Amikor tetőszigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezetnek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie.

Egy adott épületen belül tartózkodó személy az őt körülvevő környezet akusztikai minőségéről hallás útján jut információkhoz és ez által alkot véleményt az adott belső tér akusztikai minőségéről (pl. zavaró hatású a kintről az épületszerkezeten át bejutó közlekedés zaja, stb).

Az aktuális építőipari jogszabályok és szakmai források is egyre sűrűbben alkalmazzák a „teljesítményelvű" vagy „teljesítményalapú" megvalósítási folyamat lényegét, igényét, szükségét, követelményét. Ha jobban belegondolunk, az értelmét tekintve semmi új nincs ebben a rendszerben, hiszen a műszaki tervezésben, a követelményeknek való megfelelőség vonatkozásában réges-régóta használunk műszaki paramétereket, számszerű jellemzőket, osztályokat bizonyos szabványos vizsgálatok szerint, stb., amelyeket most közös halmazként „teljesítményjellemzőknek" definiálunk.

Az építési termékekkel kapcsolatosan a „teljesítménynyilatkozat" lett az aktuális elnevezése a jogszerű kísérő dokumentációnak, amelyre nézve egyrészt a 305/2011/EU uniós rendelet („CPR" rendelet), másrészt a kapcsolódó magyarországi jogszabály (275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet) tartalmaz bőséges és pontos előírást.

Az idei téli olimpiát megelőző időszakban a régió egyik legnagyobb fejlesztési beruházása valósult meg Szocsiban. Az előre leegyeztetett színben, formában és felületi kialakítással legyártott rekordmennyiségű tetőcserép teherautóval, vonattal és hajóval érkezett a helyszínre a megadott határidőre.

A nagy volumenű beruházásban a TONDACH^® Gleinstätten AG nyerte el a tetőfedő anyagok beszállítási megbízását. „Ez a feladat olyan speciális kihívást jelentett számunkra, amely során lehetőségünk nyílt rá, hogy bizonyítsuk szakértelmünket a tetőmegoldások terén" – nyilatkozta Martin Olbrich, a vállalat kereskedelmi és marketingvezetője.

Új homlokzatburkolati rendszerek

A Ruukki panelrendszerrel burkolt épületek most különleges, személyre szabott homlokzatot kaphatnak. A két új homlokzatburkolati rendszer egyesíti az építészetileg kívánt megjelenést az energiahatékonyság öko- és gazdaságossági szempontjaival.

Az új termékek segítségével egy energiahatékony és egyedi megjelenésű épület kivitelezése válik lehetővé kedvező áron, kiváló minőségben. A befektetők és tulajdonosok egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy telephelyük megjelenése tükrözze a cég termékeit, értékeit és kultúráját. A rendkívül népszerű Ruukki^® Energy panelekkel készült épületek energetikailag hatékonyak, de gyakran nagyon egyformán festenek. Ezért a Ruukki most olyan energiahatékony megoldást kínál ügyfelei számára, mely által egyedivé tehetők a homlokzatok. A figyelemre méltó megjelenés mellett a Ruukki^® Energy panelekkel készült külső falak légzáróak, miáltal nő az épület energiahatékonysága.

Az olvasók egy része talán legyint a címbeli kérdésre, és kész a gyors válasszal is: kell egy vízhatlan alátéthéjazat és onnantól kezdve a cserép csak „dísz" a tetőn. Bízom abban, hogy a Magyar Építéstechnikát olvasók között nem sokan osztják ezt a véleményt, és nem készítenek hódfarkú kettős fedést 10 fokra, még vízhatlan alátéthéjazattal sem.

Láttam már ilyen próbálkozást, a tető valóban nem ázott be, de a tetőlécek pár év alatt elkorhadtak, annyi csapadék jutott a fedés alá. Az elsődleges védelem egy magastető esetén tehát mindig a cserépfedés, az alátéthéjazat pedig a „pótkerék".

A 2014. március 15-én egységesen hatályba lépett 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről sok olyan új rendelkezést vezetett be és léptetett hatályba, amelyet az építőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak is feltétlenül figyelembe kell venniük tevékenységük során.

Jelentősen kibővültek többek között a vállalkozási szerződések általános szabályai, amely szabályok közé sok olyan rendelkezés is bekerült, amely a korábbi Ptk. rendszerében az egyes szerződéseknél került megfogalmazásra. Ezen szabályozásbeli változás következménye részben az is, hogy az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezések sokszor szűkszavúbbak lettek, és csak az adott jogintézményre vonatkozó legalapvetőbb magánjogi szabályokat tartalmazzák, hiszen ezek kiegészítéseként minden esetben alkalmazandók a vállalkozási szerződés általános szabályai is.