2018. december 11., kedd

Felcsut-kep1-Foto-Denes-GyorgyA politikai színezetű sajtóviharok közepette zajló stadionépítési „láz" a szakma számára kihívásokat és megérdemelt sikereket hozott. Lapunkban nem először adunk hírt ezekről a teljesítményekről, ezúttal a 2015. évi Építőipari Nívódíjat is kiérdemelt felcsúti Pancho Aréna labdarúgó stadion tervezéséről és különleges tartószerkezetéről.

A Pancho Aréna világszinten is az egyik legnagyobb középület, amely az organikus építészet jegyében született. Több mint húsz nemzetközi − kínai, koreai, indiai, orosz, német, amerikai − publikáción van túl, az Európai Unió Kortárs Építészeti Díjára, a Mies Van der Rohe-díjra is felterjesztették, négy építészeti témájú válogatáskötetben is a világ legérdekesebb kortárs épületei között fog szerepelni. Mindemellett az ország egyik legnagyobb konzolos faszerkezetével is büszkélkedhet különleges, természetes palafedése mellett.

Tervezési és alapadatok

Megbízó: A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány
Felelős építész tervező: Dobrosi Tamás, okl. építészmérnök – Doparum Építész Kft.
Építész munkatársak: Arnóczki Imre Balázs, Szegedi Antal, Törekiné Bakó Krisztina, Király László, Vavrik Ferenc, Jóföldi Barna, Orbán Oszkár, Mikus Lídia, Kis-Simon Olivér, Dósa Papp Tamás, Tóth Ilona
Generálkivitelező: Mészáros és Mészáros Kft.
Tartószerkezet: Pongor László Pond Mérnöki Iroda Kft.

ALAPADATOK:
befogadóképesség: 3240 fő (néző), 420 fő (VIP), 140 fő (skybox), mindösszesen 3800 fő;
alapterület: 12 300 m2 (beépített) + 3900 m2 (fedett lelátók és szabadtéri közle-kedők) összesen 16 200 m2;
telekterület: 58 000 m2;
bekerülési költség: 12 M Euro (beépített alapterületre vetítve 1000 Euro/m2);
tervezés éve: 2011–2013;
kivitelezés éve: 2012–2014;

Az aréna története 2006-ig nyúlik vissza, tervezője a harmincas évei derekán járó Dobrosi Tamás, Makovecz Imre közvetlen tanítványa. A megbízás és a tervezés folyamatáról, a mester-tanítvány viszonyról, kihívásról és építészetről beszélgetett a tervezővel Dénes Eszter.*

Milyen érzés egyben látni a majdnem egy évtizede, 2006-ban elkezdett munkát?

Az akadémia épületei egy kisnemesi kúria ősparkjában helyezkednek el, amelyet keleti oldalról a stadion zár le. Úgy érzem, hogy a park hangulatát megtartva sikerült néhány építészeti ötlettel a monumentalitást némileg tompítani, és egy, a környezetéhez szervesen illeszkedő épületet alkotni.

A stadiont megelőző, lelátókkal ellátott centerpályára vonatkozó megbízás első vázlatait mestered, Makovecz Imre rajzolta. Az igények időközben bővültek, így a végleges tervezési program alapján kialakult stadion építészeti koncepcióját – egyre romló egészségi állapota miatt – csupán érdeklődő és megerősítő figyelemmel kísérte, a terv már a te munkád eredménye. Kevesen tudják, hogy e különleges bizalmat két korábbi, szintén az akadémiának tervezett épületeddel érdemelted ki.

Igen, Makovecz Imrét 2006-ban kereste fel Orbán Viktor miniszterelnök úr, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, hogy segítségét kérje a felcsúti Kozma-kúria épületének kollégiummá alakításához, valamint további épületek tervezéséhez. Készült egy beépítési vázlat, amelyből elsőként a kollégium átalakítása és bővítése valósult meg. Úgy hozta a sors, hogy az építés folyamatát én felügyeltem, így a következő megbízást, az akadémia ügyvezetési és élettani épületének, majd éttermének a tervezését a Mester rám − akkori vándoriskolás tanítványára − bízta. A centerpálya ötlete 2008-ban fogalmazódott meg, akkor még három oldalról fedett lelátóként, döntően faszerkezetből építve. Az első vázlatokat még ő rajzolta, de az igények idővel folyamatosan bővültek, így a mára megépült stadion építészeti koncepciója valóban az én munkám eredménye. Kívülálló számára talán furcsa ez a gesztus, de épp ez a kivételes nagylelkűség volt Makovecz Imre személyiségének lényege, ami mellesleg egybevág az akadémia törekvéseivel: itt minden a következő nemzedék sikeres útnak indításáról szól.

Felcsut-kep2-Foto-Denes-GyorgyMennyire ért váratlanul, hogy gyakorlatilag a mély vízbe dobott be a Mester? Milyen elvárásoknak kellett megfelelned?

Makovecz Imrét mindig fiatalok vették körül: az 1970-es években életre hívott magán-mesteriskolájában, vagy később az organikus építészeti elveket valló irodák társulása, a Kós Károly Egyesülés által működtetett Vándoriskola keretein belül. Azt vallotta, hogy a fiatalokat lehetőséghez kell juttatni, hogy továbbléphessenek az életben. Ha elmarad az az inspiráció, amelynek segítségével kiléphetnek az egyetemi, csekély valóságtartalmú víziók világából, akkor még a legtehetségesebb diák is megreked azon a szinten, ahol éppen áll. Ennek megfelelően önzetlenül adta tovább azokat a munkákat, amelyekkel őt magát mint akkor már nemzetközi hírű építészt megkeresték, és a tervezési folyamatot csupán mentorként kísérte figyelemmel. Nekem az a megtiszteltetés jutott, hogy vándoriskolai hallgatóként 2006-tól, élete utolsó éveiben dolgozhattam mellette. Az akadémia részéről a stadion koncepciója 2011-re kristályosodott ki, ekkorra azonban a Mester egészségi állapota már nagyon megrendült. Nagy felelősség és rendkívüli kihívás volt egy ilyen munkát megörökölni, megfelelni az elvárásoknak, azaz képességeim szerint folytatni az általa képviselt építészeti és szellemi örökséget.

Felcsut-kep3-Foto-Denes-GyorgyA Makovecz Imre által tervezett kollégiumhoz egy kívülálló számára is jól érzékelhető módon, a mester-tanítvány viszonyt is jól jellemző köldökzsinórral kapcsolódik az aréna épülete.

A stadionra, csakúgy, mint a teljes épületegyüttesre nézve a megbízó határozott szándéka volt, hogy teret biztosítson a magyar szerves építészeti gondolkodásnak. Egyértelmű volt számomra, hogy kellő szabadságfok mellett ugyan, de Makovecz Imre szellemiségét követve kell megalkotni az épület terveit, felhasználva olyan építészeti elemeket is – például a kupolák tetődísze –, amelyek egyértelműen az ő munkásságával való folytonosságot hivatottak érzékeltetni. Ami a stadion szerkezetét illeti, arra törekedtem, hogy az a saját belső logikájából következően, tiszta statikai rendszerét hangsúlyozva legyen egyedi és különleges, ugyanakkor új impulzussal gyarapítsa a szerves gondolkodás hagyományait. Határozott szándékom volt a kortárs magyar stadionépítészet racionális irányzata mellett egy olyan alternatíva felmutatása, amely bátran nyúl komplex formákhoz, szerkezetekhez, de új kontextusban alkalmazza azokat. Vagyis: a forma nem feltétlenül alávetettje a funkciónak, meg lehet találni azt a törékeny egyensúlyt, amikor a kettő kölcsönös, szerves egységben erősíti egymást. Meg akartam mutatni, hogy a szerves építészeti gondolkodásban nagyon komoly tartalékok vannak, fejlődési irányokat kínál, ma is érvényes mondanivalója van.

Arena-nyugati-homlokzat

Az adott funkciósémát csak méretében változtató, általában előre gyártott vasbeton pillérvázat rejtő, expresszív formát csupán külső héjszerkezetével idéző 21. századi arénák korában szembetűnő az épület külső-belső szerves egysége és szokatlan anyaghasználata.

Felcsut-kep4-Foto-Csanyi-ImreValóban, funkcionális szempontból a stadionok nagy hasonlóságot mutatnak. Városi szövetben, általában szabadon körüljárható térben állva ezek a 20-40-60 ezres tömegeket kiszolgáló épületek nagyvonalú eleganciát tükröznek, külső héjuk pedig egy teljesen zárt, üzemszerűen racionális világot rejt. Ez a fajta megfogalmazás azonban ebben a falusias környezetben számomra elképzelhetetlen volt. A felcsúti stadion ugyanis közvetlenül kapcsolódik egy keskeny családi házas beépítéshez, a Váli-völgy természeti környezetéhez, ugyanakkor az akadémia egyéb épületeitől is alig 20 méter választja el. Ezt figyelembe véve − a terep szintkülönbségeiből adódó lehetőségeket maximálisan kihasználva − tudatosan törekedtem a külső és a belső közötti vizuális kapcsolatra. Az épület körül sétálva nemcsak e „külső héjat" látjuk, hanem az áttöréseknek köszönhetően szemmagasságból felsejlik egy intim, emberléptékű belső világ is.

A méretekből adódó nehézkes monumentalitás oldása volt a cél a stadion kúria felőli, 27 méteres gerincmagasságú, 140 méter hosszú homlokzatánál is: az előcsarnokként funkcionáló kupolák tömegei között lefutó, „földbe kapaszkodó" tetőnyúlványok apróbb, emberléptékű öblökre osztják ezt a homlokzati szakaszt, formálásukkal pedig visszaidézik a kollégium és az étterem térfalait. A mai építészetre jellemző határozott elkülönülés helyett itt az akadémiára oly jellemző családias miliő és a környezet építészeti hangulatának folytatása volt a cél, amelynek ilyen léptékben való megvalósítása nagy kihívást jelentett.

Felcsut-kep5-Foto-Denes-GyorgyEz a stadion a világ iparosított jellegű trendjéhez képest ráadásul inkább egyfajta kézműves jelleget képvisel. Milyen példák voltak segítségedre a tervezéskor?

Nagyon sok stadiont tanulmányoztam a tervezést megelőzően. Tény, hogy manapság ekkora léptékben nem, ugyanakkor egy évszázaddal ezelőtt, kisebb létesítmények esetében általánosan jellemző volt a faszerkezetek alkalmazása az anyag jellegéből adódó korlátok között.

Akkoriban még bevett gyakorlat volt a hagyományos, ácsolt tetőszerkezetek letámasztása a lelátók széksorai között, amire a pálya láthatóságára vonatkozó mai előírások már nem adnak lehetőséget. A ragasztott tartók megjelenésével ezek a kötöttségek megszűntek ugyan, de egy, a jelenleginél nagyobb épület esetében már óriási kompromisszumokkal kell számolni. Acélszerkezet alkalmazására jóval több példát találunk, de minden esetben nagy kihívás az építész számára az egyszerű funkcionális lefedésen túl − többlettartalomként − egy műszakilag optimális, ugyanakkor művészileg és esztétikailag is nagyvonalú szerkezet megalkotása. Az első vázlatokon − a klasszikus angol példákhoz hasonlóan − a Mester egy döntően faszerkezetű lelátót álmodott meg. A fát mint építőanyagot a stadionnál is megtartottam, azonban az időközben bővült tervezési programnak és a vonatkozó előírásoknak megfelelő vegyes konstrukcióra tértünk át: vasbeton pillérekből tör elő a fa rácshéj szerkezetű tető, amely egy tisztást szegélyező lombkoronasor képét idézi meg.

Ez a lépték és funkció nagyban különbözik az általános építészeti feladatoktól. Milyen szakmai szempontokat kellett figyelembe venni a tervezés során?

Az akadémia mint megbízó az Európai és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség előírásai szerint, annak képviselőivel folyamatosan egyeztetve határozta meg, hogy milyen besorolású és felszereltségű stadiont kíván felépíteni. Ennek fényében véglegesítettük a tervezési programot a bejáratok elhelyezkedésétől kezdve a lelátók emelkedésének szerkesztésén át egészen a pálya világításáig.

Arena-keresztmetszet

A rendelkezésre álló szakirodalom és ajánlások alapján megfelelő öltözőblokkot alakítottunk ki a csapatoknak és a kiszolgáló személyzetnek, doppingvizsgáló részleggel, műfüves bemelegítő teremmel. A növendékek számára a stadion keleti, a szabadtéri pályákhoz közel eső szárnyában öltözők, kondicionálóterem és rehabilitációs részleg áll rendelkezésre.

A fél évszázaddal ezelőtti, sok esetben 80-100 ezer főnél is nagyobb befogadóképességű stadionok helyett az érdeklődés ma már a kisebb léptékű, ugyanakkor hatékonyan üzemeltethető és komplex kikapcsolódást nyújtó létesítmények felé fordult. A stadionoknak hosszú távon versenyre kell kelniük az otthon kényelmével és a professzionális futballközvetítések élményével. Éppen ezért az önálló szektorokra osztott nézőteret magas komfortfokozat − kényelmes székek, nagy sortávolság és különlegesen jó akusztika − jellemzi. A kiemelt vendégek számára elkülönített VIP-részleg, a fő támogatók részére pedig bérelhető páholyok állnak rendelkezésre. Ami a sajtót illeti, elkülönített közvetítőhelyek, sajtótájékoztató-terem, médiatribün és stúdiók biztosítják az élő közvetítés magas színvonalú lebonyolítását.

Felcsut-kep8-Foto-Denes-GyorgyHogyan zajlott az építési folyamat?

Ami a kivitelezést illeti, mérlegeltük a nagy stadionoknál általános előregyártás lehetőségét, de a méretből és az egyedi formavilágból kifolyólag a helyszíni monolit szerkezetek használata mellett döntöttünk. Az egyedi acélzsalukba öntött betonszerkezetekhez előre gyártott, rétegelt-ragasztott tartókból készült fa tetőszerkezet csat¬lakozik, amelyet részletes konszignáció és pontos beépítési rajzok alapján a szükséges vágásokkal, furatokkal együtt üzemben gyártottak le, majd a helyszínen szereltek össze. 2012 nyarán indult, és huszonkét hónapot vett igénybe a szigorú menetrend szerint zajló kivitelezés, amelyet az UEFA képviselői többször is megtekintettek. A léptékváltás nemcsak szellemileg, de az organizáció és a menedzsment tekintetében is rendkívüli energiákat igényelt. Külön nehézséget jelentett, hogy a kivitelezés és a tervezés hosszabb ideig párhuzamosan haladt. Mégis úgy érzem, hogy sikerült a kompromisszumokat minimálisra csökkenteni, és az egész munkafolyamatot jellemző jó együttműködés valamennyi, a határidő szorításában óhatatlanul felmerülő konfliktust képes volt elsimítani.

Feltűnő a kortárs példákat messze túlhaladó belső térformálás igényessége, nagyvonalúsága. Ritkán lehet kupolákkal találkozni egy stadionban...

Makovecz Imre épületeiben mindig nagy hangsúlyt kap a térbeli építkezés: az összeszűkülő majd kinyíló térsorok egyedi ritmusa, kapcsolatrendszere az elsődleges, a stílus csupán következmény. Ez a fajta gondolkodás köszön vissza a stadionnál is. Az általánosan alkalmazott folyosós rendszer helyett a nyugati szárnyban belső ágasfás-kupolás, egymásba fonódó közlekedőterek jelennek meg, ahol a játékosok és a média bejáratai, illetve a VIP-részleg helyiségei egymástól szintben elválasztva találhatók, de a tetőt áttörő kupolák belső átlátásainak segítségével mégis szerves kapcsolatban maradnak egymással. Ebben a tekintetben az épület által képviselt üzenet összhangban van az akadémia szellemiségével, családias hangulatával.

Felcsut-kep7-Foto-Csanyi-ImreA FA RÁCSSZERKEZET TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

A pályát négy oldalról körbeölelő lelátót rétegelt ragasztott faanyagú, térbeli rácshéjszerkezetű tető fedi le, amely konzolosan nyúlik a lelátó fölé.

A cél egy olyan organikus jellegű tetőszerkezet kialakítása volt, amely a szokványos, mérnökies főtartó-melléktartó rendszertől eltérően a térbeli erőjátékot látványosan megjeleníti, erőtanilag homogén, amelyben a fellépő erők viszonylag egyenletesen oszlanak el.

Statikai szempontból nézve a lelátó tetőszerkezete egy max. 13,2 méter kinyúlású konzol, amely 6,0 méterenként vasbeton falpillérekhez kapcsolódik. A tetőszerkezet gerincét a vasbeton pillérek tetejére ültetett nagyméretű főtartók adják, melyeket saját síkjukban a pillér oldaláról induló ferde íves könyöktartók támasztanak alá.

Felcsut-kep6-Foto-Denes-GyorgyA tető felületét a főtartók közé beültetett, egymást keresztező tartókból álló „héjrács" képezi, melynek elemeit a vasbeton pillérekről sugarasan induló nyomott ferde dúcok támasztanak meg.

A szerkezet összetett térbeli erőjátékkal rendelkezik: a nagyméretű főtartók és a köztük feszülő hárfaszerű melléktartók együtt vesznek részt a térbeli erőjátékban. A statikai működés alapvetően konzolos jellegű, az alsó zónában levő elemek (ferde dúcok és a rácshéj alsó elemei) jellemzően nyomottak, a főtartók és a felső rácsok pedig húzottak.

A főtartók mérete az elsődleges, jobban igénybevett, pályához közelebbi főállásoknál 24/64–104 centiméter, az igénybevételek szerint változó keresztmetszettel. A másodlagos, pályától távolabbi tartók keresztmetszete 20/64 centiméter. A dúcok 24/44, a rácsok 18/30 centiméter keresztmetszetűek.

A TARTÓSZERKEZETI ELEMEK TERVEZÉSI FOLYAMATA

A szerkezet tervezése többlépcsős folyamat volt. Először a szerkezet 3D CAD modellje készült el. A pontos szerkesztésből adódóan szinte minden íves fatartó eltérő hajlítási sugárral rendelkezett, ami megnövelné a gyártási költségeket. Ezért második lépcsőben a közel azonos hajlítási sugárral rendelkező elemeket egységesítettük, ezekből újra felépítettük a modellt, majd ennek alapján készültek el a végleges elemtervek. Ezzel párhuzamosan statikai számítások készültek a tartókeresztmet¬szetek meghatározása céljából, térbeli rúdszerkezetként modellezve a tetőt.

ANYAGHASZNÁLAT

A tetőszerkezet faanyaga fenyő, GL28, illetve GL32 minőséggel. Az előregyártott faszerkezet nagy része Ausztriában, a kisebb méretű és hajlítási sugarú elemek Magyarországon készültek. A tető tartószerkezetéhez összesen mintegy 2200 m3 faanyagot használtak fel.

GYÁRTÁSI FOLYAMAT

A tető kivitelezéséhez be kellett állványozni a területet. A szerkezeti elemek beépítésre készen, felületkezelve érkeztek a helyszínre. Az egyes elemek kapcsolatai a végleges helyükön (in situ) készültek el.

A szerkezet elemei a rétegelt-ragasztott szerkezeteknél szokásos módon készültek: hossztoldott deszkákból préspadokon összeragasztva, meghatározott íves geometria szerint. A főtartókon előre elkészültek a csomóponti kapcsolatokhoz szükséges furatok, réselések, CNC eljárással. A tartók a gyártmánytervek alapján pontosan méretre szabva készültek el az üzemben.

A FASZERKEZET ÉS A BETON CSATLAKOZÁSÁNAK MŰSZAKI MEGOLDÁSA

A tartók a vasbeton pillérekhez acélszerelvényekkel csatlakoznak. A szerelvények a vasbeton pillérekbe 36 milliméter átmérőjű, utólag max. 1,5 méter mélyre befúrt és HILTI műgyanta ragasztóval beragasztott menetes szárakkal vannak lekötve.

A főtartók az acél szerelvényekhez beréselt és átmenő acél csapokkal (stabdübel) rögzített kapcsolatokkal rögzülnek. A fa-szerkezeti elemek egymáshoz nagyobb csomóponti erőknél beréselt acéllemezes, stabdübeles, illetve csavaros kapcsolattal, kisebb erőknél pedig nagy teherbírású, hosszú, vékony átlósan bevezetett csavarrendszerrel, illetve keményfa csapokkal csatlakoznak. A tetőszerkezet kettős deszkaborítást és palaburkolatot kapott, biztonsági vízszigeteléssel és szellőző légréssel a palafedés alatt.

 

Dénes Eszter, Dobrosi Tamás, Pongor László 

 

__________________________________________________________________

* Az interjú eredeti formájában a 2015 decem¬berében megjelent Pancho Aréna – A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületegyüttese című könyvben olvasható.

 

 

Keresés