2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

A KSH legfrissebb adatai szerint 2016 novemberében az építőipari termelés volumene 14,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés mindkét építményfőcsoportban csökkent: az épületek építése 2,5, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján novemberben az építőipar termelése 1,7%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. év végi befejeződése okozta. A megkötött új szerződések volumene 28,2 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 34,9 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az építőiparban a nagy értékű, hosszú megvalósulási idejű szerződések hónapról hónapra jelentős változást okozhatnak a volumenindexekben.

Az ÉVOSZ elnökét és alelnökeit az építőipart befolyásoló változásokról kérdeztük.

Koji-LaszloKoji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével arról beszéltünk, hogy a továbbra is nehéz helyzetben levő építőipar eredményét 2017-ben mennyire befolyásolják a múlt évben elindított CSOK és az áfarendeletek, milyen eredményekre számíthatunk?

K. L.: A CSOK és az áfarendeletek pozitív folyamatokat indítottak el. A 2015. évi 7600 lakóingatlannal szemben 2016-ban a harmadik negyedév végéig 23 400 új lakóingatlanra adtak ki engedélyt, illetve jelentettek be. Az év végi bejelentések száma várhatóan 26-28 ezerre prognosztizálható.

Mindezek eredményeként az építőipartól mintegy 16 ezer lakóingatlan kivitelezését rendelték meg eddig, és már meg is kezdődött ezek kivitelezése. A kormányprogram és a jogszabályváltozások pozitív hatása 2017-ben fennmarad. A kormányzati ciklus végére éves szinten mintegy 20 ezer lakás megépülésével számolunk.

A felújítási piac összességében stagnál, mivel hiányoznak a tartós energetikai és monetáris ösztönzések. Így a magánberuházók inkább a lakások adásvételével kapcsolatos felújításokra koncentrálnak, a lakásához ragaszkodó többség azonban az energetikai felújítási programra vár, amely a rezsiköltségeket az energiaáraktól függetlenül csökkentheti.

Az új lakások építése első sorban a főváros és térsége, valamint a megyei nagy városokban ad munkát a vállalkozóknak. 2016-ban, várhatóan az épület építési alágazat 5% körüli növekedéssel fogja zárni az évet, amely növekedés 25%-át a lakásépítés bővülése adja.

Milyen változásokat tart indokoltnak a piac tisztulása és a minél hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés érdekében?

K. L.: A lakásépítési piac tisztul, de további lépést jelentene, ha a forgalmi adót – meghatározott mértékben – a lakásfelújításoknál is vissza lehetne igényelni. Ez az írásos szerződés, a számlaadás, a felelősség- és garanciavállalások, a minőség és az átláthatóság irányát erősítené, miközben a költségvetés bevétele nem csökkenne.

A gyakori jogszabályváltozás egyaránt sok problémát jelent a megrendelői, a kivitelezői oldalon. Miként lehetne ezen változtatni?

K. L.: Általában a jogszabályi környezet változása javított az építési piac működésének szakmai és gazdasági feltételein. Például a közbeszerzési törvény változtatása, a bejelentési kötelezettségre kijelölt létesítmények körének bővítése vagy a kötelező felelősségbiztosítás. Azonban látni kell, hogy a jogszabályok részletezettségével növekszik azok bonyolultsága, és sérül az átláthatósága. Azzal, hogy a Kormány 57 pontban fogalmazta meg az építésügy átalakítását, a kis- és mikrovállalkozások számára szinte követhetetlenné vált a jogszabályi környezet változása. Sajnálatosnak és zavarónak tartjuk, hogy például az egyszerű bejelentésre vonatkozó kormányrendeletet ez idáig háromszor kellett módosítani, hogy a kellő szakmai szakszerűséget, érthetőséget elérje. Ez piaczavaró, és fellazítja a jogszerű piaci magatartást.

kep1Nem elfogadható az sem, hogy a jogszabálytervezetek továbbra sem kapnak érdemi érdekképviseleti egyeztetést. A legnagyobb eredmény az lehetne, ha a jogszabályváltozások dömpingje megszűnne.

Az évek óta tartó lejtmenet után milyen eredményre számít 2017-ben?

K. L.: 2016-ban az építőipar teljesítménye várakozásunk szerint mintegy 15%-kal lesz kisebb, mint 2015-ben volt, mintegy 1900–2000 milliárd forint között várjuk folyó áron az országos építési szerelés értékét. Ezen belül az egyéb létesítményeknél (út, vasút, mélyépítés) 38%-os csökkenést, az épületépítéseknél 5%-os, a szakiparnál 2%-os bővülést várunk.

A 2017-es év egészére összességében és alágazatonként bővülést várunk 2016-hoz képest. Az év elején készített ÉVOSZ prognózis, mely 400 cég várakozásait vette alapul, összességében 12–16% közötti bővüléssel számolt. Ugyanakkor a piac évenkénti ilyen nagymértékű keresletingadozását a vállalkozások erőforrásokkal nehezen tudják követni. Az ágazati szereplőket ma már nem a tulajdonosi forma (belföldi, külföldi) rangsorolja vagy hozza helyzetbe, hanem egyre inkább a hatékonysági, minőségi megfelelőség alapján alakul ki a sorrend közöttük. Komoly átrendeződésre lehet számítani a piacon a tekintetben, hogy a gazdaságosan működő cégek egyértelműen tovább erősödnek, az alacsony jövedelmezőségű cégek pedig kikopnak, mert középtávon nem tudják állni a szakmunkásokért folytatott versenyt. Az építőipar privatizációjakor megalakult kényszervállalkozások a „kiöregedés" hatására fokozatosan tűnnek el a piacról. A feketegazdaság mértéke az építési piac területén csökken, a fekete foglalkoztatás azonban elsődlegesen a mikro- és kisvállalkozói körben 2017-ben is növekedhet, az elvárt bérminimum kigazdálkodhatóságának nehézségei miatt.

KemenyPeterKemény Péter, a FŐBER Zrt. munkatársa

A közbeszerzési törvény módosításának előkészítése közel egy évig tartott. Hogyan értékeli az egyeztetések eredményét?

K. P.: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az ÉVOSZ és a Magyar Mérnök Kamara szakembereinek folyamatos részvételével, rendkívül demokratikus módon folyt a tárcával az egyeztetés. A folyamatos konzultációkon túlmenően négy alkalommal, közel 80 fős Egyeztetési Kerekasztal mellett vitattuk meg a kérdéseket. Az ÉVOSZ által kezdeményezett, közel 40 pontba foglalt módosító javaslat 90 százalékát beépítették a tervezetbe.

A Parlamenthez benyújtott törvénytervezet ugyanakkor némileg eltért az egyeztetett anyagtól. Így változott például az értékhatár 15 millió forintra, amely összeghatár alatt nem kell közbeszerzést kiírni. A külföldi gyakorlatot figyelembe véve olyan döntés született, hogy 1 millió eurótól kell nyílt közbeszerzést előírni építési beruházásoknál.

Az egyeztetés során sikeres eredményt értünk el az 50 százalékos kötelező generálkivitelezői munkavégzés módosításával, mivel a jelenlegi cégstruktúra nem tudja biztosítani a nagyszámú fizikai alkalmazotti létszámot. A tárgyalások eredményeként az ajánlattevő a munka 35%-át végzi el, a többit kiadhatja alvállalkozóknak, aki csak kis részét adhatja tovább újabb alvállalkozónak. Evvel a kivitelezői láncolatot sikerül talán korlátozni.

A másik eredmény, amit sikerült elérni, az a kifizetésekben történő szabályozás módosítása. Az elmúlt másfél évben a megrendelő fizette ki az alvállalkozót. Ez számvitelileg problémát jelentett, a szerződéses kapcsolatban pedig függőségi viszonyt hozott létre. Így teljes káosz alakult ki. Az ÉVOSZ javaslata alapján visszaállították a régi rendszert. Ennek alapján, amikor a vállalkozó benyújtja a számlát a megrendelőnek, egy nyilatkozatot is tennie kell arról, hogy kifizette az alvállalkozóját. A megrendelő csak ebben az esetben fizet a vállalkozónak.
A számos változás közül még érdemes megemlíteni, hogy alapvetően egy ajánlat esetén meg lehet tagadni az eredményességet. Ez nem automatikus, de lehetőség, és miniszteri kötelezés is lehet. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben sok egyajánlatos pályázat volt, melyet az EU kifogásolt. Sorozatban történt, hogy az önkormányzatok a kis értékű pályázatoknál mindig ugyanazt a 3-4 céget hívták meg. Más nem is pályázhatott. A jövőben lehetőség szerint változtatni kell a meghívottak körét, ha egy éven belül több felhívás van.

PeresztegiImrePeresztegi Imre vezérigazgató, ZÁÉV Építőipari Zrt.

2017 elején mit tart a legnagyobb kihívásnak a magasépítésben?

P. I.: A magasépítő iparágra a következő években a nemzetgazdaságban jelentős feladatok hárulnak, több nagy projekt megvalósítása indul a közeljövőben is. A finanszírozási háttér alapján azt látom, hogy az állam és az önkormányzatok mellett az EU-s projektek is jóval nagyobb mértékűek lesznek, mint a közelmúltban. A fentiek kiegészülnek a magánmegrendelések növekedésével, elsősorban a lakásépítés bővülése miatt.

A növekvő megrendelői igényekhez képzett szakemberek biztosítása lesz a legnagyobb feladat, legyen az szakmunkás, közvetlen termelésirányító, vagy mérnök. Jelentősen megnő az élőmunka költsége is, ezért a műszaki tervezés-kivitelezés előkészítését szorosabbá kell fűzni. A megválasztott technológiáknál élőmunka tekintetében takarékosabb irányba kell elmozdulni. Erősíteni kell a projektek előkészítésében a tervezést, figyelembe véve a projektek megvalósításának, kivitelezésének átfutási idejét is. A magasépítéshez kapcsolódó szakmaiságot bővíteni kell – a mesteremberképzést szakmai szempontból is alaposabbá kell tenni, ez vonatkozik a termelésirányító és mérnökképzésre is.

A technológiai fejlesztéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben elmaradtak, most már nem lehet elodázni (munkahelyi gépesítések, anyagmozgatások, és szakma specifikus fejlesztések, előszerelések és előregyártások). Újra kell értékelni a költségtervezést, az élőmunka és fejlesztések többletköltség igénye miatt is.

Keszthelyi-TiborKeszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató, FŐMTERV

A szűk esztendők után újra van munkája a tervező cégeknek. Miképpen tudják javítani a feltételeket piacképességük megteremtéséhez és folyamatos javításához?

K. T.: A tervezőcégek piacképességének megtartásához véleményem szerint több szempontot is a napi tevékenységbe kell illeszteni és napirenden tartani. Az első és legfontosabb az ember. A friss szakmai előképzettséggel rendelkező, alapvetően MsC fokozattal rendelkező kollégák folyamatos utánpótlására van szükség, a tervezői jogosultságok megszerzésére, továbbá elengedhetetlen a nyelvismeret a külföldi piacon történő működéshez. Folyamatos továbbképzésre is szükség van az egyes szakterületeken a már tapasztalt kollégák, cégek támogatásával. A jó szakemberek az utóbbi két évben a tervezésben is jelentősen felértékelődtek!

Az emberi tényezők mellett folyamatosan lépést kell tartanunk a technológiai fejlődéssel. Alapvető az egyes szakági tervezési szoftverek fejlődésének követése a minőségi és hatékony tervezési tevékenységhez, ez pedig folyamatos befektetést és képzést jelent. A FŐMTERV esetében 110-120 millió Ft/év a szoftver-licencek költsége, ezen felül az éves hardverbeszerzés nagyjából 25 millió forintot jelent.

Továbbá követnünk kell az integrált tervezés folytonosan fejlődő eszközeit (csoportmunka szoftverek, BIM-rendszerek és az ehhez tartozó IT eszközök). A folyamatok racionalizálása, a minősített rendszerek (ISO9001, ISO14001, BREEAM stb.) készségszintű elsajátítása szintén elengedhetetlen a piacképesség megőrzéséhez.

Toth-IstvanneTóth Istvánné felügyelőbizottsági elnök, DÉSZ-KER Zrt.

Milyen lépéseket kell tenni a szakemberhiány és a szakemberképzés felgyorsítása érdekében?

T. I.: A magyar szakképzési rendszer átalakítása, a duális képzés előtérbe kerülése az elmúlt időszakban jellemezte az építőipari szakképzést is. Az ÉVOSZ az MKIK segítségével végzett egy helyzetértékelést a cégek szerepvállalásáról a gyakorlati képzésben, és megyei bontásban megismerhettük, hogy mely szakmában hány fő tanul építőipari szakmát.

A korábbi időszakban mintegy 350 ezer fő dolgozott az ágazatban, ez a szám mára 240 ezer főre apadt. A többi szakember külföldre távozott, nagyobb fizetésért. A helyzetértékelés megmutatta, hogy a közel 6 ezer fő, akik építőipari szakmát választottak, nem képesek a kiöregedett szakemberek pótlására. Ezért az prognosztizálható, hogy az építőipar jelentős szakemberhiánnyal kell hogy számoljon, és ez a jelenlegi képzéssel nem oldható meg.

Az építőipari szakmák jó része a megyei fejlesztési bizottságok által összeállított hiányszakmák jegyzékében döntő többségében már szerepelnek, így a Szabóky Adolf-ösztöndíjról szóló rendelet alapján az ezt választó tanulók plusz tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, így a cégek által biztosított ösztöndíjon kívül ez további juttatást jelent a tanuló számára. Ez segíthet a pályát választó fiataloknak.

kep2Az ágazat másik nagy problémája az a struktúra, amely évek alatt kialakult. A magyar építőiparban közel 90 ezer céget tart nyilván a KSH, és ezen cégek 98%-a mikrovállalkozás. Ezen vállalkozások nem tudnak részt venni a szakképzésben több okból, egyrészt nem rendelkeznek a gyakorlati képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, másrészt nem tudnak az év teljes időtartama alatt megfelelő gyakorlati képzési feltételt biztosítani a tanulók számára.

Pl. a téli időszakban nincs munkája, vagy az adott szakmai fogást nem tudja betanítani, mivel ilyen munkát nem vállalt. Ezért a megoldást az jelentené, ha a német mintára Magyarországon is bevezetésre kerülne az üzemen kívüli képzőhely rendszere, mely az iskola és a cég között betölti azt a szerepet, hogy azonos alapokra építve elindítsa a fiatalt a választott szakmában és biztosítja, ha a vállalkozónak nincs munkája, a fiatal a központban begyakorolja azokat a szakmai fogásokat, amire a vállalkozónál nincs lehetősége. A német duális képzés ebben a hármas tagoltságban működik.

 

Máté Klára

 

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240