2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

kep1-webAz Építési Vállalkozók Országos Szövetsége napirendre tűzte a szakmai utánpótlás-nevelés kérdését azzal a céllal, hogy segítsen eligazodni a cégek döntéshozóinak, a jogszabályi környezetben, amikor arról döntenek, hogy direkt módon részt vesznek a szakma gyakorlati oktatásában.

FINANSZÍROZÁS, CÉGEK ÉRDEKELTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A szakképzés finanszírozásának A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) írja elő, melynek módosításai múlt év nyarától, illetve 2016. január 1-jétől léptek életbe. A törvény egyértelműen szabályozza a hozzájárulásra kötelezett cégek körét, akik a szakképzés költségeihez adó formájában járulnak hozzá. Ez a szakképzési hozzájárulás, melynek mértéke a cég szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %-a. Ez a bruttó kötelezettség. A kötelezettséget különböző formában lehet teljesíteni a cég döntésétől függően.

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése:

• tanulókkal – A szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre 

– a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szht. 56–57. §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy
– a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (Szht. 42–70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,

• hallgatókkal – az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális felsőoktatási képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. § (3); 230/2012. Kormányrendelet 14–18. §) alapján kerül sor.

A duális képzés a műszaki, informatika, agrár-, természettudomány vagy gazdaság-tudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a duális képzési tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

kep2-web• saját dolgozókkal – A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés – ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban [21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet] meghatározott költségeivel.

• Kettős korlát és kettős feltétel a bruttó kötelezettség csökkenthető az Szht. 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett:
• az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és
• az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a NSZFH-hoz az Szht. 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette

Kapcsolódó cikk(ek):
Helyzetkép a cégek szerepvállalásáról a szakképzésben I.

Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs! Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett egyik módon sem teljesít, úgy a kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel is teljesítheti.

A hozzájárulási kötelezett a teljesítés módját maga választja, maga dönti el. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett cég részt vesz a gyakorlati képzésben és a kötelezettségét meghaladó mértékben vesz részt, úgy a szakmánkénti normatívánként járó összegből levonja a kötelezettségét és a többit támogatás formájában visszaigényli az adóhatóságtól.

1. PÉLDA

Egy építési vállalkozás bérköltsége korrigálva a szociális hozzájárulás alapjával 30 millió forint. Ennek 1,5 %-a 450 000 Ft. Ha úgy dönt, hogy nem képez, akkor ezt be kell fizetnie az adóhatósághoz.

kep3-webTegyük fel, hogy ez egy generál kivitelező cég és a cég vezetése úgy dönt, hogy részt vesz a képzésben. Kőműves-burkoló és ács szakmában képez 8-8 fő tanulót.

2016-ban az alapnormatíva 453 000 Ft. Ezt kell korrigálni a szakmai szorzószámmal a kőműves-burkoló szakmában ez 1,6698 míg ács-állványozó szakmában 1,8368. A szorzószámokkal korrigált normatíva a kőműves-burkoló szakmában 756 419 Ft az ács-állványozó szakmában 832 070 Ft. A szakmánkénti súlyszorzókat a 280/2011 (XII. 20.) Kormányrendelet tartalmazza.

A példánk esetében azt kell megvizsgálnunk, hogy a 8 fő kőműves-burkoló után járó támogatás 6 051 352 Ft fedezi-e azokat a pénzbeli és egyéb juttatásokat, melyeket a tanulók számára az Szht. előír, melyet részletesen bemutattunk (ösztöndíj, természetbeni juttatások, biztosítás oktató bére és járulékok).

Az 1 fő kőműves-burkoló tanulóra eső költségek kiszámítása:

  • A tanuló ösztöndíja: 12 × 18 900 Ft = 226 800 Ft (a kőműves-burkoló szakmában az elmélet és gyakorlat aránya 70%, így a tanulót a 18 900 Ft ösztöndíj illeti meg)
  • A tanuló után fizetendő járulék (27%): 61 236 Ft
  • A tanuló részére biztosított étkezés költsége 3000 Ft/hó 36 000 Ft
  • A tanuló munkaruha juttatása 10 000 Ft
  • A tanuló útiköltsége 10 000 Ft
  • A tanuló tisztálkodási eszköz 12 000 Ft
  • Védőruha 10 000 Ft
  • Az oktató bérének és járulékának 1 tanulóra eső része 342 900 Ft (az oktató bére 180 000 Ft/hó összeggel van számolva).
  • A tanulóra kötött felelősségbiztosítás összege 20 000 Ft
  • 1 fő kőműves-burkoló tanulóra eső költség: 728 936 Ft

A fenti számítás azt bizonyítja, hogy a mai normatívák a tényleges költségekre adnak fedezetet. Nem számítva a szerszám- és egyéb költségeket.

Az ács-állványozó esetében kedvezőbb a kép, hisz itt a juttatások mértéke nem változik a normatíva 832 070 Ft. Az építési vállalkozó, így a 8 fő ács-állványozó oktatásához 6 656 560 Ft támogatásban részesül.

A cégek tanulóképzésre fordított költségei a mai helyzetben az építőipar két alapszakmájában megtérülnek. A szakmunkástanulók gyakorlati idejük alatti teljesítményét is figyelembe véve az további eredményt jelent a cégek számára, amely tovább növelheti a vállalkozások tanulószerződések kötése iránti hajlandóságát.

MEGVÁLTOZOTT FELTÉTELEK

A mai helyzettől egy kicsit előretekintve azon jogszabályi változások, amelyek a cégek vállalkozói hajlandóságát tovább növelhetik azok a módosítások, amelyek 2015. szeptember 10-én jelentek meg.

  • a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlat képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. Kormányrendeletet és
  • a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet módosítása.

A hozzájárulásra kötelezett által figyelembe vehető gyakorlati normatíva mértéke a felnőttoktatásban részt vevő tanulóval kötött tanulószerződés esetén

kep4-web2015. szeptember 11-től a 280/2011. Kormányrendelet módosításával a tanulói pénzbeli juttatás differenciálásához hasonlóan a gyakorlati képzési normatívát is differenciálták, aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett a nappali munkarend, az esti munkarend vagy a levelező munkarend szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanulót fogad-e tanulószerződés keretében szakmai gyakorlatra.

Tekintettel arra, hogy a módosítás 2015. szeptember 11-én lépett hatályba, és a differenciált normatíva fentiek szerinti előírásával kapcsolatban a kormányrendelet nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, így 2015. szeptember 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan a gyakorlati normatíva 100%-a vehető figyelembe felnőttoktatásban az előtt az időpont előtt megkötött tanulószerződések esetén.

Az Szht. 2016. január 1-jei változásaihoz igazodóan 2016. január 1-jén lépnek hatályba a 280/2011. Kormányrendeletben a kiegészítő csökkentő tételek mértékére vonatkozó rendelkezések. Eszerint:

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: amely az aktiválás évében – ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás – lesz érvényesíthető normatív alapon. Mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege

a) 1–10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának (172 140 Ft/tanuló/év),
b) 11–50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának (81 540 Ft/tanuló/év),
c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának (40 770 Ft/tanuló/év) a szorzata.

Kiegészítő szabályok: a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe, továbbá a számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszá¬mának számtani átlaga alapján kell meghatározni (280/2011. Kormányrendelet 5/A § 2–4. bekezdés)

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel: amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati végzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a (95 130 Ft/tanuló/év, amely 7928 Ft/hó) (280/2011. Kormányrendelet 5/A § (5) bekezdés).

Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel: amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében az Szht.-ben meghatározott, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott, tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető igénybe. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a (113 250 Ft/9. évfolyamos tanuló/év, amely 9438 Ft/hó). [280/2011. Kormányrendelet 5/A § (6) bekezdés].

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely ismérvei

  • kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított,
  • a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített,
  • a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített,
  • állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő,
  • legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas,
  • iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye az Szht. 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

kep5-webTovább számolva az építési vállalkozónk érdekeltségét, az alábbiakat kell leszögeznünk. A már kiszámított alapnormatívát korrigáló súlyszorzókkal megállapított normatíván túl 2016. január 1-jétől jogosult lesz a beruházási támogatásra, ha és amennyiben 2016. évben beruház, és azt még abban az évben aktiválja. Mivel 16 fő tanulója és 11 foglalkoztatottja van, így az alapnormatíva 453 000 Ft × 16 fővel = 7 248 000 Ft összeg 18%-a illeti meg, azaz 1 304 640 Ft. Ezen túlmenően megilleti az oktatói kiegészítő támogatás is, amely az alapnormatíva 453 000 Ft × 16 fő = 7 248 000 Ft összeg 21%-a, azaz 1 522 080 Ft. 2016. január 1-jétől tehát az építési vállalkozó 2 826 720 Ft-tal többet kap a szakképzésben tanulószerződés keretében fog-lalkoztatott gyakorlati képzésért.

A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél, az egyéb szervezetek kivételével, nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alapcsökkentő tételig vehető figyelembe.

2. PÉLDA

Egy építési vállalkozás bérköltsége korrigálva a szociális hozzájárulás alapjával 30 millió forint. Ennek 1,5 %-a 450 000 Ft. Ha úgy dönt, hogy nem képez, akkor ezt be kell fizetnie az adóhatósághoz. Tegyük fel, hogy ez egy generálkivitelező cég, és a cég vezetése úgy dönt, hogy részt vesz a képzésben, és asztalos szakmában képez 1 fő tanulót.

2015. évben az alapnormatíva 453 000 Ft. Ezt kell korrigálni a szakmai szorzószámmal, az asztalos szakmában ez 1,6698. A szorzószámmal korrigált normatíva az asztalos szakmában 680 768 Ft. A szakmánkénti súlyszorzókat a 280/2011 (XII. 20.) Kormányrendelet tartalmazza.

A példánk esetében azt kell megvizsgálnunk, hogy az 1 fő asztalos után járó támogatás, 680 768 Ft fedezi-e azokat a pénzbeli és egyéb juttatásokat, melyeket a tanulók számára az Szht. előír, melyet részletesen bemutattunk (ösztöndíj, természetbeni juttatások, biztosítás oktató bére és járulékok).

Az 1 fő asztalos tanulóra eső költségek kiszámítása:

  • A tanuló ösztöndíja 12 × 17 325 Ft = 207 900 Ft
  • (a asztalos szakmában az elmélet és gyakorlat aránya 60%, így a tanulót a 17 325 Ft ösztöndíj illeti meg)
  • A tanuló után fizetendő járulék (27%) 56 133 Ft
  • A tanuló részére biztosított étkezés költsége 3.000,- Ft/hó 36 000 Ft
  • A tanuló munkaruha juttatása 10 000 Ft
  • A tanuló útiköltsége 10 000 Ft
  • A tanuló tisztálkodási eszköz 12 000 Ft
  • Védőruha 10 000 Ft
  • Az oktató bérének és járulékának 1 tanulóra eső része, az 342 900 Ft (oktató bére 180.000.-Ft/hó összeggel van számolva).
  • A tanulóra kötött felelősségbiztosítás összege 20 000Ft
  • 1 fő asztalos tanulóra eső költség: 704 933 Ft
  • Kapott támogatás 2016. január 1-jétől 10 fő tanulólétszám alatt
  • Korrigált normatíva: 680 768 Ft
  • Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: 172 140 Ft (453 000 Ft 38%-a)
  • Oktatói kiegészítő csökkentő tétel: 95 130 Ft (453 000 Ft 21%-a)
  • Összesen: 948 038 Ft

Így 2016. január 1-jétől a vállalkozás 243 105 Ft-tal többet kaphat a szakképzésben tanulószerződés keretében foglalkoztatott gyakorlati képzésért, mint a korábbi években.

A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél, az egyéb szervezetek kivételével, nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alapcsökkentő tételig vehető figyelembe.

A vállalkozásokra, így a példánkban lévő építési vállalkozóra is igaz a társasági nye¬reségadóról szóló jogszabály azon része, hogy a társasági adóalapot lehet csökkenteni az év elején érvényben lévő minimálbér 24%-ával tanulónként, havonta, ha tanulószerződés keretében foglalkozik gyakorlati képzéssel, és 12%-kal, ha együttműködési megállapodással.

Ez további társasági nyereségadó-megtakarítást jelent a vállalkozónak. Tételezzük fel, hogy 5 millió nyeresége keletkezett, így a 16 fő tanuló után a minimálbér 105 000 Ft 24%-a = 25 200 Ft/hó × 12 = 302 400 Ft × 16 = 4 838 400 Ft-tal csökkentheti a társasági nyereségadó alapját, ami további 483 840 Ft adómegtakarítást jelent a számára.

A helyzetelemzés és a jogszabályi környezet ismertetése csak kezdete annak a munkának, amit az ÉVOSZ az építőipari szakképzés, illetve szakemberképzés érdekében a jövőben tenni kíván. Ennek lépéseiről folyamatosan tájékoztatjuk a szakmát, a Magyar Építéstechnika olvasóit.

 

Tóth Istvánné
az ÉVOSZ alelnöke, az Oktatási Bizottság vezetője

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240