Az elmúlt időkben megnőtt a geotechnikai tervezés szerepe. Fordítsunk nagyobb hangsúlyt a geotechnikai koncepcióalkotásra!

Az elérhető új technológiák alapos feltárást,valós alapadatokkal alátámasztott koncepcióalkotást igényelnek. A számítástechnika adta lehetőségek ma már teret adnak a szerkezeteinkre ható folyamatok részletes modellezésének, azonban ezek a számítások csak jól meghatározott alapadatok esetén mutatják be helyesen a várható viselkedést (1. ábra).

Az építési technológiák fejlődésének köszönhetően a modern talajjavítási, talajerősítési módszerek alkalmazása kedvezőtlen területeken való beépítés, valamint nagy terhelések, szigorú alakváltozás korlátok esetén gyakran felmerül. E technológiák igen gazdaságos műszaki megoldást jelentenek a hagyományos mélyalapozási módszerek alternatívájaként, azonban a méretezéséhez feltétlenül szükséges a talajparaméterek pontos ismerete (1. kép).

A HAZAI GYAKORLAT HIÁNYOSSÁGAI

A mai hazai gyakorlat azonban sajnos ritkán követi ezeket az elveket, a geotechnikai előkészítés minősége sokszor igen silány. Ebben a geotechnikusok is hibásak, de legtöbbször a szakág mellőzése, szerepének alábecslése, s ezzel a feladatra szánt költségek csekély mértéke szab gátat a megfelelő munkavégzésnek. Az elégtelen feltárási mennyiség, a vizsgálatokon való spórolás ugyanakkor nem teszi lehetővé a koncepcióalkotás időszakában a megfelelő, gazdaságos műszaki megoldás kialakítását. Sokszor előfordul, hogy a projektek késői szakaszában, a részletes tervezés időszakában kellene újrakezdeni a geotechnikai feltárások folyamatát, azonban ekkor már jellemzően nincsen idő és lehetőség vizsgálatokra, elemzésekre, koncepcionális változtatásokra (2. kép).

Változóban a mérnöki tervezésre vonatkozó tervfázisok, tervtartalmak rendszere, az új európai EC szabványok szemlélete, szigorúbb előírásai azonban még mindig nem kerültek be a magyar gyakorlatba.

ÚJ SEGÉDLET

Az Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata elkészítette a geotechnikai tevékenységek tartalmi követelményeit, ajánlásokat ad a feladatok bonyolultságát figyelembe vevő munkavégzés mértékére, módszereire. A tagozat honlapján (www.geotechnikaitagozat.hu) elérhető segédlet (3. kép) a tervezési ajánlat összeállításához a geotechnikai kategóriák és a tervfázisok alapján adja meg a mérnöki és vizsgálati ráfordítások kalkulációjához szükséges elemeket és a kategóriába sorolás elveit, az új dokumentációk szerinti bontásban. A feladatok geotechnikai kategóriába sorolását létesítményfajtánként, pontozásos rendszerrel segíti, mellyel a szabvány által megfogalmazott geotechnikai és tartószerkezeti szempontokat lehet értékelni.

Bár az Eurocode 7 szabvány több éve életbe lépett, a gyakorlatban ma is sokszor alapvető tartalmi hiányosságokkal készülnek a geotechnikai dokumentációk. A főtervezőknek meg kell tanulnia, hogy a talajvizsgálati jelentés anyagvizsgálati dokumentum, és nem tartalmazza a korábbi szakvélemény javaslatait. Ezzel szemben a geotechnikai tervfejezet/beszámoló/terv a korábbiaktól eltérően nem javaslatokat, általános – mindenre alkalmas, egyben semmitmondó – megállapításokat tartalmaz, hanem konkrét tervezési munka eredményeit, amelyet a társtervezőkkel, legtöbbször a statikus kollégákkal együtt dolgozva lehet kidolgozni. A munkamegosztás mértéke, módja a szerződéskötéskor tisztázandó, erre vonatkozóan a két érdekelt tagozat ajánlásokat fogalmazott meg, amely szintén elérhető a tagozati honlapokon.

Az EC7 által előírt új szemlélet lényeges eleme ugyanakkor, hogy a megvalósuló konkrét létesítményre vonatkozó koncepciót, méretezést, számításokat és előírásokat követel meg, nem befejezve a tervező asztalnál, hanem végigkövetve szükség szerint a megvalósulást, monitoringigényeket.

Vége tehát a tervezés elején megindított egyszeri geotechnikai tevékenységnek, az előre recepteket adó általános javaslatoknak. Természetesen az egyszerű feladatok esetén továbbra sem lesz több feladat a korábbiaknál, de módszertanában, időbeliségében és a szakágak közötti együttműködésben változásokra van szükség a korszerű, gazdaságos tervezéshez. Fontos változás a vizsgálatok precíz dokumentálásának követelménye. A feltárások momentumait, a geotechnikai paraméterek származását részletesen be kell mutatni (4–5. kép).

Sokan használják már az új előírásokat és elveket, de sajnos nagy számban találkozunk az igénytelenül előkészített és emiatt koncepcionális hibát hordozó tervekkel, melyek helyrehozatala a tervezés végső fázisában, vagy még inkább a kivitelezés megkezdésekor már nem lehetséges. Az így előkészített létesítmény természetesen jelentős többletköltségeket hordoz, mely legtöbbször az esetlegesen megtakarított tervezői díj többszöröse, de abban az esetben is többletköltséggel és időveszteséggel számolhatunk, ha csekélyebb mértékű, ám későn jövő a tervezői koncepcióváltás.

Belátható, hogy a technológiai fejlődés igényei és az új szabvány szigorúbb követelményei egyaránt a megfelelően előkészített, a talajadottságokat, paramétereket teljes körűen feltáró geotechnikai előkészítést igénylik.

E nélkül az adottságokhoz legjobban illeszkedő műszaki megoldás kiválasztása, méretezése gazdaságosan nem végezhető el.

Szilvágyi László
okl. építőmérnök, geotechnikai tervező
Geoplan Kft.
MMK Geotechnikai Tagozat