Az általam leírtak nem tükrözik egyik intézet, szervezet, egyesület hivatalos álláspontját sem. Kizárólag magánvéleményemet írom le a felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, beruházás lebonyolítói jogosultsági vizsgáztatásokon és az e-napló oktatói kiképzéseken, oktatásokon szerzett tapasztalataim alapján. Ha esetleg mások véleményével is egyezik, az lehet a puszta véletlen műve, de lehet, hogy mégsem az.

Írásunkkal ennek komolyságára, kockázataira szeretnénk felhívni a figyelmét azoknak az építtetőknek és kivitelezőknek, akik eddig ezzel nem, vagy nem kellő mélységben foglalkoztak. Javító szándékkal íródott, valamiért és nem valami ellen. Föltétlen hívei vagyunk a rendezett körülményeknek az egész építésügyön belül, az adminisztrációs ügyeskedések kizárásának, a teljes építési folyamat átláthatóságának, de annak is, hogy mindez egyszerű és könnyen érthető folyamat eredményeként jöjjön létre, a gyakorlat tapasztalatainak folyamatos beépítésével és úgy, hogy azt az építési folyamat résztvevői ne féljék, hanem természetesnek vegyék.

Az építési termékek beépítési feltételeiben – az uniós előírásoknak megfelelően – több lépcsőben következett be változás.

2013. július 1-jétől az építési termékek forgalomba hozatalát EU-s szinten szabályozó 305/2011/EU (CPR) rendelet megváltoztatta az építési termékekkel kapcsolatos eddigi szabályozást.

Az első változás a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jei hatályon kívül helyezése volt, amelyet 2013. július 19-i hatállyal az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait rögzítő új kormányrendelet követett.

A szeptember 25-i konferencián elhangzott előadás megtalálható a Magyar Építéstechnika honlapján, itt pedig örömmel adunk teret Asztalos István fontos szakmai megjegyzéseinek.

Budavári Zoltán kiválóan összefoglalta a téma lényegét és Lestyán Mária hozzászólásával jó kiegészítette azt. Hozzászólásomban mindössze négy dolgot szeretnék kiemelni, illetve felhívni erre a négy dologra a figyelmet.