON-A, Nisal (Nagyszeben), ACI, Dico&Tigănas, Plan31, Instal Data Proiect (Kolozsvár), Helinick és Vision4Venue (Németország).

A tenderkiírás tervezés-kivitelezés formájában történt, azzal a megkötéssel, hogy a stadionnak a nagy román szobrász, Brâncuși egyik híres szobrához, „A világ kezdete" című alkotáshoz kell hasonlítania, tehát az épületnek egyfajta tojásformát kell alkotnia.

3-kepA stadion a város nyugati oldalán helyezkedik el, a Știrbei Vodă körúton. Az építmény alapterülete 27 000 m2, az építmény bruttó felülete pedig több mint 54 000 m2. A létesítmény F+6E szintű lesz, teljes befogadóképessége 30 944 ülőhely a lelátókon, amelyből 27 208 hely a közönség számára, 240 hely a sajtó képviselőinek, 3010 VIP hely, 440 VIP skybox hely, 62+62 hely pedig mozgáskorlátozottaknak és kísérőiknek (2-3. kép).

A játékteret természetes fűvel borítják, amelyet egy komplex vízelvezető, öntöző, szárító-szellőztető, (a téli időszakban szükséges) fűtő rendszerrel látnak el. A stadion peremén éjjeli világítás is lesz. Az elektronikus kijelzést a stadion északkeleti és délnyugati oldalán két panellel oldják meg. A román kormány több mint 50 millió eurót különített el erre a beruházásra, a helyi önkormányzat a beruházás költségeinek 10%-át biztosítja. A kivitelezés 2015 nyarán kezdődött el, az átadás határideje 2017 ősze.

A beruházás egyik legfontosabb kikötése a stadion átadásának határideje volt. Egy ilyen léptékű munka esetén a rendelkezésre álló időt a lehető legkörültekintőbb módon kellett kihasználni. Éppen ezért az első lépés az előregyártott és a monolit részek meghatározása volt. Előregyártott elemek alkalmazásával nagymértékben csökken a kivitelezési idő. Az üzemi előregyártás már a munkaterület átadásakor elkezdődött. Mire a földmunka és az alapozás befejeződött, az előregyártott szerkezetek jó része elkészült.

4-kep

Az előregyártott szerkezet elemei: oszlopok, födémgerendák, ferde gerendák mellvédelemek, lépcsők (4. kép).

A PROJEKT MEGKÖZELÍTÉSE

A stadion földszinti alaprajzának formája se nem kör (ami szerkezetileg könnyű megoldás), se nem szabályos ellipszis, hanem valami a kettő között. Ezt az alaprajzot az épület tojásformája hozta.

5-kepTehát a stadion architektúrája eltér a megszokottól, ezért már a kezdetektől szükségessé vált a szerkezet viselkedésének nagyon aprólékos tanulmányozása: vizsgálni kellett, hogy a szerkezet hogyan reagál az állandó és a változó terhelésre. A terhelésre adott válaszreakció alapján a szerkezetet a lehető legfinomabban kellett alakítani az építészeti megjelenés megtartására is. A szokásos megoldások ebben az esetben sem hatékonyak, sem ésszerűek nem voltak. A kivitelezők több tucatnyi lehetőséget vizsgáltak meg, figyelembe vették a technológiai igényeket, a kivite-lező felszereltségét, a rendelkezésre álló időt, az anyagárakat, a közlekedést, a munkaerőt, az időjárást stb.

Az elején meghatározták a szerkezet három fontos részének kialakítását: az alapozást, a lelátók tartószerkezetét, valamint a tető fémszerkezetét. A három részt külön elemezték, és mindegyik esetében az optimális megoldásra törekedtek (5. kép).

6-kepAZ ALAPOZÁS

A geotechnikai ajánlások alapján, figyelembe véve a szerkezet és a helyszín jellemzőit, az épület alapozása 900 mm átmérőjű fúrt cölöpök segítségével történt. A pilléreket a fúrt cölöpök fölé helyezett pontalapokba fogták be. A szerkezet jobb együttdolgozását úgy biztosították, hogy az alapokat két irányban alapgerendákkal kötötték össze.

7-kepElemezve a stadion szerkezetének együttdolgozását, azt látjuk, hogy mind a gravitációs terhek, mind a szélből vagy földrengésből jövő terhek átadása az oszlopokon és a lelátógerendán át történik az alaptestekre. Az alapgerenda és a ferde lelátó gerenda metszéspontjában hatalmas terhelés koncentrálódik. Ezért egy háromszög alakú pillérfal készült, amely elősegíti az adott pontban koncentrálódó erők alapokra való átadását.

Az előregyártott oszlopokat az alapokba tüske-gégecső megoldással fogták be. Az oszlopok beszerelése után a gégecsövet magas szilárdságú, kis zsugorodású habarccsal töltötték ki (6-7. kép).

 

A VASBETON LELÁTÓK

8-kepA stadion tartószerkezetét előregyártott és monolit vasbeton keretek alkotják. A keretek monolit és előregyártott vasbeton pillérekből, tartókból és előregyártott födémelemekből állnak. A lelátókat előregyártott, ferde, úgynevezett lelátógerendák tartják. A keretek tengelytávolsága 8,10 m. A tengelyek a pálya négy oldalára merőlegesek és egymással párhuzamosak, míg az összekötő íves részeken a külső tengelytávolság 8,10 m, ez befelé egyre csökken.

A pillérekre főként a függőleges terhelések hatnak, ugyanakkor a szerkezet egyes részein a lelátóelemek alá helyezett acélmerevítéseken keresztül, az oldalirányú terhelésből is átvesznek. Az oszlopok négyszög keresztmetszetűek, méretei különbözőek: 140×90 cm, 120×90 cm, 90×60 cm és 60×60 cm.

9-kepVoltak olyan elemek is, amelyek monolit és előregyártott formában is készültek, a szélső oszlopokat például a magasságuk miatt a helyszínen öntötték. Az előregyártott elemek közül a lelátókhoz készülő gerendák – a kb. 30 tonnás súlyuk és 13 m-es hosszuk miatt – építéshelyi előregyártással készültek.

A szerkezeti falak monolit vasbetonból készültek, szerepük főként a szél és földrengés okozta vízszintes terhelés átvétele (8-9. kép).

10-kepA stadion tervezésekor alkalmazott új megoldások között szerepel a monolit peremoszlopok felső részéhez tartozó peremgerendák kivitelezése. A több mint 26 m magasan és 400 m hosszan történő monolit kivitelezés a zsaluzási munkákat jelentősen megnehezítette volna. Ezért előregyártott, U keresztmetszetű gerendát használtak, ideiglenes fém konzolokra támasztva, majd a vasszerelvények folytonosítása után történt a kibetonozás. Ezzel a megoldással jelentősen csökkent a kivitelezés ideje (10. kép).

A FÉM TETŐSZERKEZET

11-kepA fémszerkezet háromszög keresztmetszetű rácsostartóból áll, két felső és egy alsó talppal, amelyeket átlók és függőleges rudak kötnek össze. A felső talpak az ellipszisformát követve ívesek, az alsókat pedig szegmensekből kivitelezték. Ahhoz, hogy az elemek megfelelő görbületet kapjanak, a kivitelező egy speciális hidegen hajlító gépet szerzett be és használt.
A fő tartókat egy vízszintes és függőleges merevítőrendszer köti össze. A főtartó egy konzol, amelynek a hossza 52 m a lelátónál (maximális konzolhossz) és 41 m az íves részen (11-13. kép).

 

12-kep13-kep

 

SZERKEZETI DILATÁCIÓ

14-kepA hőtágulás okozta terhelések kiküszöbölésére mind a lelátókat, mind a tetőszerkezetet dilatációs résekkel osztották fel. Az első feladat: meghatározni, hol legyen ezek helye a szerkezeten belül; a második, hogy a vasbeton lelátóknak és az acél tetőszerkezetnek ugyanott legyen a felosztása.

Az acéltetőnél az első megoldás egy kupolaszerű szerkezet lett volna dilatációs rés nélkül. Mivel a vasbeton keretek tengelyiránya nem egyezik a tető rácsostartóinak tengelyeivel, a fémszerkezetet gömbcsuklókkal kellett volna az oszlopok tetejére helyezni. Az a megoldás nagyon drágának bizonyult, így más megoldás után kellett nézni.

14-15-kepA dilatációs rések számának és helyének megadása igen komoly feladatnak bizonyult. Mivel a konzolok különböző hosszúságúak, a lehajlások nagyban eltértek a tető karakterisztikus pontjain (14-15. kép).

A megoldás: négy dilatációs rés beiktatása, melyek az épület alaprajzának szimmetria-tengelyein helyezkednek el. Az acél szerkezetet így egyszerűbb csuklókkal sikerült az oszlopokhoz rögzíteni. A vasbeton szerkezetnél pedig a dilatációs rést csúszó kapcsolattal oldották meg, elkerülve az oszlopok és gerendák duplázását.

A SZÉLHATÁS ÉRTÉKELÉSE

Speciális vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy a szél hatását nem szabványos méretű és bonyolultságú szerkezetek esetében értékelni lehessen. Hogy minél valósabb eredményeket kapjanak, szélcsatorna-kísérletet végeztek. A vizsgálatot a „Wind Tunnel Testing For Buildings And Other Structures", American Society of Civil Engineers, 2012-es előírásai alapján a Wacker Ingenieure német cég készítette. A vizsgálatnál használt szélcsatorna méretei: hosszúság 12 m, szélesség 2,50 m, magasság 1,85 m.

16-kepA stadion 1:300 léptékű makettjére (a tetőnek mind a felső, mind az alsó részére) több mint 350 nyomásérzékelőt szereltek (16. kép). A makettet egy nagy tömegű lemezre helyezték, amely lehetővé tette, hogy a megfelelő szögbe forgatva a modellt, bármilyen irányú szelet szimulálhassanak a szélcsatornában. 24 különböző széliránnyal tesztelték a makettet, 15 fokonként változtatva a szöget. A statikai számításokat a kísérlet eredményei alapján végezték el.

 

Prof. dr. Kiss Zoltán – Bálint Károly, Ţere Sergiu – PLAN31, Kolozsvár;
Cristea Sorin – CON-A, Nagyszeben

 

 ____________________________________________________________________________

* A cikk a romániai „Revista construcțiilor"-ban jelent meg 2016-ban. A szerzők kevés módosítást hajtottak végre az eredeti szöveghez képest a magyar olvasók számára, a jobb megértés céljából.

 

 

Keresés