2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Siofok-epitesi-helyszin-webA jelenlegi sportcsarnok építési „láz" során egyre gyakoribb az igény a 36–51 méter fesztávolság tartományban. Szinte kivétel nélkül acél rácsos tartó tetőáthidalásra gondolnak a tervező építészek és statikus tervezők, ám a nagyszilárdságú betonból készült, feszített vasbeton gerendák egyre nagyobb fesztávolsággal jelentenek konkurenciát az acél tartókkal szemben.

ELŐZMÉNYEK

A feszítés korai alkalmazási időszakában Magyarországon a korlátolt szállítási és emelési lehetőségek miatt több utófeszített szegmenstartós szerkezet került megvalósításra a csarnoképítések területén.

Az előre gyártott elemekből összefeszített gerenda egyik csúcsteljesítményét jelentették a Reisch Róbert által 1964-ben tervezett, és a 31 sz. ÁÉV által megvalósított nagylaki kenderpozdorja gyár gerendái. A 27 m fesztávolságú I keresztmetszetű gerendát 6 db 4,5 m hosszúságú vasbeton elem helyszíni összefeszítésével képezték egy 27 m hosszú gerendává, és ezeket emelték be a helyükre. Azokban az időkben ez az építési mód – különösen a szocialista országokban – általános volt, miután nem álltak rendelkezésre hosszú elemeket szállító járművek.

bresle-abra-web

Az elemek között 2 cm szélességű hézagokat hagytak. Ezen hézagokat cementhabarccsal öntötték ki és a cementhabarcs megszilárdulása után feszítették össze Freyssinet sajtókkal. Az utóbbi években főleg angol és német nyelvű disszertációk, szakcikkek sorozata jelent meg a témában, ám ezekhez nem egyszerű a hozzáférés. A magyar kutatások nem foglalkoztak a témával. Az elemekből összefeszített vasbeton gerendák ősének az 1941 és 1945 között épült, Freyssinet francia mérnök által tervezett Marne-híd, a Pont de Luzancy alkotóelemeit tartják. Itt alkalmaztak először szegmens építési technológiával épített vasbeton gerendát. A híd építésének előzményeiről, az 1940-ben készült 1 : 3 léptékű betonmodellről és próbaterheléséről Herberg 1962-ben magyarul is megjelent Feszített beton című könyvében olvashatunk (1. ábra).

A siófoki gerendák esetében is felvetődött, talán túlságosan kockázatos a kontakt illesztés. Az utóbbi években ugyanis a szegmens építésmódnak újabb konjunktúrája van, különösen Amerikában és Ázsiában. Az egyes elemek közötti hézagok csak néhány mm vastagok. Ezt az újabb ragasztóanyagok teszik lehetővé, valamint az egyes elemek egymáshoz betonozása az üzemekben.

JELENKORI ALKALMAZÁSOK

Az utófeszített szegmenstartók jelenkori alkalmazásai elsősorban hidaknál találhatók meg, de találni a magasépítésben épületeknél és csarnokoknál ilyen megoldást.

A nagy fesztávolság áthidalásának igénye funkcionális okok miatt nő. Ezen a területen egyeduralkodó acélszerkezetek helyett versenyképesen lehet vasbeton feszített tartókat is gyártani. Ugyan a nagy fesztávolságú előrefeszített tartók alkalmazásának minden technikai feltétele mellett, ezen tartóknak a helyszínre juttatása sok építmény esetén az utak kialakítása adta korlátozások miatt sok esetben meghiúsul. Nagy feltűnést keltett két évvel ezelőtt a Bremerbau 56 m fesztávolságú gerendáival, a gerenda szállításáról készült fotók, videók különösen látványosak, érdemes az interneten böngészni, megnézni a szállításról, szerelésről készült mozgóképeket (http://bremerbau.de/Video.470.0.html?&L=2).

Mi az oka a vasbeton előregyártás újabb „reneszánszának"? Az utóbbi két évtizedben rendkívüli, részben váratlan technológiai változások következtek be a betoniparban, a betonszilárdságok drasztikusan növekedtek, a C50/60 betonminőség az előre gyártásban teljesen általánossá vált, de gyakoriak a C 60/70 – C100/115 betonminőségek is. Mégis ma még sok tervező úgy gondolja, a vasbeton tetőgerendák betervezhető fesztávolságának a felső határa 36 m. Nem véletlen, hogy a jelenleg induló sportcsarnokokat rendre acél rácsos tartókkal tervezték (pl. EYOF–Győr Tornacsarnok; Kézilabda Akadémia, Balatonboglár; jelenleg készülnek a Ludovika Akadémia sportcsarnokainak a kiviteli tervei, szintén acél rácsos tartókkal).

2abra-webSIÓFOKI CSARNOK

A siófoki kézilabda csarnokot is eredetileg acél rácsos tartókkal tervezték, de az építtető elfogadta az asa Építőipari Kft. alternatív megoldásra tett javaslatát, az acél rácsos tartók helyett feszített vasbeton gerendák alkalmazását. A 40,6 m-es nyílást 3 db szegmensekből készített utófeszített tartóval hidaltuk át. 

Az asa Építőipari Kft. vállalkozott a 40 m fesztávú gerendák több elemből történő gyártására és összefeszítésére. Sikerült ehhez megnyerni a CAEC tervezőirodát, Almási József vezetésével.

A gerendák osztástávolsága az eredeti acél rácsos tartó osztással azonos, azaz 5 méterenként helyezkednek el a tetőgerendák (2. ábra). Az ilyen elemekből összefeszített gerendák esetében mindig alaposan megfontolandó, hol legyenek az elemkapcsolatok. Itt a 10-20-10 m osztást választotta a CAEC statikus tervezője. Nem akartak a legnagyobb nyomaték helyén kapcsolatot, bár a nyeregformából következően nem középen van a legnagyobb húzóerő. Gyártástechnikai okokból a középső illesztés lett volna ideális.

Szegmensek kontakt kapcsolata

Gyártástechnológiai okokból az üzem kezdeményezte, hogy a gerenda teljes hosszban egy ütemben legyen betonozható. Ez a kívánság a kontakt felületek speciális kialakítását tette szükségessé. Az elválasztást Dörken lemez beiktatásával valósították meg. A Dörken lemezt betonacél ráccsal támasztották meg. A kapcsolatot a BME építőanyag-laboratóriumában vizsgálták, próbaterheléssel. A szegmensek érintkezési felülete mentén korábban a monolit kibetonozást alkalmazták, az egyes szegmensek gyártási pontatlansága okozta nehézségek kiküszöbölése érdekében. Alkalmazásunknál nem ezt a megoldást, hanem a közvetlen (kontakt) érintkezéses – minimális vastagságú nagyszilárdságú ragasztóhabarcsos – megoldást választottuk.

2-kep-web3-kep-web

4-kep-web

 

5-kep-web 

 

 

 

A tartók feszítése, felemelése

A helyszíni munkák természetesen ma már sokkal termelékenyebben és könnyebben végezhetők, az 50 évvel ezelőttihez képest, így például a pászmákat már gép tolja be a gégecsőbe.

A 10-20-10 m hosszú elemeket a helyszínen kialakított vízszintes felületre és a tartók oldalirányú villás megtámasztását biztosító elhelyezés mellett feszítettük össze. A 3 db egyenként 1050 kW-os feszítőerőt jelentő kábeleket egyenként feszítettük. Az első kábel feszítése a szegmensek közé helyezett ragasztó kismértékű összenyomását, a tartóelemek egymáshoz kapcsolódásának végleges helyzetét biztosító módon és mértékben végeztük el. Az előre gyártott elemek között az összefeszítés után csak 2-3 mm hézag marad, mely hézagot a SIKADUR ragasztó habarcs teljesen kitölti. Beépítés után már csak az avatott szem veszi észre, hogy a tartó 3 darabból készült. A ragasztóhabarcs megszilárdulását követően folytatódott a kábelek feszítése a teljes feszítőerőig, amely értéknél már a tartó önsúlya működött, mivel a tartó felemelkedett. Ez a „felemelkedés" már megmutatta, hogy a tartó áthidalási funkcióját képes ellátni.

6-kep-web

A tartók feszítését követően még izgalmas pillanatok következtek, hogyan is viselkedik majd a tartónk kifordulásra. Amint a képek is bizonyítják, az előzetes számítások helyesen ítélték meg ezt is.

7-kep-web

8-kep-web

Az ilyen vasbeton gerendák mintegy felébe kerülnek az acél rácsos tartók bekerülésének és a helyszíni szerelési munkák is jóval kevesebb ideig tartanak. Könnyen megjósolható, hogy a jövőben a 36–51 m fesztávolságok esetében is egyre gyakrabban találkozhatunk majd a feszített vasbeton gerendákkal.

9-kep-web

10-kep-web

 

Polgár László
okl. építőmérnök, műszaki tanácsadó
ASA Építőipari Kft.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240