A CPR és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet ismeretében egy olyan építési terméknél gondoljuk végig a tervezés menetét, amelyre van honosított harmonizált szabványunk.

Ilyen harmonizált szabványunk van a természetes hő- és füstelvezetőre (HFR), az MSZ EN 12101-2 és az MSZ EN 1873. A CPR hatálya alá nem tartozó építési termékeket, illetve épületszerkezeteket külön érdemes megvizsgálni.

MIRE VONATKOZIK A CPR?

A 305/2011/EU rendelet, azaz CPR a harmonizált műszaki előírások, azaz harmonizált szabványok, vagy európai értékelési dokumentumok alapján gyártott termékekre vonatkozik. Célja az egységes fogalmakat használó európai építési termékpiac megteremtése, melyen a tagállamok követelményszintjét teljesítő termékek korlátozás nélkül beépíthetőek. Ennek eszköze a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozat, amelyet a rendelet III. melléklete kötött formai és tartalmi mintával határoz meg. A legfontosabb a kiállítása alapjául szolgáló harmonizált műszaki előírás megnevezése, és az ott meghatározott összes teljesítményjellemző jegyzékszerű felsorolása és a teljesítményszint soronkénti értékének megadása. Valójában elég egy teljesítményszintre vizsgálati eredményt közölni, a többinél elég az NPD (nincs meghatározott teljesítmény) megjegyzés is. Az egységes teljesítménynyilatkozattal a termék megfelelőségének eldöntése leegyszerűsödik és lehetővé teszi a termékek összehasonlíthatóságát. Megfelelő a termék, ha az adott teljesítményjellemző szintje sorról sorra eléri a hazai jogszabályban megkövetelt szintet és ugyan ezzel a módszerrel egy másik termékkel is össze lehet hasonlítani. Ez a vevőt segíti az ár-érték arány meghatározásában, és ezzel tisztább versenyhelyzetet teremt (1. ábra).

A CPR IV. melléklete 35 termékkört állapít meg. A rendelet 60. cikke felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy egyes termékekre teljesítmény-küszöbszintet, illetve a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló 1+; 1; 2+; 3; 4 rendszert írjon elő, ami a jövőben fontos követelmények forrása lehet.

TERVEZŐI FELADATOK

A 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet szerint a tervező két lehetőség közül választhat a tervezéskor.
1. Egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható terméket jelöl meg, ekkor annak a terméknek az összes teljesítményjellemzője elvárt műszaki teljesítmény lesz. A saját példámnál maradva ez a következőket jelenti: (Lásd 2. ábra)

Fontos különbség, hogy már nem elegendő, ha a termék definiálására a tervező ezt írja: a „Hexasteel típusú kupola". Az egyértelmű azonosításhoz szükséges információkat – termékcsalád, típus, héjalás, méret – maga a teljesítménynyilatkozat meghatározza. Mindez a tervezők munkáját segíti.

2. A beépítendő termékre elvárt műszaki teljesítményt, teljesítményeket határoz meg a CPR alapkövetelményeinek és az egyéb jogszabályoknak a figyelembevételével.

Ennél fontos, hogy a HFR harmonizált szabvány alapján gyártott építési termék, azaz a CPR szabályozza a teljesítménynyilatkozat formáját és tartalmát. Itt a kormányrendelet 4. § (6) pontja zavart kelt azzal, hogy a tervező az 1. sz. mellékletben megtalálható terméktulajdonsággal is meghatározhatja az elvárt műszaki teljesítményt. Ez rendben is lenne, ha a vonatkozó teljesítményjellemzők azonosak lennének a szabványban és a rendeletben. Azonban ezek köszönő viszonyban sincsenek egymással!

Ezek után nézzünk egy leegyszerűsített tervezési feladatot engedélyezési szinten maradva a Kormányrendelet által kínált két lehetőség szerint. (Lásd 3. ábra)

ÖSSZEGEZVE

A 305/2011/EU rendelet, azaz CPR a harmonizált műszaki előírások alapján gyártott termékekre vonatkozik. Ezekre a termékekre a gyártó teljesítménynyilatkozatot állít ki. A teljesítménynyilatkozat (például lásd 4. ábra) az összes teljesítményjellemző jegyzékszerű felsorolását és a teljesítményszint soronkénti értékének megadását kell tartalmaznia. Vagy az adott teljesítményszintre vizsgálati eredményt is közölve, vagy NPD (nincs meghatározott teljesítmény) megjegyzéssel.

A Kormányrendelet 1 sz. mellékletében ezekre a termékekre terméktulajdonság megadása értelmetlen, hisz azt a CPR rendezi. Sőt zavart keltő, a CPR céljaival ellentétes, ha a melléklet nem egyezik az adott harmonizált műszaki előírás fogalomkészletével. A nem harmonizált műszaki előírások alapján gyártott termékekre és főleg az épületszerkezetekre viszont kimondottan kívánatos a harmonizált műszaki előírásokban és a hazai joganyagban használatos fogalmak használatának szisztematikus végiggondolása, az elvárt teljesítményjellemzők és azok küszöbszintjének meghatározása.

A tűzvédelmi tervezés területén ennek a nagy kihívást jelentő, széles körű ismereteket és rendkívül aprólékos munkát igénylő feladatnak a szervezését vállalta magára a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete, s indította el 2013 júliusában a „CPR Team Munkát".

Nagy Katalin
tűzvédelmi szakmérnök,
elnök – Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete