2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

xdsc08308-webA kórháztervezés az egyik legösszetettebb tervezési folyamat, hiszen a gyógyítás módszereinek és technikai szükségleteinek kielégítése mellett a betegek szorongását, bizonytalanságát funkcionális, építészeti és belsőépítészeti eszközökkel, megfelelő színek és anyagok használatával kell ellensúlyozni.

Az 1997. évi CLIV. törvény szerint „az egyén egészséghez fűződő jóléte elsőbbséget kell, hogy élvezzen, továbbá az orvostudomány fejlődésének eredményeit a jelen és a jövő nemzedékek javára kell felhasználni". Az egészségügyi ellátás során az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani, a bensőségességet minél magasabb szinten biztosítani kell. Kórházaink tervezésénél és építésénél törekednünk kell az építészeti környezet harmóniájára, a külső és belső terek megbízható, de mégis meghitt építészeti, szakági és társművészeti megoldására. Mindezek mellett a mai kor egyik legfontosabb követelményéről, a környezettudatos tervezésről, az energiahatékonyságról sem feledkezhetünk meg.

x-dsc7925-webTervezési folyamat

A tervezés egyik alappillére a megfelelő orvosszakmai program, melyet általában az orvostechnológus és az építész fordít le a szakági tervezők nyelvére. Az orvosszakmai program alapján készülhet a helyiségprogram, majd a funkcionális alaprajzi elrendezés, mely a tervezési program alapja. A tervezési program készítése során vizsgálni kell a környezeti adottságokat, a beépítési lehetőségeket és célszerű az előzetes költségbecslés, mely alapján a program természetesen módosulhat.

A kórházépítészettel jelentős nemzetközi szakirodalom foglalkozik, számos szabvány és műszaki előírás található ebben a témában. A vonatkozó előírások, szabvá nyok és rendeletek gyakran változnak. A funkcionális igényeket kielégítő megfelelő vízszintes és függőleges térbeli kapcsolatrendszerrel, megfelelő épületszerkezetekkel rendelkező, a betegek biztonságát figyelembe vevő épített környezet megteremtéséhez 30-40 szakági tervező közreműködése szükséges.

x-dsc8026-webA számos szakági tervező között többnyire az építésztervező a generáltervező, akinek egyik legfontosabb partnere az orvostechnológus, aki meghatározza a betegellátás helyigényeit, eszközeit, épületgépészeti és épületvillamossági ellátó rendszereinek igényeit.

A tervezésben egyre nagyobb szerepet játszik a flexibilitás. Ehhez már a tervezés első fázisában hosszú élettartamra alkalmas szerkezetet kell választani, amely biztosítja a jövőbeli változtatási igények megvalósításának lehetőségét. A flexibilitás meghatározó elemei a méretrendek, a fesztávolságok, a belmagasságok és a terhelhetőség. A méretrendek meghatározásánál minden esetben az épületben tartózkodó betegek, dolgozók mozgásának, mozgatásának helyigényeit, a berendezések és a technikai kiszolgáló rendszerek helyigényét kell figyelembe venni. A raszterek megválasztása a méretrendhez történő alkalmazkodás, amely az áthidalható fesztávolságokkal is szoros kapcsolatban áll.

x-dsc8091-webTartószerkezet

A kórházak tartószerkezetére az utóbbi évtizedekben jellemzően monolit vagy előregyártott vasbeton szerkezeteket alkalmaztak. Nagyon sokáig a 6 × 6 méter körüli raszterméretek voltak jellemzők, a kor akkori technikai szintjének megfelelően. A mai alul-felül sík, innovatív tartószerkezetekkel megvalósítható akár 7,50 × 7,50 méteres vagy 9 × 9 méteres raszterrend is, amelyet azonban mindig az épület, a funkció és a terhelhetőség figyelembe vételével kell véglegesen megválasztani. A tartószerkezetek építészeti megjelenése, statikai erőjátéka és alkalmazásának köre a tervezés során választott konstrukció jellegétől is függ.

Az orvostechnológia fejlődésével fajlagosan egyre nehezebb gépek, berendezések üzembeállítása vált szükségessé, ezért a födémek hasznos terhe folyamatosan növekedett.
A nagyobb fesztávolságú vázrendszer és a növekvő teherbírási igény miatt óhatatlanul növekedni kezdett a födémek vastagsága és súlya, amely azonban sokszor a téralakításnak szabott gátat. Így a födémeknél is jelentős innovatív megoldásokkal találkozhatunk az utóbbi időben. Ezek a kisebb szerkezeti önsúlyra, a kétirányú teherviselésre, az építési idő csökkentésére és hatékonyabb anyagfelhasználásra törekszenek.

csc8053-webEnergiahatékonyság

A hagyományos víz-csatorna-fűtési rendszerek mellett részben a kórházban tartózkodók komfortjának növelése, részben a szakmai és technológiai berendezések igényei, részben a fertőzések elkerülése egyre komplikáltabb fűtési-hűtési-szellőzési és légtechnikai rendszerek tervezését tette, illetve teszi szükségessé. A tervezésnél figyelemmel kell lenni az energetikai követelmények változására is, hiszen az energiahatékonyságról szóló európai uniós direktíva előírja az energiaellátás biztonságának növelése mellett a felhasznált energia hatékonyságának növelését is.

A Kormány a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött energiahatékonysági célok elérése, valamint az Európai Bizottság részére készített jelentéshez szükséges intézkedések érdekében meghozta 1246/2013. (IV. 30.) Kormányhatározatát az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről.

Háromezer éves történet

Az építészet ötezer éves története mellett a gyógyító házak építésének is vannak közel háromezer éves emlékei. A betegek gyógyulását szolgáló építmények készítésénél az építészet törvényeit a gyógyítás emberi, technikai és társadalmi tényezőivel kellett és kell összehozni. Már Mózes, az indiai Manu törvényeiben vagy Hammurápi király 2,25 méter magas diorit kőoszlopra felvésett törvénykönyvében is találunk több olyan utalást, miszerint uralkodásuk idején betegek gyógyításával is foglalkoztak. A görög mondák szerint Aszklépiosz Apollón és Korónisz fia volt,aki sokszor az epidauroszi templomban háló betegek álmában nyilatkozott meg. A tiszteletére emelt templomokban alakult ki az Aszklépiosz-kultusz, majd gyógyítással foglalkozó iskolák létesültek. Rhodosztól északra, Kósz szigetén volt az egyik leghíresebb ókori gyógyászati központ. Ezen a szigeten tanult és tanított Hippokratész. Számos orvostudományi és orvosbölcseleti műve mellett tőle származik az Aszklépiosz orvos-papok szövege is. A kórházak történetében mindig az ember áll a középpontban: mint járó- vagy fekvőbeteg, mint orvos, nővér, ápoló, technikai, gazdasági, adminisztratív dolgozó vagy mint látogató.

Ennek figyelembevételével feltétlenül szükséges a magyarországi kórházi épületállomány energiafelhasználásával foglalkoznunk. Hosszú távú cél az alacsony vagy közel nulla energiafelhasználású épületek létrehozása, amelyek a sok szempontból speciális kórházépületeknél számos kihívást jelentenek. Az energiahatékonyság növelését a meglévő épületeknél legáltalánosabban a nyílászárók cseréjével és az épületek utólagos külső hőszigetelésével szokták megoldani. Ez számos ismert előnnyel jár, ám további beruházásokat is igényel, mint gépi szellőztető berendezés vagy a fűtésszabályozó rendszer kiépítése.

Kondenzációs kazánok alkalmazásával kisebb az energiafelhasználás, ami a CO2-kibocsátást is csökkenti. Nem szabad megfeledkezni a nyári hővédelemről sem, amelynek alapvető építészeti elemei a passzív hővédelmi szerkezetek: a fix és mozgatható árnyékolók, zsaluk, redőnyök, reluxák. Ezek nem mindig elegendőek a légkondicionálás teljes kiváltására, viszont jelentősen javítják a nyári komfortérzetet.

Alternatív energiaforrások

Fontos követelmény és jogos elvárás, hogy a beruházás megtérülési idejét ki lehessen számolni az alternatív energiaforrások alkalmazásánál. Egyik leggyakoribb a napkollektorok alkalmazása melegvíz előállítására, amely a kórházakban a használatimelegvíz-igény akár 50 százalékát is fedezheti. A fotovoltaikus rendszerek az épületek lapos- és magastetőin vagy homlokzatain telepített elemekkel alkalmasak lehetnek elektromos áram termelésére.

Az épületgépészeti rendszereknél, kórházaknál telepíthetők levegő-víz hőszivattyúk központi fűtésre és hűtésre, vagy víz-víz hőszivattyúk ugyancsak központi fűtésre és hűtésre, ahol az energia vétele vízből történik, amely lehet kút, talajszonda vagy talajkollektor is. Adott esetben lehetőség van a kórházi telephelyen vagy azon kívül működtetett biomasszakazánokkal a központi fűtés megoldására.

Épületfelügyelet, villamosság

Megfelelő kommunikációs alapú épületfelügyeleti rendszerek garantálhatják a hatékony és megbízható energiatakarékos üzemvitelt, amelyek a telepített és üzemeltetett rendszerek adatait gyűjtik, kezelik, és adott esetben biztosítják a nyomonkövetést, a beavatkozást és az energetikai fegyelmet is.

szakag-szinkor-webA villamos tervező a team tagjaként a villamosenergia-ellátással, világítási, erőátviteli és villámvédelmi hálózatok tervezése mellett a speciális szakterületekkel, mint tűzjelző, épületautomatika, energiamenedzsment, beléptetés, elektronikus vagyonvédelem, biztonsági és betegmegfigyelő kamerarendszer, nővérhívó, orvoshívó, műsorvétel és zárt láncú tévé, kép- és hangátviteli informatikai adathálózatok stb. tervezésével is foglalkozik.
Különös figyelmet igényel itt az áramütés elleni védelem, illetve a berendezések megfelelő védelmének biztosítása is. A világítás korszerűsítésével nemcsak jelentős energiamegtakarítás érhető el, de ez hasznos és látványos eleme a felújításoknak. Hasznos, mert a világítás a diagnosztika alapvető része, csak megfelelő megvilágításnál és helyes színvisszaadás mellett lehet megfelelő diagnózist felállítani. Hasznos, mert a megfelelő színharmónia és vizuális komfort elősegíti a betegek mielőbbi gyógyulását, és hasznos a kezelő, ápoló személyzetnek is, hiszen növeli munkahelyi komfortérzetét. Ugyanakkor a világítás látványos építészeti, belsőépítészeti elem is.

Kórházfejlesztések Magyarországon

Az utóbbi években európai uniós támogatással jelentős kórházfejlesztések történtek Magyarországon a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretében. Ezek közé tartozott a járóbeteg-szakellátási központok fejlesztése, a földi és légimentés fejlesztése, a sürgősségi ellátás fejlesztése, a vérellátó központok fejlesztése, a fekvőbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése, a korszerű regionális onkológiai hálózatok fejlesztése, a struktúraváltást támogató pályázatok és a TIOP-2.2.7, az egészségpólusok fejlesztése is.

A kórházak építése lehet zöldmezős beruházás, de erre Magyarországon az utóbbi évtizedekben nagyon kevés példát láthattunk. Nagyobb kórházaink első épületei többnyire a 19. század közepén a Francia Tudományos Akadémia javaslatára a J. R. Tenon doktor által kidolgozott pavilonos kórházi rendszerben épültek. A fejlődés egyértelműen a tömbkórházak irányába mutat, de nem feledhetjük el, hogy ezen épületeinket mindig a meglévő környezet és struktúra tanulmányozásával, a megfelelő funkcionális és esztétikai kapcsolatrendszer figyelembevételével kell tervezni.

Az utóbbi húsz évben alapvető paradigmaváltás történt a kórházépítészetben. Az 1990-es években a hangsúly az osztályok, a műtő és diagnosztikai tömbök kialakítására helyeződött. 2000 körül a városépítészet és a komfort került az előtérbe. 2010 körül a racionalitás és a kivitelezési szempontok, illetve a mátrixrendszer megjelenése dominált, mostanra pedig a kórházépítészeti kultúra, a környezetesztétikai komfort, a környezettudatosság és az üzemeltetési költségek is meghatározóvá váltak. A technológia megfelelő kiszolgálására megfelelően magas minőségű építészetre és építéstechnikára is szükség van, foglalkozni kell az életciklus-szemlélettel.

A paradigmaváltást vizuálisan is meg kell valósítani, hiszen a kórházban a betegek sokszor heteket töltenek el feszült lelki állapotban, a személyzet pedig megfelelő épített környezet esetén hatékonyabban látja el munkáját. A kórházépítészetben és -építésben a care-cure-core, azaz gondoskodás-gyógyítás-gondolkodás hármasa vezessen bennünket!

dr. Kiss Zsolt István
a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottságának vezetője,
építész vezető tervező, ASC Stúdió Épülettervező és Tanácsadó Kft.
www.kktstudio.hu

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240