2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

logo2-web2015. október 7-én lapunk, a Magyar Építéstechnika szervezésében egésznapos konferenciát tartottunk, amelynek a Terc Tudásközpont adott otthont.

A konferencia délelőtti programjában az építésügy aktuális helyzetével és jelenlegi problémáival foglalkoztunk. Így például:

  • Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervek és a hozzá kapcsolódó feladatok [1567/2015 (IX. 4.) Kormányhatározat].
  • Építőipari cégek hatósági ellenőrzésének eredményei, tanulságai [275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet].
  • Építőanyagok forgalmazásának piacfelügyeleti ellenőrzése.
  • Az egyéni védőeszközök szabályozása az Európai Unióban.
  • Tartozások kezelése [191/2009 (IX. 15.) Kormányrendelet].
  • A Teljesítménynyilatkozat kiemelt szerepe az építőiparban.
  • Az építőipari árképzés napi gyakorlata.

Különleges szakmai előadás is elhangzott Lézeres épületdiagnosztika címmel.

konf2KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

Délután – rendhagyó módon – Gondolkozzunk másképpen a 2020-as célok elérése érdekében! címmel izgalmas kerekasztalbeszélgetés folyt a hőszigetelőanyag-gyártók, -forgalmazók, egy minősítő cég és egy épületgépészettel foglalkozó vállalat képviselőjének részvételével.

A kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke: dr. Laczkovits Zoltán.

A beszélgetés résztvevői:

  • Kruchina Sándor (Austrotherm)
  • Rontó Géza (Mapei)
  • Gerendi Gábor (Ravatherm)
  • Lestyán Mária (Rockwool)
  • Kocsis László (TÜV Rheinland)
  • Varga Tamás (URSA)
  • Rácz József (Weishaupt)

A felvezető előadásban az épületszerkezetek téli hőszigetelő képességének és nyári hőcsillapításának alakulása volt a téma:

  • a hőátbocsátási tényezők követelményének változása 1957-től 2021-ig,
  • a hőszigetelő anyagok deklarált hővezetési tényezőjének változása a testsűrűség, vagy a vastagság függvényében,
  • a beépítési körülmények hatása a szerkezet hőszigetelő képességére,
  • a nyári felmelegedés várható mértéke Magyarországon a 21. században,
  • a nyári hőtehetetlenségi tényező egyre nagyobb fontossága, követelményei és egyszerű számíthatósága különböző hőszigeteléssel ellátott épületszerkezeteknél.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Az első hozzászóló a hőátbocsátási tényező szigorodását (2015. január 1. középületekre, 2018. január 1. minden épületre, 2019. január 1. középületekre, 2021. január 1. minden épületre) és ezeknek való megfelelőséget vetette egybe. Ez a jövőben kavarodásra ad majd okot.

Példa: 2017-ben kiadott építési engedély, amelynek, hőszigetelését a 2006-os, jelenleg érvényben lévő követelmények szerint tervezték. Amennyiben késik a kivitelezés, csak 4 év múlva készül el az épület, úgy 2021-ben az akkori követelményeknek természetesen már nem fog megfelelni, úgy ennek értelmében nem fogja megkapni a használatba vételi engedélyt. Újra kell tervezni az épület hőszigetelését és a megújuló energiaforrásokat is.

konf1Az javasolható, hogy már ma a 2019. és 2021. évi hőtechnikai követelményekre tervezzék az épületeket.

A második hozzászóló kiemelte, hogy a belső oldali hőszigetelés lehet megoldás a külső falak hőszigetelésére, de különösen ügyelni kell a technológiailag megfelelő beépítésre. Ezt mások kiegészítették azzal, hogy a belső oldali hőszigetelés nem lehet ugyanolyan mértékű, mint a külső oldali hőszigetelés. A legfeljebb 2-3 cm vastagságú belső oldali hőszigeteléssel legalább 30 cm mélységben be kell fordulni a falaknál, a mennyezetnél, a padlónál, így a sarkoknál, éleknél 4-5 oC-kal emelkedhet a felületi hőmérséklet, ami elegendő ahhoz, hogy ne következzen be páralecsapódás, penészesedés.

A 2-3 cm belső oldali hőszigetelés révén egyébként egy U > 1 W/m2K értékű külső fal hővesztesége is már mintegy 50%-kal csökkenthető. Vastagabb belső oldali hőszigetelés esetén jelentős páratechnikai problémák keletkezhetnek. Minden belső oldali hőszigetelés tervezésénél szükség van hő- és páratechnikai méretezésre. Ez utóbbi hiányában páralecsapódás, nedvesedés, vizesedés következhet be a külső fal belső síkján.

Az extrudált polisztirolhab hővezetési tényezőjével kapcsolatos harmadik hozzászólás megállapította, hogy a kis vastagságú XPS λ értéke 0,033 W/mK, a 12 cm vastagságúé pedig 0,035 W/mK. A grafitos adalékolású XPS termékek λ értéke vastagságtól függetlenül konstans.

A nyári hőcsillapítás egyre nagyobb fontosságára is kitértek a kerekasztal beszélgetés résztvevői. Ha nyáron éjjel +20 oC-ra visszahűl a külső levegő, akkor lehetséges a lakások, az épületek átszellőztetése. Ha azonban a külső léghőmérséklet éjjel ≈ + 25 oC-nál magasabb lesz, akkor az átszellőztetésnek már sok értelme nincs, az épületek folyamatos, egyre növekvő melegedése elkerülhetetlen.

A külső árnyékolás is elősegíti a lakások, épületek hőcsillapítását. A környezetben lévő növényzet, az öreg fák kivágása pedig nagyban rontja az élhetőbb környezet kialakulását. A nyári komfortérzet ez esetben a lakásokban csökken.

A munkaközi ellenőrzések fontosságára világított rá az egyik hozzászóló. Megállapította, hogy gyakori a gondatlan munkavégzés, a nem tervezett teljesítménynyilatkozatú termékek beépítése, az előírt technológiák megváltoztatása. A teljes építési rendszernek rendelkeznie kell tanúsítvánnyal, nem megfelelő a különböző, eltérő rendszerek kevert alkalmazása.

Nagyon fontos hangsúlyozni – fejtette ki az egyik résztvevő –, hogy az épületek építéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez használt anyagok, építési termékek és szerkezetek vonatkozásában – pl. hogy milyen hőszigetelő anyagot használhatunk – az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) előírásai a mérvadóak. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor nincs építési engedélyezési eljárás. Az építtető, a megbízottja, a műszaki ellenőr, a kivitelező, a tervező, a pályázatot, energetikai javaslatot készítő auditor is felel a jogszabályi előírások betartásáért.

Ahhoz, hogy az OTSZ-ből ki tudjuk olvasni, hogy az adott épület vonatkozásában milyen követelményeket, biztonsági szintet kell betartanunk, ismernünk kell annak kockázati osztály besorolását.

A kockázati osztály a létesítmény nagyon sok paraméterétől függhet, ezért igen körültekintő jogszabályismeretet igényel annak meghatározása. Sajnos a pályázatkészítők, energetikai auditorok, tervezők – mivel a szakhatóságok sok esetben nem vesznek részt a folyamatban – nem is ügyelnek körültekintően az előírások maradéktalan betartására. Ez nemcsak a hőszigetelések kiválasztásánál indokolt, hanem a nyílászárók cseréjénél, menekülési útvonalakat érintő felújítási munkáknál, hő- és füstelvezetésnél, gépészeti aknák lezárásánál stb.

Pl. az Otthon Meleg pályázatnál már kiemelt figyelmet fordít a pályázat kiírója a tűzvédelmi előírások maradéktalan betartására, az OKF-fel együtt. Új elem pl. az elektronikus építési napló vezetésének kötelezettsége, a műszaki ellenőrzés megváltozott feltételei, valamint a tűzvédelmi hatóság véleményezési eljárása is.

Amikor egy épülethez kiválasztanak egy építési terméket, szerkezetet, annak először a tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjét kell meghatározni, ennek ismeretében lehet megtervezni az energetika felújítást. Hiába jobb pl. egy D tűzvédelmi osztályú PIR habnak a lambda értéke, ha az adott kockázati osztályhoz csak A1, A2 tűzvédelmi osztályú, nem éghető szigetelést lehet alkalmazni.

Fontos tudni, hogy az új OTSZ-ben számos változást találhatunk pl. a homlokzaton alkalmazható hőszigetelő rendszerekre vonatkozóan is. Nőtt azoknak a területeknek a száma, ahol csak nem éghető anyagok használhatóak. Megváltozott a jogszabály felépítése is. Az OTSZ Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekkel egészült ki, amelyek tartalmát ugyancsak ismerni szükséges.

Tervező, kivitelező, pályázatkészítő, energetikai tanúsító, műszaki ellenőr mind-mind a tevékenységük végzésre vonatkozó jogszabályok és a Ptk. alapján is felelősséggel tartoznak az OTSZ előírásainak a betartásáért. Mielőtt építési terméket választanak, győződjenek meg arról, hogy a vonatkozó tűzvédelmi előírások annak beépítését az adott létesítménybe megengedik.

konf3Bemutatásra került egy gyakori hőszigetelt tetőtéri szerkezet hőátbocsátási tényezőjének alakulása, attól függően, hogy milyen számítási módszert követ a tervező. A szerkezet:

  • cserépfedés cseréplécen,
  • ellenléc,
  • páraáteresztő fólia az 1,0 m osztású 10/15 szarufa külső síkján,
  • 15 cm üveggyapot hőszigetelés a szarufák között,
  • 6 cm magas 42,5 cm osztású vízszintes lécváz, közte 6 cm üveggyapot hőszigetelés,
  • párazáró fólia,
  • gipszkarton belső oldali burkolat, mögötte légrés az installációs vezetékek számára.

A számított hőátbocsátási tényezők:

1. Ur = 0 ,18 W /m2K – az általános rétegrend szerint számítva
2. Um = 0 ,25 W /m2K – a favázak, mint hőhidak felületarányait figyelembe vevő hőátbocsátási tényező
3. Uk = 0 ,22 W /m2K – a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (χ) figyelembe vételével számítva
4. Uv = 0 ,22 W /m2K – valós vonalmenti hőhíd-veszteség tényezőkkel (Ψ) számítva.

Az Uv valós hőátbocsátási tényező 56 %-kal magasabb, mint az Ur rétegrendi hőátbocsátási tényező. Aki az Ur értéket veszi figyelembe, az rendkívül nagy hibát követ el, hiszen 56%-kal alábecsüli a tetőtéri szerkezet téli hőveszteségét, így a tetőtér fűtési hőszükségletét is.

Az Uv valós érték azonban csak a Ψ tényezők ismeretében számítható. Amennyiben ezek a Ψ tényezők nem állnak rendelkezésre, akkor még a favázak hőhídhatásait figyelembe vevő Um értékekkel is számolhatunk, hiszen az Um érték „csak" 11%-kal alacsonyabb az Uv valós értéknél.

A rétegrend szerinti Ur érték és a TNM rendelet szerinti Uk érték nem valós értékek, becsapják a tervezőt, az építtetőt és a kivitelezőt is. A valóságos hőveszteséghez képest ugyanis nagyobb lesz a tetőtér hővesztesége, ami csak a hőszigetelés vastagságának növelésével, vagy alacsonyabb λD értékű hőszigetelés alkalmazásával kompenzálható.

Az épületgépészet korszerűsítésének fontosságára világított rá az egyik hozzászóló. A meglévő, elavult, rossz hatásfokú hőtermelő berendezés kondenzációs kazánra történő cseréje akár 40-50%-kal is csökkentheti a gázfogyasztás mértékét. Ezt figyelembe kell venni a lakás, az épület energetikai felújításakor. Ez olyan fűtési megoldás, amely teljesíti a 2015. IX. 26.-tól életbe léptetett rendelet előírásait is. A kondenzációs kazán alkalmazásához kell ugyan gázterv, fényképes igazolvánnyal rendelkező gázszerelő, a kémény kibélelése, stb., de ezzel együtt gyorsabban megtérülő befektetés, mint például a homlokzat hőszigetelése.

 

További részletek a www.magyarepitestechnika.hu/konferencia oldalon olvashatók.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240