2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Madaras-Koppany portreA 2017 júliusában Budapesten megrendezendő FINA Úszó Világbajnokság helyszínei között szerepel a Dagály Úszóaréna új épülete is. A 2015-ben indult beruházás részeként megvalósult árvízvédelmi fejlesztés eredményeként az új úszóaréna mellett a strand – korábban hullámtéri besorolású – megmaradó területe is védetté vált.

A korábban Szabadság Strandfürdőnek nevezett Dagály fürdőt 1848-ban nyitották meg az Árpád híd északi oldalán, és máig a legnagyobb strandfürdő a Duna pesti oldalán. A fürdő területének északi részére telepítették az új úszóarénát, míg a déli oldalon a fürdő (felújítás és átépítés után) továbbra is megmarad. A nagy értékű beruházás működéséhez feltétlenül szükséges volt a mély fekvésű területek árvízvédelmi rendszerének felülvizsgálata, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a műszakilag nem megfelelő állapotban lévő nyárigátat át kell építeni. A korábban a Népfürdő utca mentén húzódó elsőrendű árvédelmi védvonalat a Duna-parti nyárigát nyomvonalára áthelyezve biztosított lett a terület árvíz elleni védelme.

Fentiek érdekében a Rákos-patak és a Duna bal partján olyan árvízvédelmi rendszert kellett megvalósítani, mely megfelel a 2014 decemberében kiadott BM rendeletben [74/2014. (XII. 23.)] meghatározott új mértékadó árvízszint (MÁSZ = 104,90 mBf), valamint az ehhez rendelt magassági biztonság (130 cm) által kiadott 106,20 mBf legmagasabb vízszintnek. A tervezett árvédelmi rendszernek a tartószerkezeti előírásokon túl meg kell felelnie a szivárgási követelményeknek (mind a Duna magas, illetve alacsony vízállásainál) valamint biztosítani kell a védvonalat keresztező közművek előírások szerinti átvezetésének követelményeit.

1-kepA KORÁBBI VÉDVONAL

A korábbi nyárigát koronaszintje kisebb eltérésekkel a 105,30 mBf szinten helyezkedett el, míg a strand belső területe jellemzően 2-3 m-rel mélyebben helyezkedik el. Ebből adódóan az új védvonal kiépítési magassága a korábbi gát szintjét átlagosan 1 m-rel meghaladja. A nyárigát nem volt alkalmas arra, hogy része lehessen az új árvédelmi védvonalnak, azaz annak magasítása és erősítése nem volt lehetséges. A 2013. júniusi rendkívüli dunai árvíz (1. kép) során a Dagály strand területén előállt fakadóvizes jelenségek miatt szemmel látható süllyedések alakultak ki. A nyárigát vízzáróképességét rontotta továbbá a nyárfasor is, melynek gyökérzete mentén az átszivárgás akadálytalanul kialakulhatott.

Ezen jelenségeket tovább erősítette a fejlesztési terület talajadottsága is. A mélyen fekvő (10-12 m) vízzáró agyag alapkőzet felett 3-5 m vastag homokos kavicsréteg, valamint akár 5-6 m vastag laza, iszapos talaj található. Ilyen adottságok mellett belátható, hogy a dunai áradások időszakában a mentett oldali talajrétegekben a talajvíz szintje nagyon gyorsan emelkedhet, s jelentős a buzgárosodás veszélye.

AZ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE

Az új nyomvonalon kialakított védmű tehát kettős feladatokat lát el. A meglévő magassági hiányok megszüntetésén túl kezeli a mentett oldalon kialakuló buzgárosodást, fakadóvizes jelenségeket is.

Az összességében cca. 900 m hosszú védmű – a területen tervezett fejlesztések¬hez igazodóan – két szakaszra bontható:

  • Az északi oldalon az úszóaréna területén – a Rákos-patak és a Duna partján – 106,30 mBf magasságig vasbeton támfal épült ki, mely illeszkedik az épület körül kialakított közlekedési elképzelésekhez.
  • A déli oldalon – a megmaradó strand előtt – alacsonyabb kiépítésű (104,00 mBf) vasbeton szerkezet, és arra állítható, jellemzően 220 cm magas mobil árvízvédelmi fal készült, így árvízmentes időszakokban a fürdő nyitottsága a Duna felé zavartalan marad.

Teljes hosszon megvalósult a védvonal mögött egy 5 m széles, osztott funkciójú kerékpárút-gyalogos sétány, mely a Népfürdő utcától az Árpád hídig fut a Duna partján, csatlakozva a távlati Duna parti kerékpárút fejlesztésekhez mind déli, mind északi irányban. Ezen sétány árvízi védekezés idején a védekezési munkákhoz kiszolgáló útként szolgál.

A projekt különleges feladat elé állította a tervezőket (a szakági tervezőkkel egyetemben), a terület alatt húzódó, az FCSM Angyalföldi átemelőtelepéről a Dunába vezető nagyátmérőjű csatornák jelenléte egészen egyedi tartószerkezeti megoldásokat követelt meg.

A továbbiakban részletesen bemutatjuk az árvízvédelmi mű szerkezeti egységeit.

VÍZZÁRÓ VASBETON RÉSFAL ÉS ALAPOZÁS

2-kepA védmű egyik, ha nem legfontosabb eleme az a vízzáró vasbeton résfal, mely a védvonal teljes hosszán nem csupán a felszerkezet (támfal, illetve mobilfal) alapozásaként működik, hanem biztosítja (a méretezett mentett oldali szivárgórendszerrel együtt) a talajban áramló vizek megfelelő szinten tartását a szivárgási útvonal meghosszabbításával.

A résfal talpsíkját – a szivárgási számításokkal összhangban – a vízzáró alapkőzet felett határoztuk meg, így lehetővé téve a Duna különböző vízállásaitól függően a víz áramlását mindkét irányban. Így a résfalak mélysége az altalaji viszonyokhoz igazítva 9,7 méter, illetve 10,3 méter lett.

3-kepA tervezés során kellett meghatározni azt a poligonizált nyomvonalat, mely mind az építészeti igényeknek, mind a réselési kivitelezési munkák technológiai igényeinek megfelel, így a szakági tervezőkön kívül a szakkivitelezővel is folyamatos kommunikáció alakult ki. Külön kihívást jelentettek a meglévő, valamint a tervezett közművek és csatornák keresztezései (2–3. kép), melyeknél minden esetben egyedi megoldásra volt szükség. Sok esetben a meglévő adatszolgáltatások nem is voltak teljes körűek, és a helyszíni feltárások alapján kellett a terveket a kivitelezés közben a valósághoz illeszteni.

A tervezés időszakában pontosan nem ismert, helyszínen feltárt szerkezetek, valamint a kivitelezés ütemezése indokolta egyes helyeken, hogy a résfalazást jet-grouting technológiával kellett kiegészíteni. Ahol a meglévő közművek, csőtávezetések és kábelek a réselést nem tették lehetővé, ott egyedi, összemetsző oszlopokból álló, vízzáró jetfalat kellett építeni.

VASBETON FEJGERENDA ÉS TÁMFALRENDSZER

4-kepA résfalak felső síkján a védvonal teljes hosszán egységesen egy monolit összefogó fejgerenda helyezkedik el. A fejgerenda szerepe kettős, egyrészt biztosítja a résfaltáblák együttdolgozását, valamint a felszerkezet megfelelő merevségű befogását és lehorgonyzását. A kétoldali zsaluzattal épült fejgerendát már egy finomabb poligonizációval lehetett kialakítani, a zsaluanyag felhasználásának optimalizálásával, így a látszó felületeknél durva iránytörések nem jelennek meg.

5-kepAz úszóaréna előtt a fejgerendára 2,3 m magas vasbeton támfal épült (4. kép), 106,30 mBf felső síkkal. A két szerkezetet azonos helyeken, 20 m hosszú dilatációs egységekre bontottuk, az egységek között megfelelő vízzáró fugaszalagok beépítésével. A dilatációs hézagok külső síkját utólag nagy rugalmasságú, ellenálló anyaggal tömítették. A támfal külső síkja – a nagy felület optikai megtörése érdekében – függőleges nútokkal osztott (5. kép).

MOBIL ÁRVÍZVÉDELMI FAL

6-kepA megmaradó strand előtt a már korábban említett 104,0 mBf felső síkú vasbeton fejgerenda fut végig. Ebbe a monolit szerkezetbe helyezték el betonozás előtt a mobilfal oszlopainak beállítását lehetővé tévő lehorgonyzó szerelvényeket. A fejgerenda felső síkján így szabályos kiosztásban megjelennek ezen szerelvények rozsdamentes talplemezei (6. kép).

A mobil árvízvédelmi fal elemei a tőcsavarral lerögzített konzolos oszlopok, valamint az azok közé elhelyezett betétgerendák. A gerendák egységesen 20 cm magasak és 10 cm szélesek, és az oszlopok között kéttámaszú tartóként viselkednek. Az „I" szelvényű oszlopok statikai modellje a konzolos tartó, mely a víznyomásból származó terheket merev kapcsolattal továbbítja az alépítményre. A betétgerendák egymáshoz is gumitömítéssel csatlakoznak, valamint a konzolos oszlopok hornyaiban is tömítőprofilok vannak elhelyezve. Az oszlopok magassága – követve a sétány magassági változását – 40 cm-es lépésközökben 1 méterről 2,2 méterig emelkedik. Az oszlopok befogott konzolok, hátsó kitámasztásra nincsen szükség.

A szintugrásoknál, illetve a mobilfal Árpád hídi végénél a monolit szerkezetbe betonozott egyedi lezáróelemek kerültek, amelyekbe a betétgerendák a szükséges tömítéssel behelyezhetők.

7-kep

Az építés közben bebetonozott szerelvényeket, valamint a mobilfal elemeit gyártmánytervek alapján az IBS cég szállította. Fontos kiemelni, hogy ezen építési folyamatnál a vasbeton szerkezeteknél bevett cm-es mérettűrési követelményeken szigorítani kellett, egységesen minden szerelvényre vonatkoztatva a megengedett méreteltérés mind helyszínrajzi, mind magassági értelemben mm-es nagyságrendben mozgott. Csak így biztosítható ugyanis a nagy pontosságú gyártmányelemek problémamentes szerelése és elhelyezése (7. kép). Időközben a megépült fejgerendán a mobilfalelemek próbaszerelése sikeresen megtörtént.

Az oszlopok tengelytávolsága egységesen 3 m, így a teljes szakaszon azonos betétgerendák használata lehetséges, elősegítve az árvíz idején szükséges gyors felépítést.

Nem a védmű része, de a mobilfal létesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a szomszédos angyalföldi átemelőtelepen megépült egy cca. 120 m2 alapterületű acélszerkezetű tárolócsarnok, ahol árvízmentes időszakokban az előírás szerint megtisztított elemek (oszlopok és betétgerendák, valamint tőcsavarok és egyéb elemek) egyedi kalodákban, védett helyen tárolhatók, és szükség esetén rövid időn belül a helyszínre szállíthatók.

MENTETT OLDALI SZIVÁRGÓRENDSZER

A már korábban említettek szerint a szivárgási jelenségek kezelése szempontjából kiemelt fontosságú a védvonal mögött elhelyezett vonalmenti szivárgó. Jelen esetben, figyelembe véve a védvonal hosszát, egy északi és egy déli szivárgórendszer épült ki, 300-400 méteres egyenkénti hosszon. Mindkét árokszivárgó kavicságyba fektetett draincsövekkel épült ki, 40-60 méterenként tisztítóaknákkal, és a szivárgók mélypontjainál átemelő műtárgyakkal. Alacsony vízállások esetén az átemelőkből a vizek gravitációs úton bevezethetők a Dunába, magas vízállások esetén a nyomóaknákban elhelyezett szivattyúkkal lehetséges mindez. A műtárgyon belül – külön aknákban – biztosított az árvédelmi védvonalon előírt kettős zárás lehetősége.

A vonalmenti szivárgóval egyben készült el az úszóaréna alaplemeze alatt elhelyezkedő szivárgórendszer is, mely a teljes épület alatt szabályos raszterekben (a cölöpalapozások között) szivárgóbordákon keresztül vezeti ki az esetlegesen megemelkedő talajvizet az épület két hosszoldalán húzódó árokszivárgókba. Ezen gyűjtőket szintén az északi, illetve a déli szivárgórendszer átemelő műtárgyaiba vezették be.

KÖZMŰKERESZTEZÉSEK

8-kepA cca. 900 m hosszú védvonalon sokféle méretű és elhelyezkedésű csatorna keresztezi a védvonalat. Ezeknél minden esetben egyenként vizsgálni kellett, hogy a védvonal keresztezésénél a megfelelő vízzárás biztosítva legyen, hogy ne alakulhasson ki ezeken a helyeken lokális vízszivárgás.

A teljesség igénye nélkül ezek az alábbiak:

  • 4700/4000 záporkiömlő, melynek új, boltozatos megerősítést kellett tervezni, biztosítva a védvonal síkjában a vízzárást.
  • D2000 sodorvonali csapadékcsatorna, melynek korábbi zsilipaknáját meg kellett szüntetni, és helyette új zsilipaknát kellett elhelyezni a védvonal külső síkján (8. kép).
  • A meglévő Dagály strand gépházának kivezetése üzemben maradt a kivitelezés alatt az új gépház beüzemeléséig.
  • A Magda termálvíz vezetéke egyedi acél védőcsőben vezetve, üzemelés közben.
  • Szivárgó átemelők és csatornakivezetések új átvezetései, befalazó idomokon keresztül.
  • Kis átmérőjű kábelek és kábelkötegek egyedi védőcsőben átvezetve.

NAGY ÁTMÉRŐJŰ CSATORNÁK KÉRDÉSKÖRE

Az úszóaréna északi oldalán, annak ideiglenes lelátója és parkolója alatt húzódik az angyalföldi átemelőtelepről induló két nagy átmérőjű csatorna. A tervezők feladata volt a – már korábban említett – védvonali átvezetések megtervezése mellett egy olyan, utólagos védelem kialakítása, mely a csatornák üzemelését továbbra is biztosítja a kivitelezés alatt és a végállapotban egyaránt. A védőszerkezetek tervezése nem volt szoros része az árvízvédelmi védvonal tervezésének, azonban a különleges adottságai, illetve elhelyezkedése révén nem is lehetett attól külön kezelni.

A csatornák védelmét biztosító szerkezetek függőleges elemei D600 fúrt CFA cölöpök eltérő tengelytávolsággal és változó mélységgel. A 2 méteres átmérőjű csatorna cölöpökre támaszkodó vízszintes vasbeton lemez jellemzően 60 cm vastag, míg a 4,70/4,00-es csatorna feletti lemez 80 cm vastag.

ÖSSZEFOGLALÁS

A 2015-ben kezdődött védvonalfejlesztés során cca. 900 fm hosszon új árvízvédelmi védmű épült fel, többek között kb. 920 m2-nyi mobil falrendszerrel. A védvonal mentén 5 új árvízi átemelő, illetve zsilipműtárgy épült, és elkészült a 2×2,5 m széles kerékpáros és gyalogos út is. Összességében elmondható, hogy az előre nem látott nehézségek és eltérések ellenére a tervezéssel sikerült a szoros ütemű kivitelést megfelelően kiszolgálni.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240