2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

FMI 7716A nem kívánt zaj lassú méregként gyilkolja az idegrendszerünket, befolyásolja a teljesítményünket, hatékonyságunkat, éppen ezért fontos törődni a helyiségek zajszintjével. A budapesti 19. kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola egyik tantermének akusztikai felújítása után érezhetően javult a gyermekek koncentrációja.

Az épületek vagy épületrészek megfelelő használhatóságához sok tényező járul hozzá. Ilyen többek között a megfelelő méret (alapterület és belmagasság), elrendezés, bútorozás, esztétika, fényviszonyok (természetes és mesterséges világítás), hőmérséklet, páratartalom, tűzvédelem, akusztika. Ezek közül a legtöbbet valamilyen szabvány vagy jogi előírás szabályoz, ám sajnos olyan is akad, amely a mai napig nem kap megfelelő hangsúlyt, pedig komoly élettani, egészségügyi és teljesítménybeli következményekkel jár. Az akusztika ilyen terület.

A mai napig felemás a szabályozása, hiszen a hanggátlás tekintetében van érvényes magyar szabvány, amely pontosan megmondja, hogy épülettípusonként az azonos és eltérő funkciójú helyiségek között (vízszintesen és függőlegesen egyaránt) milyen léghang- és lépéshanggátlást kell biztosítani.

A szabvány helyszínen mért értéket határoz meg, amely a kerülő hangutak és a kivitelezés esetleges apró pontatlanságai miatt meglehetősen nehezen jósolható meg előre. Gondos tervezés és kivitelezés szükséges ahhoz, hogy a laboratóriumi és helyszíni érték ne, vagy csak minimálisan térjen el egymástól. A megrendelő és a helyiség használója szempontjából azonban nagyon kedvező ez a szabályozás, hiszen a használót nem az érdekli, milyen hanggátlási tulajdonsággal bír egy födém vagy falszerkezet „steril" körülmények között. Sokkal inkább érdekes számára, hogy mennyi zaj szűrődik át a szomszédos helyiségekből vagy éppen az utcáról, akadályozza-e őt a végzett tevékenységében, legyen az tanulás, munka vagy akár szórakozás, pihenés.

Hiányzó szabályozás

A terek belső zajszintjére azonban a mai napig nincs szabályozás. Ha teremakusztikáról beszélünk, koncerttermek, színházak, hangstúdiók, jobb esetben előadótermek jutnak eszünkbe. Pedig a zaj nagyon komoly hatással van a mindennapi életünkre. Ha zavaró mértéket ölt, kellemetlen közérzetet és a hatékonyság csökkenését eredményezi. Aki hosszabb ideig kénytelen zajos környezetben tartózkodni, annál rosszkedv és mentális kimerültség léphet fel. A nem kívánt zaj a munkahelyen koncentráció kiesést, a kórházakban, szanatóriumokban a gyógyulás lassulását eredményezheti. A munkahelyek, oktatási és egészségügyi intézmények, sportlétesítmények megfelelő teremakusztikai kialakítása jellemzően mégsem tartozik a legfontosabb szempontok közé, hiszen szinte „láthatatlanul nyeli" a pénzt, így a szűkös beruházási keretek között már tervezési szinten sem gondolnak rá – bár a megfelelő zajcsillapítás kialakítása nem feltétlenül jelent nagy költséget. A hatása általában hosszú távon érvényesül, és rendszerint nincs összehasonlítási alap, hiszen nehezen bizonyítható, hogy a beteg azért gyógyult gyorsabban, mert a kórtermében alacsony volt a zajszint, vagy éppen azért javult egy összeszerelő műhelyben a dolgozók teljesítménye, mert nem fárasztotta őket a felesleges zaj.

Egy sikeres kísérlet

Hogy mégis szemléltetni próbáljuk a teremakusztika fontosságát, érdekes kísérletbe fogtunk. Úgy gondoltuk, a zajszint csökkenésének hatása – mint általában minden területen – a gyerekeken mérhető legjobban, hiszen őket nem befolyásolja, mi volt a változtatás célja, őszintén mondják el a tapasztalataikat.

Kerestünk egy olyan iskolát, amelyik szívesen vállalt partnerséget a kísérlethez. Az általunk támasztott feltétel az volt, hogy általános iskola alsó tagozatos osztályterme legyen, vagyis olyan terem, amelyben ugyanazok a gyerekek tartózkodnak nap mint nap, a délelőtti órák és a délutáni napközis foglalkozások során egyaránt. A Wekerletelep egyik általános iskolája az igazgatónő vezetésével szívesen vállalkozott a kísérletre, ők maguk is kíváncsiak voltak az eredményre.

Osztályterem felújítás előtt ...

Egy elsős osztály tantermét választották. A terem éppen olyan volt, mint az ország tantermei általában: acélvázas fapadok, parketta, festett falak, függöny helyett üres karnis. Csekély hangelnyelő felületként így jobb híján a gyerekek maguk szolgáltak, illetve az egyik falra akasztott tornazsákok. A terem viszonylag nagyméretű, hátul van terület a játékra, régi épület révén a belmagasság is igen nagy, így a terem visszhangossága jelentősnek bizonyult.

A felújítást megelőző objektív mérések szerint a gyerekekkel teli teremben 0,7 másodperc volt az utózengési idő, ami egy ekkora teremben meglehetősen sok. Ennek következtében a gyerekek hangosan beszéltek, ami a nap során kimerítette őket, a koncentrációjuk csökkent.

akusztika1

A kemény, hangvisszaverő felületek és a nagy terem másik hátránya a rossz beszédérthetőség. Egy tipikus osztályteremben, amelynek egyik végében áll a tanár, a diákokat a hangja közvetlenül és közvetetten (a terem falairól, mennyezetéről, padlójáról visszaverődve) is eléri. A terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, míg az utolsó padokban ülő diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni" a tanár szavait. Kutatások kimutatták, hogy azok a diákok, akik nem értik tisztán a tanár beszédét, hajlamosak „kikapcsolni", ezzel saját későbbi lehetőségeiket limitálják, de plusz feszültséget okoznak a tanárban is.

A tanítónő elmondása szerint a gyerekek elég hangosak voltak, sokat nyüzsögtek, és délutánra nagyon elfáradtak. Ez részben érthető, hiszen nemrégen kerültek át az óvodából az iskolába, ahol egészen más teljesítményt vártak tőlük. De nem csupán ez volt az oka.

FMI 2781... felújítás után

A felújítás során az osztályterem hangelnyelő álmennyezetet kapott (Rigips Gyptone Sixto 60), ezzel együtt a lámpatesteket is lecseréltük a kazettás álmennyezetbe illeszkedő armatúrákkal, a falak felső sávjában pedig, ahol az lehetséges volt (a tábla fölött, a terem végében és az ablakok között), hangelnyelő falpanelt (Ecophon Akusto A) szereltünk fel. Ezen túlmenően, ha már felújításról volt szó, a terem tisztasági festést kapott. A felújítás következtében az utózengési idő 0,3-0,4 másodperc közé csökkent, ami nagyon nagy előrelépést jelentett. Az ennél jelentősebb csökkentés nem volt cél, hiszen a „süket" osztályterem szintén nem kellemes.

Eredmények

Néhány héttel a felújítás után a tapasztalatairól kérdeztük a tanítónőt. Elmondása szerint a gyerekeken nagyon észrevehető volt a változás, nyugodtabbá, fegyelmezettebbé váltak. Kevésbé fáradnak el, jobban koncentrálnak az órán. És ha jobban tudnak figyelni, a teljesítményük is javul!

Elbeszélgettünk a gyerekekkel is, kíváncsiak voltunk, ők hogyan élték meg a változást. Egészen meglepő volt számunkra, milyen pontosan megfogalmazták, ami történt: a terem nem visszhangzik, akkor sincs olyan nagy zaj, amikor a szünetben néhányan kiabálnak, órán pedig jobban tudnak gondolkodni, amikor valamilyen feladatot kapnak. És persze örülnek az új lámpáknak, a szép mennyezetnek.

A tapasztaltak teljes mértékben igazolták, amit vártunk. A megfelelő teremakusztika, azaz a zajcsillapítás jelentősen befolyásolja a teljesítményünket, a hatékonyságunkat – ezáltal a jövőnket –, sőt az egészségünket is. A nem kívánt zaj lassú méregként gyilkolja az idegrendszerünket, és ennek komoly élettani hatásai lehetnek.

Éppen ezért fontos törődni a helyiségek zajszintjével, már a tervezés során gondolni kell rá. Szabályozás hiányában azonban a beruházó ritkán győzhető meg ennek szükségességéről.

 

Szentesi Mária
műszaki és termékfejlesztési vezető
Saint-Gobain Construction Products
Hungary – Rigips

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240