Az elmúlt időszak jogszabályi változásainak köszönhetően nem egyszerű eligazodni az építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek megfelelő szintű igazolásának területén. Sajnos sok esetben még a gyártók, forgalmazók sincsenek tisztában alapvető kötelezettségeikkel, pedig a CPR rendelet épp egy éve, 2013. július 1-jén lépett hatályba.

A tervezők felelőssége ugyan megnövekedett, de egy év távlatából vizsgálva a helyzetet, a megfelelő gyakorlat még csak kialakulóban van. Sajnos nincsenek iránymutatások, ajánlások még arra vonatkozólag sem, hogy az egyes tervtípusoknak milyen részletességgel kell tartalmazniuk a tűzvédelmi teljesítményjellemzőket és az azoknak való megfelelésnek az igazolását.

Amikor igazolásokról beszélünk, mindenkinek a teljesítménynyilatkozat jut eszébe, holott mint ahogy a teljesség igénye nélkül elkészített táblázatból is kiolvasható, a probléma-kör ennél sokkal összetettebb.

A tervező felelőssége az elvárt tűzvédelmi teljesítménynek megfelelő konkrét építési termék, építményszerkezet meghatározása. Ha készül kiviteli terv, akkor abban, ha nem, akkor az engedélyezési tervben kell megfelelően részletezni a tűzvédelmi teljesítményjellemzőket.

TERVEZÉS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

1. Minden olyan építési termék, szerkezet meghatározása, amellyel szemben a jogszabály követelményt támaszt.

2. Követelményérték meghatározása, mely adott esetben szigorúbb is lehet a jogszabályban előírtaknál, erre különösen akkor kell figyelni, ha a tervezési program bizonyos megrendelői elvárásokat tartalmaz, például későbbi bővíthetőség, funkcióváltási igény stb. miatt. A tervezői felelősség különösen jelentős, amikor egy meglévő épülethez nyúlunk hozzá, amely eleve hordozhat tűzvédelmi hiányosságokat. Ilyenkor még inkább fontos, hogy milyen tűzvédelmi teljesítményjellemzővel rendelkező szerkezetet, terméket választ a tervező.
Fentiekből adódóan – a korábbi gyakorlattal ellentétben –, amit a tervező a tervezés során meghatározott, az a mérvadó, attól eltérni a tervező, megrendelő jóváhagyása nélkül még szakhatósági hozzájárulással sem lehet.

3. Követelményértékeknek megfelelő minősítéssel (igazolásokkal) rendelkező építményszerkezetek kiválasztása. A minősítésekben, igazolásokban (pl. Eurocode alapú számítás) minden esetben feltüntetésre kerül, hogy az adott szerkezet milyen feltételek mentén elégíti ki az adott tűzállósági határértéket. Ez lehet például fesztávkritérium, magasságkritérium, terhelés (járulékos terhek, hóterhek) stb. Ezért a tervezőnek nemcsak azt kell ellenőriznie, hogy a minősítésben a szerkezet a követelményértéknek megfelel-e, hanem azt is, hogy tervezés, beépítés feltételei is megfelelőek-e. Jó lenne, ha a tervekből ezek a feltételek is kiolvashatók lennének.

4. A követelményértéknek megfelelő építményszerkezetet alkotó építési termékek teljesítményjellemzőjének meghatározása. A rendszerminősítésben, Eurocode alapú számításban foglaltak csak abban az esetben teljesülnek, ha olyan műszaki paraméterű építési termékekből építik össze, amelyekkel vizsgálták, számították azt. A tervező felelőssége ezeknek a műszaki paramétereknek a meghatározása, és az azokat kielégítő építési termékek kivá¬lasztása. A kiválasztott termék kivitelező általi cseréjének igényét azért kell jóvá¬hagynia tervezőnek, mert sem a kivitelező, sem a hatóság nem kompetens annak eldöntésében, hogy a kiváltandó termék minden műszaki paraméterében megfelelő-e. (Megfelelő, ha a teljesítménynyilatkozat minden elvárt műszaki paramétert tartalmaz.)
Például trapézlemezes födém A1 tűzvédelmi osztályú hőszigetelésének a kiváltása egy ugyancsak A1 tűzvédelmi osztályú szigetelésre sem felelhet meg még tűzvédelmi szempontból sem, ha mondjuk a testsűrűségük olyan mértékben eltérő, hogy az már kihat a terhekre, fesztávra, ami pedig meghatározó tényező a szerkezet Th-értékében.

5. A tervezőnek meg kell vizsgálnia, hogy az adott építményszerkezet funkciójának megfelelő betöltéséhez szükség van-e járulékos elemekre. Vegyünk egy egyszerű példát: egy hő és füstelvezető légcsatornát, amelynél nem elég megtervezni, kiírni a légcsatorna szerkezetét, anyagát, hanem meg kell hozzá tervezni adott esetben azt a teherhordó szerkezetet is, amihez rögzíteni lehet és az elvárt ideig állékony marad, valamint a fal- és födémátvezetések tűzgátló tömítését is!

A követelményértékek meghatározása szaktevékenység, tehát a tűzvédelmi tervező, szakértő által történhet az esetek többségében, viszont a megfelelő szerkezet kiválasztása már sok esetben az építésztervező feladata, ám vannak bizonyos esetek, amikor ezt is a tűzvédelmi tervező szakértő végzi (például tűzjelző, tűzoltó berendezések, rendszerek stb.).

Ezért már a tervezési munkára való szerződés elején tisztázni szükséges kinek meddig terjed az adatszolgáltatási, tervezési kötelezettsége.

Amennyiben a kivitelezés alapjául szolgáló tervdokumentációból (ennek hiányában a kivitelezési szerződésből) a fentiekben részletezettek, azaz

• a követelményérték,
• a konkrét építményszerkezet, annak teljesítményjellemzője és mérvadó műszaki paraméterei,
• az építményszerkezetet alkotó konkrét építési termékek és azok teljesítményjellemzői és
• a járulékos elemek és azok teljesítményjellemzői kellő részletességgel nem olvashatóak ki, a tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolása sem kielégítő tervszinten, mivel a kivitelezőnek nem áll rendelkezésére minden lényeges információ a beépítendő építési termékek vonatkozásában.

A KIVITELEZŐ FELELŐSSÉGE

Az új Ptk. életbelépését követően a kivitelező is felelősséggel tartozik azért, hogy olyan tervből dolgozzon, amely nem tartalmaz általa felismerhető szakmai hibát. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira felhívni. Amennyiben a hibát a kivitelezés során felfedezik, haladéktalanul jelezni kell. Jó, ha tudja a munkára szerződött kivitelező, hogy az is tervhiba, ha a tervből nem olvashatók ki számára a beépítendő építési termékek, építményszekezetek teljesítményjellemzői, illetve az azokat kielégítő konkrét építési termékek.

Első pillanatban ilyenkor megörül a kivitelező, hogy akkor beépíthet olyat, ami számára gazdaságilag megfelelőbb, viszont ha ezt a tervező megkérdezése nélkül teszi, a terv hiányosságait nem jelezve, értelemszerűen a felelősséget is magára húzza.

Az elmúlt időszak jogszabályi változásainak köszönhetően nemcsak a tervezők, de a kivitelezők felelőssége is megnőtt. Nem csak az új Ptk. 6:252. §-a hozott változást, hanem a módosult szavatossági, kellékszavatossági és jótállási kötelezettségek is. Különös tekintettel azokra ez esetekre, amikor kivitelező fogyasztóval (magánszemély) köt szerződést, mert ebben az esetben a kivitelezői szerződés 2014. június 13-ától adott esetben még fogyasztói szerződésnek is minősülhet. [Például az új Ptk. lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rend., fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II. 26.) Korm. rendelet.]

SZEMLÉLETMÓD-VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG!

Lassan az e-napló is egyéves lesz. Bár a szakma, különösen a kivitelezők nem érzik annak jelentőségét, hogy hosszú távon mekkora hatással lesz a tevékenységükre, ha nem dokumentálnak megfelelően. Az e-napló minden vitás kérdés eldöntéséül szolgáló dokumentáció, amelybe az átadást követően utólag beleírni nem lehet, sőt azt sem mondhatjuk, hogy elveszett... Szemléletmód-változásra van szükség! Az építési szakma szereplőinek meg kell ismerniük a jogszabályok által meghatározott kötelezettségeiket. Alapvető hiba, hogy a régi, jól bevált módszereket alkalmazva sokszor szereptévesztésbe kerülnek tervezők, kivitelezők, például jogosulatlan tervezéssel vagy szerkezet-, termékmeghatározás-kiváltással, csak egyet felejtenek el, hogy az elektronikus építésügyben mindennek nyoma marad, és a szavatossági, jótállási kötelezettségeik kitolódott ideje akár 15 év is lehet. Nagyon jól ellenőrizhetővé váltak a folyamatok és az egyes tevékenységek egyaránt.

Az építési termékek, építményszerkezetek megfelelőségének dokumentumokkal való igazolása kivitelezői feladat. Ki kell tudnia olvasni a tervből, hogy mi a követelmény, és a tervező mit írt elő annak megfelelően.

A beépítés megkezdése előtt a kivitelezőnek ellenőriznie kell, hogy a rendelkezésre álló minősítésekben, teljesítménynyilatkozatokban stb. foglaltak minden elvárt műszaki paramétert és teljesítményjellemzőt tartalmaznak-e. Tudnia kell, hogy mikor kell

• a szerkezethez, építési termékhez kapcsolódóan is kivitelezői nyilatkozatát megtenni,
• szakvizsgával rendelkezőkkel kiviteleznie,
• adatszolgáltatást, jóváhagyást kérni a tervezőtől, megrendelőtől,
• az eltakart szerkezetek átvételére például miként kell felhívnia a megrendelőt vagy annak képviselőjét.

Az e-naplóban az építési termékek és építményszerkezetek igazolásának a kötelezettségét (naplóvezetés) nem lehet átadni, az a szerződött kivitelező kötelessége.

1. ábra: A lehetséges és kötelező igazolási módok, a teljesség igénye nélkül
* Az épületszerkezetet, építményszerkezetet alkotó építési termékekre / ** Amennyiben a jogszabály az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét meghatározza / *** Nem csak a teljesítmény jellemző megfelelőségét kell ellenőrizni, hanem azt is, hogy a beépítésre, betervezésre vonatkozó feltételek is azonosak-e. Előfordulhat az is, hogy a tervezési program, szakhatósági hozzájárulás stb. a jogszabályi előírástól szigorúbb elvárásokat támaszt; ebben az esetben ezt is ellenőrizni szükséges! / A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról rendelet hatálya alá tartozó munkanemek esetében ellenőrizendő, hogy szakvizsgával rendelkezők végezték-e a kivitelezést. / Igen Kötelezően meg kell lennie / Igen Az igazolás lehetséges módjai közül valamelyiknek rendelkezésre kell állnia az adott oszlopban

A MEGFELELŐ ÉPÍTMÉNYSZERKEZET KRITÉRIUMAI

Természetesen a hatósági átvétel során egy építményszerkezet akkor megfelelő, ha a betervezésre, a forgalomba hozatalra és a beépítésre vonatkozó feltételek is maradéktalanul teljesültek.

Betervezés feltételei: Tűzvédelmi törvényben és a 275/2013 Korm. rendeletben foglaltak betartása

Forgalomba hozatal feltételei: CPR rendelet és 275/2013 Korm. rendeletben foglaltak betartása, teljesítmény nyilatkozatok megléte (csak építési termékekre, készletekre)

Beépítés feltételei: A vonatkozó előírások maradéktalan betartása, fentieken túl a kivitelezésre és annak megfelelő szintű dokumentálására vonatkozóan. (E-napló, csere-bere, eltakart szerkezetek, kivitelezői nyilatkozat, szakvizsga stb.)

Egy tűzvédelmi teljesítményjellemzővel bíró építményszerkezet akkor igazolt megfelelően, ha a fentiekben részletezettek maradéktalanul teljesülnek. Példaként vegyünk egy acéloszlopot tűzvédő festékkel:

• követelményérték,
• pl. Eurocode alapú számítás – keresztmetszet, méret, műszaki paraméterek, teljesítményjellemzők, rögzítési módok, adott esetben védelemre vonatkozó számítások,
• acél tartószerkezet, tűzvédő festék, rögzítőelemek stb. teljesítménynyilatkozatai, igazolásai,
• szükség esetén korrózióvédelem igazolása,
• kivitelezői nyilatkozat,
• szakvizsga-jogosultságok megléte,
• kiváltás, tervtől való eltérés esetén tervező és megrendelő hozzájáruló nyilatkozata.

Bármelyik hiánya esetén a tűzvédelmi teljesítményjellemző nem tekinthető igazoltnak.

Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.